Süle Erika vérvölgyi gyöngyfűző és -hímző kézműves termékei. A szakember szerint aki ilyeneket hord, az külön értékrendet képvisel
A gyöngyhímzés újabb virágkorát éli: e ritkának számító kézműves foglalkozás olyan remek termékekkel örvendezteti meg az igényes vásárlót, amely életre szóló ajándékká válhat. Süle Erika szilágysági ékszerkészítő egy évtizede űzi a saját leleményessége alapján megtanult új mesterségét.
2019. április 19., 08:442019. április 19., 08:44
2019. április 19., 08:512019. április 19., 08:51
Internetes oldalakon, kiállításokon, kézműves vásárokon találkozhat az érdeklődő a szilágysági Vérvölgyön élő Süle Erika gyöngyékszereivel. A kézműves ékszerkészítésnek ez az egyre falkapottabb területe tizenkét évvel ezelőtt ragadta meg fantáziáját. „Kaptam egy fekete gyöngygallért ajándékba, és akkor úgy gondoltam, mindenképp ki kellene próbálnom, hogyan készíthető el. Beszereztem az első gyöngyeimet és nekiláttam a munkának” – emlékezik vissza a kezdetekre.
A helyi református gyülekezetben lelkészként szolgáló férje oldalán addig is sokat foglalkozott a gyerekekkel, különböző kézműves foglalkozásokat tanított nekik, így hamar rájött a gyöngyfűzés titkaira is. Az első kézműves terméke kisebb gyöngygallér volt. Mint mondja,
Az elején teljesen „vakon” kezdte a gyöngyfűzést, mert semmiféle előzetes útbaigazítást nem kapott. A világhálón barangolva azonban felfedezte: rengeteg a leírás, van hozzá digitális segítség, de léteznek ezzel kapcsolatos könyvek és folyóiratok is. Ahogy egyre többet olvasott róla, és tapasztalatot szerzett, újabb modelleket próbált ki, illetve a régieket tökéletesítette. Gyakorlatilag önszorgalomból tanulta meg ezt az újabb foglalkozást, amihez kézügyessége és kitartása volt.
Ez utóbbi rendelésre készül, hiszen méretfüggő ruhadarab. Az ügyfél hozza a kabátot, amire az értékes dísz kerül.
Süle Erika szerint a mai kézművesek munkáját nagyban segíti, hogy a gyöngyhímzéshez és a gyöngyfűzéshez is jó minőségű alapanyag-választék létezik. Egyeseket csak külföldről lehet vagy érdemes beszerezni, de ha egy minőségi és jobb árban értékesíthető végterméket akarunk, akkor a nyersanyag magasabb ára megtérül.
Gyöngyökkel kirakott női kabát
A termék attól kézműves, hogy rengeteg munkát és leleményességet feltételez készítője részéről. Mivel munkaigényes, ezt valamiképpen az árnak is tükröznie kell. A mai világban – amikor az iparilag előállított, olcsó tömegtermékek hódítanak mindenfele – nem könnyű kézműves termékekkel eljutni ahhoz a célközönséghez, amelyik ezt igényli, és meg is fizeti. Erika mégsem panaszkodik. Azt mondja, volt már olyan hagyományőrző rendezvényen, ahol a vásárlók kimondottan divatékszereket kerestek, és örültek a felhozatalnak. Más rendezvényeken a népi vagy a népies jellegű ékszereket részesítették előnyben.
Mivel rendszeresen eljár ilyen eseményekre – sokan a világhálóról ismerik –,
Ez interaktív piac, ahol sok múlik a kézműves mester leleményességén.
„A tömegárú úton-útfélen szembejön velünk, keresni sem kell, ezért olcsóbb. Ha a minőségi kézműves termékeket keressük, az értékrend kérdése” – írja körül vásárlói közönségének legfőbb vonását.
Persze nem könnyű eljutni minden olyan rendezvényre és vásárba, ahol bemutatkozhat termékeivel. Mint fogalmaz, ennek saját korlátjai szabnak határt. Általában a környékbeli, szilágysági hagyományőrző vásárokra megy el, de öt éve rendszeresen eljár népművészeti táborokba is. Újabban kiállításokra is meghívják, ahol már eleve nyitottabb és igényesebb közönség tekinti meg munkáit. A gyöngyhímzés terén nem túl nagy a konkurencia: akiket ismer, azokkal mind jó kapcsolatot ápol. Olyan ez, mint régen a mesterségek céheiben, ahol tisztelet és megbecsülés övezte a másikat.
A három fiú édesanyja fontosnak tartja a család támogatását, mert e nélkül nehezen lehetne családanyaként hosszú órákra belefeledkezni a gyöngyfűzés rejtelmeibe. „Férjem és fiaim is teljes mértékben támogatnak. Ha úgy adódik, minden mást átvállalnak, még a női munkának értékelt feladatokat is. A fiúk szívesen velem tartanak vásárokra, rendezvényekre, és néha még édesanyám is besegít.
– magyarázza derűsen Süle Erika a családi háttér fontosságát.
Milyen szempontok szerint lehet nyakéket, nyakláncot, illetve egyéb kézműves készítésű ékszert ajándékozni egy hölgy számára? – kérdezem a szakavatott mestert. Válaszából kiderül, az ékszer minden esetben személyiség- és alkalomfüggő. Forma és színvilág terén az öltözet is meghatározó szempont. Vannak olyan népi ékszerek – például a kaláris –, amelyek kimondottan viselethez illenek. Erika azonban megnyugtat:
Persze lehet kisebb vagy nagyobb mértékben változtatni az alapmintán és mind formán, mind színvilágban az igénylő ízléséhez alakítani az ékszert. A divatékszereknél ugyanakkor szinte bármi megoldható. Aki az ilyen típusú ékszerekre nyitott, annak igen kedves ajándék, értékes meglepetés lehet egy kézműves gyöngyékszer.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!