
Boldog békeidők! Ezelőtt egy évvel a szakácstanuló a szakiskola konyháján sütött-főzött
Fotó: Makkay József
A szakácstanulók gyakorlati képzését viselte meg leginkább az idei koronavírus-járvány a Kolozsvári Református Kollégium szakiskolájában. A három évfolyamon tanuló diákoknak csak egy része járhat be az éttermek konyhájába, ugyanis a legtöbb kolozsvári vendéglő átmenetileg bezárt.
2020. december 29., 10:402020. december 29., 10:40
2020. december 29., 10:422020. december 29., 10:42
A magyar kormány támogatásával felújított és berendezett épületben hat évvel ezelőtt indult be a magyar nyelvű szakiskolai oktatás a Kolozsvári Református Kollégiumban. A sikertörténetnek számító kezdeményezés eddig több szakács, fodrász, víz- és gázszerelő, asztalos valamint elektronikai szakmunkás és villanyszerelő végzős szakosztályt bocsájtott útra. Az érdeklődéssel nincsenek gondok, hiszen a legtöbb szakon a meghirdetett helyekhez képest több a jelentkező, így felvételi dönti el, hogy ki kezdheti el a hároméves szakiskolai képzés 9. osztályát. Érdekes módon az idei járványidőszak sem hátráltatta túlságosan a legtöbb szakiskolai osztály munkáját. A szakácsképző osztályok kivételével a szakiskola többi diákja zavartalanul jár szakgyakorlatra a korábban leszerződött cégekhez, miközben az elméleti oktatás online-rendszerben folyik. A kolozsvári építőipar működik, a néhány elektronikai nagyvállalat pedig ha visszafogottabban is, de leállás nélkül termel.
Balázs Malmos Edit szaktanár, a szakácsképző osztályok szakmai vezetője szerint legjobban a vendéglátóipari képzés szenvedi meg a koronavírus-járványt. „Jól látszik, hogy ezt a szakterületet küldte leggyorsabban padlóra a pandémia. A kolozsvári éttermek mintegy harmada – ahol elsősorban lakodalmak és egyébb nagyobb rendezvények szervezésével foglalkoztak –, már a tavaszi karantén idején bezártak. Őket követte a szállodai éttermek gyors zsugorodása, hiszen a szállóvendégek drasztikus visszaesésével a vendéglátásnak ez a formája is nagyban visszaesett. Jórészt
az így működő vendéglátó helyek kisebb csoportját” – összegzi a lesújtó látleletet a gasztronómiai szakember.
Balázs Malmos Edit szaktanár (jobbról) az egyik diáknak magyaráz
Fotó: Makkay József
A vendéglátóipar gyors összeomlása azokat a vendéglői konyhákat is érintette, ahol szerződéses rendszerben fogadták szakgyakorlatra a kolozsvári szakiskola diákjait. Néhány tanulónak szerencséje van, mert az az étterem, ahol korábban dolgozott, ma is működik, így most is bejárhatnak a meghatározott idejű szakgyakorlatra. Ez viszont sok szakácstanulónak nem adatik meg. Balázs Malmos Edit szerint
„A karácsonyi ételek közül két menűsort vettünk fel az online-oktatásba: az egyik a családi asztalra kerülő ételeket jelenti, a másik pedig egy a la carte vendéglő ünnepi menűsora. Mindkét felhozatalból el kell készíteni otthon az ételeket, amit a diákok lefényképeznek és elküldik nekünk. A szakmai gyakorlatként elfogadott otthonfőzésre azonban nem lehet kötelezni senkit, hiszen a szülőknek kell megvásárolniuk az alapanyagot, és egy vendéglői recept hozzávalója nem kevés pénzbe kerül. Tapasztalataim szerint ezzel a lehetőséggel a diákok kétharmada tud élni” – magyarázza a kolozsvári szakember.
A kollégium szakiskolájának két diákja egy gasztronómiai versenyen Kolozsváron
Fotó: Makkay József
A kolozsvári szaklíceum szakosztályai közül eddig a szakácsképzőbe lehetett a legnehezebben bejutni, így a szelekciónak köszönhetően ígényesebb diákréteggel van dolga a tanároknak. A fiatalok többsége elkötelezett a gasztronómia mellett, amit az is jelez, hogy Kolozsvár elitvendéglői, ahol az elmúlt években gyakorlatoztak, értékelik a szakácstanulók munkáját, és a végzősök már „elkeltek”. A mostani pandémia azonban ebben a szakmában szülte a legnagyobb bizonytalanságot, hiszen mindenki tanácstalan. A szakoktató szerint az a legrosszabb, hogy senki nem tud előre tervezni.
Szakiskola konyha teljes felszereléssel
Fotó: Makkay József
„Leginkább az étterem vezetőin látom az elbizonytalanodás jeleit. Azt mondják, ha tudnák biztosan, hogy három vagy hat hónap múlva az élet visszaáll a rendes kerékvágásba, akkor könyebben befektetnének a humánerőforrásba is. Idén és jövőre azonban mindenki kivár. Az a rossz hírem, hogy a végzős 14 fiatal áldozati nemzedék” – fogalmaz Balázs Malmos Edit.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
szóljon hozzá!