Hajók a badacsonyi kikötőben
Fotó: Makkay József
Aki szeret fürödni, hajókázni, magyar ételeket enni, jókat túrázni és finom borokat inni, annak a Balaton az ideális hely. Magyarként olyan kulturális örökség részesei lehetünk, amivel alig találkozik máshol az ember a Kárpát-medencében.
2020. augusztus 03., 20:002020. augusztus 03., 20:00
2020. augusztus 04., 09:122020. augusztus 04., 09:12
Balatoni vendéglátóink szerint még nem volt olyan esztendő, hogy a panzióba ne foglaljanak helyet erdélyi vendégek is. Idén sem volt ez másként, a magyar-román határ átjárásának megszigorítása azonban sok erdélyi turista helyzetét megnehezítette. Mi még a szigorítások előtt jutottunk át szerencsésen a határon, így nem kellett két változaton törnünk a fejünk: méregdrágán elvégezzük a kötelező két koronavírus-tesztet a határátlépéshez, vagy megpróbáljuk visszaszerezni a lefoglalt szállás ellenértékét, amit a szállásadók a bankkártyán blokkoltak. A különböző turisztikai oldalakon foglalható szállások hamar elkelnek:
Déli evezés. Van, amikor türkörsíma a Balaton vize
Fotó: Makkay József
Marad tehát a magyar tenger, amely a Kádár-rendszerben hosszú évtizedekig vonzotta a belföldi vendégeket, és amely az utóbbi néhány esztendő átgondolt kormányzati kampányainak köszönhetően ismét a közkedvelt úti célok sorába tartozik.
Hogy milyen sokan indultak el a Balatonra, azt leginkább a M7-es autópálya tumultusa mutatja. Az autósztrádának Budapesttől a Balaton déli részébe terjedő szakaszáig sok helyen libasorba haladó járműrengeteg fogadott. A sok helyen három sávos sztráda alig nyelte a kocsitengert, és csak az egymást követő déli partszakaszok letérőinél enyhült a forgalom. De
Igazából ezért szeretem a Balatont, amelynek civilizált vendéglátása teljes ellentéte a román tengerpartnak. Igaz, nem is vágyom oda, de emiatt keresi most is elég sok német, osztrák vagy horvát és szlovén turista is a Balaton üdülőit. A szerényebb és olcsóbb helyek a déli parton találhatók, ahol a parti strandok zömmel ingyenesek. Itt viszont több száz métert is „begyalogol” az ember a Balatonba, amíg úszómélységű vízre talál, szemben az északi part hirtelen mélyülő strandjaival, ahol viszont a legtöbb helyen belépőjegyet kell fizetni.
A Balaton két partja a badacsonyi kilátóról
Fotó: Makkay József
Körbekocsikáztunk a teljes Balatont. Úgy gondoltuk, érdemes több helyen is megállni és megszemlélni, rácsodálkozni arra a magyar kulturális örökségre, amivel az ember olvasmány- vagy filmélményeiben találkozott.
Huszonnégy borfajta készül a badacsonyi szőlőkből
Fotó: Makkay József
Megkerestük a múzeumot, és a falu temetőjében a sírját, amely zarándokhely a versmondásban (is) utolérhetetlen színész rajongói számára. Közel hozzá temették el édesanyját, aki kilencven éves korában még kocsit vezetett, illetve testvérbátyját, Bujtor István.
Balatonszemes gyönyörű platánfákkal övezett széles utcái és csendes nyaralói irigylésre méltó nyugalmat kölcsönöznek az ide érkező vendégnek.
Balaton-felvidéken az ember a bőség zavarában szenved. A magyar tenger nyugati csücskét behatároló Keszthely szebbnél szebb települések sorát nyitja meg rengeteg látnivalóval, múzeummal, kirándulóhellyel. Aki a bort kedveli, annak a Badacsony lankái vendégmarasztaló kuriózumnak számítanak, ahol egymást érik a helyi nedűket kínáló borkóstoló pincészetek és kisvendéglők. A badacsonyi borvidék legelterjedtebb szőlőfajtájával, az olasz rizlinggel nyilván máshol is találkozhatunk, de itteni bora kiemelkedően jó minőségű, tüzes és savai finomak.
Magyar ételeket és italokat kínáló balatoni falatozók
Fotó: Makkay József
Annyi bizonyos, hogy az őshonos magyar borok jobbára fehér borok voltak, és csak az utóbbi kétszáz évben kezdtek a Kárpát-medencében elterjedni a vörös borok. A Badacsonyi borvidék hivatalos leírásában szereplő 24 borfajta közül 20 fehér és négy vörös, közöttük egyik kedvencem a Kékfrankos. A badacsonyi szőlőhegyek nedűje minden esetre egyedi ízvilágot kínál az ide látogató turisták számára.
S ha már a gasztronómiánál tartunk, a Balaton és azon belül a Badacsony környéki üdülőtelepek kisvendéglői és falatozói együtt kínálják mindazt, ami a magyar konyhában a legjobb. Ki-ki a zsebe és elvárása szerint válogathat.
A Szigligeti vár a környék egyik leglátogatottabb turisztikai nevezetessége
Fotó: Makkay József
De a halételek sok más fogása között is válogathat az ember. Például harcsa-pörköltöt nokedlivel, ami a paprikásokat kedvelő ember számára gasztronómiai élmény. Mint ahogy a pacalpörkölt is. Magyarországon is elfogy annyi pacal, mint Erdélyben, de nem pacallevesként, hanem pörköltként.
A magyar séfek a szárnyashúst is tucatnyi változatban tudják eladni ételköltemények formájában. Csak néhány példa: pelyhes jércemell mézes, mustáros, mártogatóval, kacsamell konyakos zöldbors-mártással, aszalt paradicsommal és feta sajttal töltött csirkemell, serrano sonkával töltött jércemell rántva. De sorolhatnám a különböző disznó- és marhahúsokból készült választékot is. Ilyen felhozatal mellett szentségtörésnek hatott, hogy egyik alkalommal egy magyarosan fűszerezett paprikás sült kolbászt ettem, amivel szintén ritkán találkozom Erdélyben. Erdélyi magyar húsfeldolgozóink is átvették a román ízlést, ezért nem találni magyar szájíz szerint fűszerezett kolbász vagy szalámit.
Úgy gondoltuk, érdemes megmászni a Badacsonyt. A fél napos gyalogtúra szűk lépcsőkön, sziklás utakon és gyönyörű erdőségekben vezet, és ha az ember bírja szusszal, egyszer csak eléje tárul a több száz méter magasból szemrevételezhető balatoni táj. Sehol egy eldobott szemét, sőt, még cigarettacsikk sem.
A színészóriás, Latinovits Zoltán sírja Balatonszemesen
Fotó: Makkay József
Sok gyerekcsoporttal futottunk össze, pedagógusokkal beszélgettünk el. Valami olyan érzés Magyarországon kirándulni, amivel Erdélyben sajnos egyre ritkábban találkozik az ember a gondozatlan környezet, a felelőtlen szemetelők és a hangoskodó, viselkedni nem tudó „turisták” miatt.
S ha már Badacsonyban járunk, érdemes meglátogatni Csobánc, Szigliget és Hegyesd várát is: mindhárom helyről csodás a kilátás. Ha mindezek mellett még marad időnk, természetesen érdemes jókat fürödni a Balatonban. Ha otthon megkérdik, végül is ezért jöttünk.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!