
A Bere à la Cluj/Kolozsvár/Klausenburg cégvezetője, Vigh Ferenc a sörfőzdében
Fotó: Makkay József
Kézműves söreivel a kolozsvári Bere à la Cluj/Kolozsvár/Klausenburg cég néhány éve új színfoltot hozott a közép-erdélyi sörpiacra. A helyi magyar vállalkozók által fenntartott sörüzemet a pandémia megviselte, de idén nyárra új ízvilággal készülnek
2021. február 03., 16:162021. február 03., 16:16
2021. február 03., 16:192021. február 03., 16:19
Kolozsvár egyik külvárosának gyártelepén, a Bácsi-torok szomszédságában rendezkedett be a kézműves söröket gyártó Bere à la Cluj/Kolozsvár/Klausenburg vállalat üzeme. A bejáratnál néhány sörösüveg kinagyított fényképe jelzi, hogy itt készülnek Kolozsvár kedvenc „alternatív” sörei, a reklám azonban nem hangsúlyos. Amikor ezt szóvá teszem Vigh Ferencnek, a kézműves söröket gyártó műhely társtulajdonosának és ügyvezető igazgatójának, bólogat, hogy többen is megkérdik, miért nem fektetnek több pénzt reklámba. „A kézműves sörök gyártása és forgalmazása nem erről szól. Bármennyit költenénk reklámozásra, úgysem tudnánk felvenni a versenyt a nagy sörgyártó cégekkel, de nem is ez a célunk.
Az igényes fogyasztó elkezd érdeklődni, új ízeket kóstolni, és előbb-utóbb ráakad a kínálatunkra is” – foglalja össze üzletpolitikájuk lényegét a jogász végzettségű cégvezető.
Főzésre váró sörárpa-maláta. A jó minőségű alapanyagot külföldről vásárolják
Fotó: Makkay József
A két társtulajdonos, Vigh Ferenc és Dezső Péter is így kötött ki a kézműves sörök gyártása mellett. 2016-ban ültek le először a közös vállalkozás beindítását megbeszélni. Az apropó az volt, hogy Kolozsváron, illetve Erdélyben miért nem jelent meg hangsúlyosabban a kézműves sörgyártás. Felidézték magyarországi és nyugat-európai tapasztalataikat, ahol az elmúlt egy-két évtizedben gombamód szaporodtak a sörfőző műhelyek.
Az új kolozsvári kisüzem beindításának ötletét tett követte, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai élelmiszeripari oktatójának, Tankó Györgynek a személyében szerződtették az első sörmesterüket. A cég tevékenységének hivatalos engedélyeztetése során derült ki, hogy a kézműves sörgyártás Romániában annyira szűz terület, hogy a hatóságok sem tudják, hova lehet besorolni. Bő kilenc hónapot tartott, amíg a vállalat megszerezte az engedélyeket. Nem az élelmiszer-biztonsági előírások betartása jelentett gondot, hanem a pénzügyminisztérium területi illetékesei és a környezetvédelem akadékoskodott, mert a romániai szabályozás csak egyféle engedélyezést ír elő nagy- és kisüzemek számára. Egy sörfőző műhely viszont nem tud megfelelni ugyanazoknak az elvárásoknak, mint egy több száz millió eurós befektetéssel működő sörgyár. De minden jó, ha a vége jó:
A komló granulált formában kerül a sörfőző tankba
Fotó: Makkay József
„Sok mindent útközben tanultunk meg, alakítottunk át, találtunk ki új ízeket. A Cosmopolit név így változott meg Bere à la Cluj márkanévvé, mert rájöttünk, ezt jobban megjegyzik az emberek” – magyarázza az indulás körülményeit Vigh Ferenc, aki szerint sokat segítetne az ágazaton, ha a kézműves élelmiszeripari termékek gyártását külön törvény szabályozná, mint Magyarországon vagy Nyugat-Európában.
A 2019-es esztendő sikertörténetnek számított a cég életében. Teljes termelésük mintegy 70 százalékát vendéglők, sörözők vásárolták meg, a felhozatal kisebb hányada pedig üzletekben talált vevőre. Csapolt söreiket a kolozsvári és a marosvásárhelyi teraszokon keresték leginkább. Vigh szerint egyelőre nem nyitottak az áruházláncok felé, mert nem látták biztosítottnak a sörök megfelelő tárolását. Pasztörizálás híján kézműves söreiket nem lehet több napig melegben tartani, mert megromlanak. Árujukat hűtőszekrényben kell tárolni, hogy az ital tartósan megőrizhesse ízvilágát és minőségét.
2020 tavasza fordulópontot hozott a cég életében: a vendéglátóipari egységek bezárásával harminc százalékkal estek vissza eladásaik, amit sem online kereskedelemmel, sem a boltok forgalmának növelésével nem tudtak pótolni. A személyzet egy részének elbocsátásával és a termelés visszafogásával rendezkedtek be az új helyzetre.
A kolozsvári cég kereskedelemben kapható kézműves alapsörei
Fotó: Makkay József
Házigazdám a kisüzemben mutatja meg a sörkészítés állomásait. A folyamat a külföldről beszerzett legjobb minőségű sörárpamalátával és komlóval kezdődik. Az itthoni nyersanyagból készült söreikkel nem voltak elégedettek, ezért nagykereskedőktől vásároltak jó minőségű import nyersanyagot. Amelynek borsos az ára, de a minőség rovására nem akarnak spórolni. Az egyik zsákból megkóstolok pár szem pörkölt sörárpát: a gabonaszemeknek remek ízük van. Ez az egyedi ízvilág a kiváló minőségű komló aromájával keverten jelenik meg a sörökben. Az alapanyag mellett a másik „titok” a legalább egy hónapig tartó érlelés. Ezt az időszakot a nagyüzemek minimálisra csökkentik, amivel jelentős többletbevételhez jutnak a minőség rovására. „Ezért érezzük azt, hogy a nagyüzemi sörök íze egyforma, keserűek, puffasztanak, és fogyasztásuk után másnap fáj a fejünk” – magyarázza Vigh Ferenc.
A kolozsvári sörfőzdének új sörmestere van Stoian Alex személyében, aki nagy odaadással dolgozza ki az újabb ízeket. A nyári idényre több gyümölcsös sörrel lépnek piacra, miközben öt alapsörüket folyamatosan gyártják.
A teraszokon a kolozsvári sörfőzde csapolt söreit keresik
Fotó: Makkay József
Az üzletekben tíz lej körüli áron kínált söreik jóval drágábbak a nagyüzemi sörválasztéknál. Vendéglátóm szerint ehhez is úgy kell viszonyulni, mint a minőségi borhoz. Aki igényes fogyasztóként kiváló minőségű sört akar inni, az a kézműves sör mellett dönt, mert ezt az ízvilágot nagyüzemi választékban nem találja meg.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Az Alföldön ügyes kezű mesteremberek is készítették, Erdélyben tamburaként emlegették, Kodály a szegények hangszerének nevezte. Ma virágkorát éli: hungarikum lett, és egyre többen veszik kézbe. Gyermek- és ifjúsági citeratalálkozón jártunk Maros megyében.
A börtönlelkészi szolgálat láthatatlan, mégis létfontosságú terület a lelkipásztori munkában. Szabó-Salánki Tibor református lelkipásztor a szamosújvári és besztercei börtönökben vigaszt, reményt és Isten igéjét viszi a rabok számára.
„Reformátusnak kell maradnunk, a Szentírásra és hitvallásainkra építve” – vallja Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök. Interjúnkban Kolumbán Vilmos József a Református Egyházak Világközössége progresszív teológiai irányáról is beszélt.
Legyen szó képzőművészetről vagy irodalomról, műveiben visszaköszönnek a természettel összhangban élő faluközösségbe kapaszkodó gyökerek, az irányt mutató népi bölcsességek, a sallangok nélküli kifejezések, a deportálást túlélők közösségi traumája.
A rövid ideig tartó hideghullámot követően szerdától ismét enyhe, csapadékban gazdag időjárás várható, a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 10 fokot. Melegfronti hatásokra kell számítani.
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Házi készítésű hústermékek és pálinkák versenyét szervezi immár negyedik éve egy lelkes fiatalokból álló csapat a Kolozsvártól mintegy húsz kilométerre fekvő Tordaszentlászlón. A többség számára a rendezvény remek gasztronómiai alkalomnak számít.
A reformáció genfi emlékművétől kőhajításnyira fekvő gyülekezeti házban ma is hangzik a magyar ige. A svájci városban Dániel Levente erdélyi ösztöndíjasként szolgál, amely a magyar diaszpóra számára egyszerre lelki otthon, kulturális kapaszkod&oac
Csütörtök délután nyílt meg az Apáczai 400 című képzőművészeti kiállítás a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A tárlat Apáczai Csere János sokoldalú szellemi öröksége előtt tiszteleg, kort&am
szóljon hozzá!