A Bere à la Cluj/Kolozsvár/Klausenburg cégvezetője, Vigh Ferenc a sörfőzdében
Fotó: Makkay József
Kézműves söreivel a kolozsvári Bere à la Cluj/Kolozsvár/Klausenburg cég néhány éve új színfoltot hozott a közép-erdélyi sörpiacra. A helyi magyar vállalkozók által fenntartott sörüzemet a pandémia megviselte, de idén nyárra új ízvilággal készülnek
2021. február 03., 16:162021. február 03., 16:16
2021. február 03., 16:192021. február 03., 16:19
Kolozsvár egyik külvárosának gyártelepén, a Bácsi-torok szomszédságában rendezkedett be a kézműves söröket gyártó Bere à la Cluj/Kolozsvár/Klausenburg vállalat üzeme. A bejáratnál néhány sörösüveg kinagyított fényképe jelzi, hogy itt készülnek Kolozsvár kedvenc „alternatív” sörei, a reklám azonban nem hangsúlyos. Amikor ezt szóvá teszem Vigh Ferencnek, a kézműves söröket gyártó műhely társtulajdonosának és ügyvezető igazgatójának, bólogat, hogy többen is megkérdik, miért nem fektetnek több pénzt reklámba. „A kézműves sörök gyártása és forgalmazása nem erről szól. Bármennyit költenénk reklámozásra, úgysem tudnánk felvenni a versenyt a nagy sörgyártó cégekkel, de nem is ez a célunk.
Az igényes fogyasztó elkezd érdeklődni, új ízeket kóstolni, és előbb-utóbb ráakad a kínálatunkra is” – foglalja össze üzletpolitikájuk lényegét a jogász végzettségű cégvezető.
Főzésre váró sörárpa-maláta. A jó minőségű alapanyagot külföldről vásárolják
Fotó: Makkay József
A két társtulajdonos, Vigh Ferenc és Dezső Péter is így kötött ki a kézműves sörök gyártása mellett. 2016-ban ültek le először a közös vállalkozás beindítását megbeszélni. Az apropó az volt, hogy Kolozsváron, illetve Erdélyben miért nem jelent meg hangsúlyosabban a kézműves sörgyártás. Felidézték magyarországi és nyugat-európai tapasztalataikat, ahol az elmúlt egy-két évtizedben gombamód szaporodtak a sörfőző műhelyek.
Az új kolozsvári kisüzem beindításának ötletét tett követte, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai élelmiszeripari oktatójának, Tankó Györgynek a személyében szerződtették az első sörmesterüket. A cég tevékenységének hivatalos engedélyeztetése során derült ki, hogy a kézműves sörgyártás Romániában annyira szűz terület, hogy a hatóságok sem tudják, hova lehet besorolni. Bő kilenc hónapot tartott, amíg a vállalat megszerezte az engedélyeket. Nem az élelmiszer-biztonsági előírások betartása jelentett gondot, hanem a pénzügyminisztérium területi illetékesei és a környezetvédelem akadékoskodott, mert a romániai szabályozás csak egyféle engedélyezést ír elő nagy- és kisüzemek számára. Egy sörfőző műhely viszont nem tud megfelelni ugyanazoknak az elvárásoknak, mint egy több száz millió eurós befektetéssel működő sörgyár. De minden jó, ha a vége jó:
A komló granulált formában kerül a sörfőző tankba
Fotó: Makkay József
„Sok mindent útközben tanultunk meg, alakítottunk át, találtunk ki új ízeket. A Cosmopolit név így változott meg Bere à la Cluj márkanévvé, mert rájöttünk, ezt jobban megjegyzik az emberek” – magyarázza az indulás körülményeit Vigh Ferenc, aki szerint sokat segítetne az ágazaton, ha a kézműves élelmiszeripari termékek gyártását külön törvény szabályozná, mint Magyarországon vagy Nyugat-Európában.
A 2019-es esztendő sikertörténetnek számított a cég életében. Teljes termelésük mintegy 70 százalékát vendéglők, sörözők vásárolták meg, a felhozatal kisebb hányada pedig üzletekben talált vevőre. Csapolt söreiket a kolozsvári és a marosvásárhelyi teraszokon keresték leginkább. Vigh szerint egyelőre nem nyitottak az áruházláncok felé, mert nem látták biztosítottnak a sörök megfelelő tárolását. Pasztörizálás híján kézműves söreiket nem lehet több napig melegben tartani, mert megromlanak. Árujukat hűtőszekrényben kell tárolni, hogy az ital tartósan megőrizhesse ízvilágát és minőségét.
2020 tavasza fordulópontot hozott a cég életében: a vendéglátóipari egységek bezárásával harminc százalékkal estek vissza eladásaik, amit sem online kereskedelemmel, sem a boltok forgalmának növelésével nem tudtak pótolni. A személyzet egy részének elbocsátásával és a termelés visszafogásával rendezkedtek be az új helyzetre.
A kolozsvári cég kereskedelemben kapható kézműves alapsörei
Fotó: Makkay József
Házigazdám a kisüzemben mutatja meg a sörkészítés állomásait. A folyamat a külföldről beszerzett legjobb minőségű sörárpamalátával és komlóval kezdődik. Az itthoni nyersanyagból készült söreikkel nem voltak elégedettek, ezért nagykereskedőktől vásároltak jó minőségű import nyersanyagot. Amelynek borsos az ára, de a minőség rovására nem akarnak spórolni. Az egyik zsákból megkóstolok pár szem pörkölt sörárpát: a gabonaszemeknek remek ízük van. Ez az egyedi ízvilág a kiváló minőségű komló aromájával keverten jelenik meg a sörökben. Az alapanyag mellett a másik „titok” a legalább egy hónapig tartó érlelés. Ezt az időszakot a nagyüzemek minimálisra csökkentik, amivel jelentős többletbevételhez jutnak a minőség rovására. „Ezért érezzük azt, hogy a nagyüzemi sörök íze egyforma, keserűek, puffasztanak, és fogyasztásuk után másnap fáj a fejünk” – magyarázza Vigh Ferenc.
A kolozsvári sörfőzdének új sörmestere van Stoian Alex személyében, aki nagy odaadással dolgozza ki az újabb ízeket. A nyári idényre több gyümölcsös sörrel lépnek piacra, miközben öt alapsörüket folyamatosan gyártják.
A teraszokon a kolozsvári sörfőzde csapolt söreit keresik
Fotó: Makkay József
Az üzletekben tíz lej körüli áron kínált söreik jóval drágábbak a nagyüzemi sörválasztéknál. Vendéglátóm szerint ehhez is úgy kell viszonyulni, mint a minőségi borhoz. Aki igényes fogyasztóként kiváló minőségű sört akar inni, az a kézműves sör mellett dönt, mert ezt az ízvilágot nagyüzemi választékban nem találja meg.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy ország, ahol alig használnak készpénzt, ahol külön női parlament működik, ahol szinte mindenki beszél angolul, és ahol a kisebbségi nyelveken is lehet tanulni.
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!