A Bere à la Cluj/Kolozsvár/Klausenburg cégvezetője, Vigh Ferenc a sörfőzdében
Fotó: Makkay József
Kézműves söreivel a kolozsvári Bere à la Cluj/Kolozsvár/Klausenburg cég néhány éve új színfoltot hozott a közép-erdélyi sörpiacra. A helyi magyar vállalkozók által fenntartott sörüzemet a pandémia megviselte, de idén nyárra új ízvilággal készülnek
2021. február 03., 16:162021. február 03., 16:16
2021. február 03., 16:192021. február 03., 16:19
Kolozsvár egyik külvárosának gyártelepén, a Bácsi-torok szomszédságában rendezkedett be a kézműves söröket gyártó Bere à la Cluj/Kolozsvár/Klausenburg vállalat üzeme. A bejáratnál néhány sörösüveg kinagyított fényképe jelzi, hogy itt készülnek Kolozsvár kedvenc „alternatív” sörei, a reklám azonban nem hangsúlyos. Amikor ezt szóvá teszem Vigh Ferencnek, a kézműves söröket gyártó műhely társtulajdonosának és ügyvezető igazgatójának, bólogat, hogy többen is megkérdik, miért nem fektetnek több pénzt reklámba. „A kézműves sörök gyártása és forgalmazása nem erről szól. Bármennyit költenénk reklámozásra, úgysem tudnánk felvenni a versenyt a nagy sörgyártó cégekkel, de nem is ez a célunk.
Az igényes fogyasztó elkezd érdeklődni, új ízeket kóstolni, és előbb-utóbb ráakad a kínálatunkra is” – foglalja össze üzletpolitikájuk lényegét a jogász végzettségű cégvezető.
Főzésre váró sörárpa-maláta. A jó minőségű alapanyagot külföldről vásárolják
Fotó: Makkay József
A két társtulajdonos, Vigh Ferenc és Dezső Péter is így kötött ki a kézműves sörök gyártása mellett. 2016-ban ültek le először a közös vállalkozás beindítását megbeszélni. Az apropó az volt, hogy Kolozsváron, illetve Erdélyben miért nem jelent meg hangsúlyosabban a kézműves sörgyártás. Felidézték magyarországi és nyugat-európai tapasztalataikat, ahol az elmúlt egy-két évtizedben gombamód szaporodtak a sörfőző műhelyek.
Az új kolozsvári kisüzem beindításának ötletét tett követte, és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai élelmiszeripari oktatójának, Tankó Györgynek a személyében szerződtették az első sörmesterüket. A cég tevékenységének hivatalos engedélyeztetése során derült ki, hogy a kézműves sörgyártás Romániában annyira szűz terület, hogy a hatóságok sem tudják, hova lehet besorolni. Bő kilenc hónapot tartott, amíg a vállalat megszerezte az engedélyeket. Nem az élelmiszer-biztonsági előírások betartása jelentett gondot, hanem a pénzügyminisztérium területi illetékesei és a környezetvédelem akadékoskodott, mert a romániai szabályozás csak egyféle engedélyezést ír elő nagy- és kisüzemek számára. Egy sörfőző műhely viszont nem tud megfelelni ugyanazoknak az elvárásoknak, mint egy több száz millió eurós befektetéssel működő sörgyár. De minden jó, ha a vége jó:
A komló granulált formában kerül a sörfőző tankba
Fotó: Makkay József
„Sok mindent útközben tanultunk meg, alakítottunk át, találtunk ki új ízeket. A Cosmopolit név így változott meg Bere à la Cluj márkanévvé, mert rájöttünk, ezt jobban megjegyzik az emberek” – magyarázza az indulás körülményeit Vigh Ferenc, aki szerint sokat segítetne az ágazaton, ha a kézműves élelmiszeripari termékek gyártását külön törvény szabályozná, mint Magyarországon vagy Nyugat-Európában.
A 2019-es esztendő sikertörténetnek számított a cég életében. Teljes termelésük mintegy 70 százalékát vendéglők, sörözők vásárolták meg, a felhozatal kisebb hányada pedig üzletekben talált vevőre. Csapolt söreiket a kolozsvári és a marosvásárhelyi teraszokon keresték leginkább. Vigh szerint egyelőre nem nyitottak az áruházláncok felé, mert nem látták biztosítottnak a sörök megfelelő tárolását. Pasztörizálás híján kézműves söreiket nem lehet több napig melegben tartani, mert megromlanak. Árujukat hűtőszekrényben kell tárolni, hogy az ital tartósan megőrizhesse ízvilágát és minőségét.
2020 tavasza fordulópontot hozott a cég életében: a vendéglátóipari egységek bezárásával harminc százalékkal estek vissza eladásaik, amit sem online kereskedelemmel, sem a boltok forgalmának növelésével nem tudtak pótolni. A személyzet egy részének elbocsátásával és a termelés visszafogásával rendezkedtek be az új helyzetre.
A kolozsvári cég kereskedelemben kapható kézműves alapsörei
Fotó: Makkay József
Házigazdám a kisüzemben mutatja meg a sörkészítés állomásait. A folyamat a külföldről beszerzett legjobb minőségű sörárpamalátával és komlóval kezdődik. Az itthoni nyersanyagból készült söreikkel nem voltak elégedettek, ezért nagykereskedőktől vásároltak jó minőségű import nyersanyagot. Amelynek borsos az ára, de a minőség rovására nem akarnak spórolni. Az egyik zsákból megkóstolok pár szem pörkölt sörárpát: a gabonaszemeknek remek ízük van. Ez az egyedi ízvilág a kiváló minőségű komló aromájával keverten jelenik meg a sörökben. Az alapanyag mellett a másik „titok” a legalább egy hónapig tartó érlelés. Ezt az időszakot a nagyüzemek minimálisra csökkentik, amivel jelentős többletbevételhez jutnak a minőség rovására. „Ezért érezzük azt, hogy a nagyüzemi sörök íze egyforma, keserűek, puffasztanak, és fogyasztásuk után másnap fáj a fejünk” – magyarázza Vigh Ferenc.
A kolozsvári sörfőzdének új sörmestere van Stoian Alex személyében, aki nagy odaadással dolgozza ki az újabb ízeket. A nyári idényre több gyümölcsös sörrel lépnek piacra, miközben öt alapsörüket folyamatosan gyártják.
A teraszokon a kolozsvári sörfőzde csapolt söreit keresik
Fotó: Makkay József
Az üzletekben tíz lej körüli áron kínált söreik jóval drágábbak a nagyüzemi sörválasztéknál. Vendéglátóm szerint ehhez is úgy kell viszonyulni, mint a minőségi borhoz. Aki igényes fogyasztóként kiváló minőségű sört akar inni, az a kézműves sör mellett dönt, mert ezt az ízvilágot nagyüzemi választékban nem találja meg.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztróban látott napvilágot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!