Kasza Tibor szaru tárgyait egyedi formavilágáért díjazta a zsüri
Fotó: Hagyományok Háza
Idén immár 34. alkalommal valósította meg a Hagyományok Háza Id. Kapoli Antal emlékére az országos faragópályázatot a Somogy Megyei Népművészeti Egyesülettel és a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeummal együttműködésben, amelyre szép számban jelentkeztek külhonról is az alkotók.
2025. június 28., 08:372025. június 28., 08:37
A fafaragópályázat seregszemléje – amelyet három évente tartanak meg – 2025-ben visszatért gyökereihez: a kiállítás hosszú idő után ismét Somogy megyében, a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeumban kapott helyet. Idén 43 alkotó 177 pályamunkával jelentkezett, amelyek közül több kategóriában osztottak ki díjakat a szakmai zsűri döntése alapján. A beérkezett pályamunkákból 137 zsűrizett alkotás tekinthető meg a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeumban.
aki Somogy megyében tevékenykedett, és meghatározó alakja volt a 20. századi magyar népművészetnek. A pályázatra – amelyre bárki jelentkezhet életkori és szakmai megkötés nélkül – minden alkalommal faragott alkotásokkal lehet nevezni, legyen az fa, csont vagy szaru.
Az Id. Kapoli Antal vándordíjat Bujtor Tibor nyerte el egy hagyományos pásztortárgy, a kutyagerinc megújításával
Fotó: Hagyományok Háza
Az idei évben 43 alkotó 177 tárggyal jelentkezett, ezek közül 137 műtárgy került a zsűri javaslatára a kiállítás anyagába. A beküldött pályamunkák között megjelentek a dunántúli és somogyi pásztorművészet hagyományai, de határon túli és más tájegységekből származó inspirációkat is használtak az alkotók. A legfiatalabb résztvevő 35 éves, míg a legidősebb 80 fölötti – a pályázat így valóban átfogó képet ad a kortárs népi faragóművészet sokszínűségéről.
A szakmai zsűri (név szerint Bereczky Csaba Kálmán, Gosztonyi Zoltán, Mónus Béla, Szabó Zoltán, Széll János) – amelynek tagjai között több Népművészet Mestere és néprajzkutató, de MMA-akadémikus is helyet kapott – idén is az anonimitás elvét szem előtt tartva értékelte a munkákat. Az Id. Kapoli Antal vándordíjat Bujtor Tibor nyerte el egy hagyományos pásztortárgy, a kutyagerinc megújításával, amely példamutató mesterségbeli tudással és formai igényességgel készült. A kiemelt alkotók között szerepel még Kasza Miklós, akinek réz és szaru kombinációjával készült lőportartója nagy szakmai elismerést aratott és Mester díjat ért, valamint Fehér Vilmos, akinek spanyolozással díszített faragásait, a dunántúli ornamentika magas színvonalú megjelenítéseit a Somogy Megyei Népművészeti Egyesület különdíjával jutalmazták, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia támogatott.
Waum Péter Márius az udvarhelyszéki székely kapu makettéért kapott különdíjat
Fotó: Hagyományok Háza
Bereczky Csaba Kálmán a pályázat értékelésekor elmondta, hogy idén kiemelkedően sok a pályamunkák között a pásztortárgyak forma és motívumkincse alapján készült alkotás. A díjazott pályázók között szerepel Waum Péter Máriusz Székelyudvarhelyről, aki a Hagyományok Háza egyik különdíját vihette haza és Demeter Miklós Sepsiszentrgyörgyről, aki a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara különdíjasa lett.
Fehér Vilmos spanyolozással díszített faragásai szintén díjazták
Fotó: Hagyományok Háza
A kiállítás 2025. november 16-ig látogatható a Rippl-Rónai Múzeumban, a szokásos múzeumi nyitvatartási rend szerint (kedd–vasárnap 10:00–18:00). Az eseményhez online katalógus is készült a Hagyományok Háza felületén, amelyben tájékozódni lehet az összes díjazott alkotásról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!