Kasza Tibor szaru tárgyait egyedi formavilágáért díjazta a zsüri
Fotó: Hagyományok Háza
Idén immár 34. alkalommal valósította meg a Hagyományok Háza Id. Kapoli Antal emlékére az országos faragópályázatot a Somogy Megyei Népművészeti Egyesülettel és a Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeummal együttműködésben, amelyre szép számban jelentkeztek külhonról is az alkotók.
2025. június 28., 08:372025. június 28., 08:37
A fafaragópályázat seregszemléje – amelyet három évente tartanak meg – 2025-ben visszatért gyökereihez: a kiállítás hosszú idő után ismét Somogy megyében, a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeumban kapott helyet. Idén 43 alkotó 177 pályamunkával jelentkezett, amelyek közül több kategóriában osztottak ki díjakat a szakmai zsűri döntése alapján. A beérkezett pályamunkákból 137 zsűrizett alkotás tekinthető meg a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeumban.
aki Somogy megyében tevékenykedett, és meghatározó alakja volt a 20. századi magyar népművészetnek. A pályázatra – amelyre bárki jelentkezhet életkori és szakmai megkötés nélkül – minden alkalommal faragott alkotásokkal lehet nevezni, legyen az fa, csont vagy szaru.
Az Id. Kapoli Antal vándordíjat Bujtor Tibor nyerte el egy hagyományos pásztortárgy, a kutyagerinc megújításával
Fotó: Hagyományok Háza
Az idei évben 43 alkotó 177 tárggyal jelentkezett, ezek közül 137 műtárgy került a zsűri javaslatára a kiállítás anyagába. A beküldött pályamunkák között megjelentek a dunántúli és somogyi pásztorművészet hagyományai, de határon túli és más tájegységekből származó inspirációkat is használtak az alkotók. A legfiatalabb résztvevő 35 éves, míg a legidősebb 80 fölötti – a pályázat így valóban átfogó képet ad a kortárs népi faragóművészet sokszínűségéről.
A szakmai zsűri (név szerint Bereczky Csaba Kálmán, Gosztonyi Zoltán, Mónus Béla, Szabó Zoltán, Széll János) – amelynek tagjai között több Népművészet Mestere és néprajzkutató, de MMA-akadémikus is helyet kapott – idén is az anonimitás elvét szem előtt tartva értékelte a munkákat. Az Id. Kapoli Antal vándordíjat Bujtor Tibor nyerte el egy hagyományos pásztortárgy, a kutyagerinc megújításával, amely példamutató mesterségbeli tudással és formai igényességgel készült. A kiemelt alkotók között szerepel még Kasza Miklós, akinek réz és szaru kombinációjával készült lőportartója nagy szakmai elismerést aratott és Mester díjat ért, valamint Fehér Vilmos, akinek spanyolozással díszített faragásait, a dunántúli ornamentika magas színvonalú megjelenítéseit a Somogy Megyei Népművészeti Egyesület különdíjával jutalmazták, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia támogatott.
Waum Péter Márius az udvarhelyszéki székely kapu makettéért kapott különdíjat
Fotó: Hagyományok Háza
Bereczky Csaba Kálmán a pályázat értékelésekor elmondta, hogy idén kiemelkedően sok a pályamunkák között a pásztortárgyak forma és motívumkincse alapján készült alkotás. A díjazott pályázók között szerepel Waum Péter Máriusz Székelyudvarhelyről, aki a Hagyományok Háza egyik különdíját vihette haza és Demeter Miklós Sepsiszentrgyörgyről, aki a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara különdíjasa lett.
Fehér Vilmos spanyolozással díszített faragásai szintén díjazták
Fotó: Hagyományok Háza
A kiállítás 2025. november 16-ig látogatható a Rippl-Rónai Múzeumban, a szokásos múzeumi nyitvatartási rend szerint (kedd–vasárnap 10:00–18:00). Az eseményhez online katalógus is készült a Hagyományok Háza felületén, amelyben tájékozódni lehet az összes díjazott alkotásról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
A hét második felében még késő nyárias, 24–25 Celsius-fokos idő várható Erdélyben, a hétvégén azonban jelentős változás kezdődik. Szombattól megnő a záporok, zivatarok esélye, majd vasárnaptól tartósabban csapadékosra fordulhat az idő.
Egy épület akkor válik igazán otthonná, amikor élettel telik meg. A Kolozsvár melletti Kajántón évtizedes álom valósult meg az új református gyülekezeti ház felépítésével, amelynek története az imádságról, adakozásról, sok munkáról szól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!