Bori és a hotspot

Vannak emberek, akik megálmodják az életüket, és vannak, akik pontos részletességgel a kutyájukat is. Hogy Julcsi miért épp egy „mioriticet” álmodott meg, és miért nem egy tacskót, nem a mi dolgunk. Bizonyára a termetébe, bumfordiságába, gazdag, gyapjas szőrtakarójába lett szerelmes. Valójában azért alakult ki a kutyafajták ilyen széles palettéja, hogy válogathasson ki-ki a maga kedve szerint.

Bori gyönyörű. Nagy gyermeklány, bozontos szőrzetében kedvére babrál a szellő, imádja, ahogy Julcsi abajgatja, kényezteti. Nemrég, első tüzelése alatt megszökött otthonról, azóta Julcsika aggódva figyeli Bori hasát, mert nem kizárt, hogy a környék Tarzanjával találkozott, aki valamennyi környékbeli szuka menetrendjét pontosan ismeri. Ez Julcsi számára azért nyugtalanító mert a megálmodott kutyához odaképzelte a fajtatiszta almot is, a fekete-fehér puffos kiskutyákat. De egyelőre a fő gond most nem ez a mezaliansz, hanem az, hogy a Bori jobb farán megjelent egy hatalmas seb, amit mi, állatorvosok hotspotnak nevezünk. Ez az úgynevezett forró csepp felületi gennyes bőrgyulladás, heveny, körülírt nedvező bőrgennyesedés. Heveny, mert általában egyik napról a másikra jelenik meg, és körülírt, mert egy-két tenyérnyi kerek felületen jelentkezik.

Melegben jelentkezik

A hotspot kialakulása nem egészen tisztázott. A szakirodalom egy tucatnyi hajlamosító tényezőt említ, amelyek között szerepelnek az ektoparaziták, az eleségallergia és a bőr barrierfunkciójának a zavara. De mivel kifejezetten szezonális jellegű (a meleg évszakokban jelentkezik), összefüggésben lehet a nagy meleggel és a magas páratartalommal is.

Mi is történik valójában? A kutya minden átmenet nélkül testének egy pontját (leggyakrabban a fartájékát, a comb külső felületét vagy egyéb testrészét) hevesen, szinte megszakítás nélkül nyalja, rágja, vakarja. Néhány óra múlva a mechanikus behatás következtében többnyire kerek, részben vagy teljesen szőrtelen, vöröses színű, fénylő, meleg és fájdalmas tapintatú, gyulladásos, később gennyesedő bőrelváltozás jön létre. A nyáltól és a gyulladásos váladéktól a beteg bőrterület körüli szőr összetapad, és a bomló anyag bűzét árasztja. Elhúzódó, nem gyógykezelt esetben a bőrelváltozás egy részét könnyen leváló, vastag pörk fedi be, amelynek helyén gennyes, bűzös váladék tűnik elő. Ennél a bőrbetegségnél a baktériumok csak a bőr felületén szaporodnak, nem önálló betegség, hanem más okból bekövetkezett bőrelváltozás elgennyesedéséről van szó. A betegség megállapítása nem okoz gondot egy gyakorló állatorvosnak. Terápiája a dermatitis helyi kezeléséből és a viszketést kiváltó ok kiküszöböléséből áll. A bőrelváltozás körüli szőrt le kell nyírni. A gyulladásos területet és a környékét fertőtlenítő hatású készítményekkel tisztogatjuk, ezután betadinoldattal folytatjuk a kezelést. Jó eredmény érhető el glükokortikoid-antibiotikum tartalmú készítmények helyi alkalmazásával is. Hatékony, ha prednizolont adunk 8-10 napon át injekcióban vagy szájon át. A heves nyalogatás és a helyileg használt gyógyszerek lenyalásának megakadályozására gallért kell a kutya nyakára felhelyezni. Bódítószerek folyamatos adagolásával szedációra is szűkség lehet.

A bolhák is hibásak

Ha már végre nyár van, és a bőrnél tartunk, beszélnünk kell a bolhaallergiás dermatitisről is, pedig Borinak nincs bolhája, mert Julcsika nem sajnálta a pénzt, és profi bolhanyakörvvel ajándékozta meg szeretett kutyáját. Ezt az allergiás bőrbetegséget a bolhacsípéssel szembeni túlérzékenység idézi elő, jelenleg a kutyák és macskák leggyakrabban előforduló betegségeinek egyikeként tartják számon. A betegség előfeltétele a kutya vagy amacska allergiás szenzibilizálódása a bolhanyál allergénjeivel szemben. A kutyában a bolhaallergia évekig, sőt az állat élete végéig állandósulhat. A lakásban tartott egyedekben gyakoribb a túlérzékenység, mint a szabadban tartottakban. A különbség oka az lehet, hogy a lakás átfogó tisztogatása következtében az ott élő állatokat a bolhák támadása nem folyamatosan, hanem rohamszerűen éri. A bolhákra érzékeny kutyákon és macskákon a bolhaszúrás után kipirosodás mutatkozik és bőrduzzanat, ezt követően erős általános viszketegség a következmény. Az állandó vakarózás miatt másodlagos elváltozások – pörkök, kisebesedések, szőrhullás, seborrhoea – alakulnak ki. Tipikus esetekben a bőrelváltozások a háti és fari részen, a horpaszokban és a nyakon találhatók.

A bolhadermatitis félévesnél fiatalabbakban nem, egyébként bármely életkorban, főleg a 3-5 éves kutyák és macskák esetében mutatkozik. A bolhadermatitisben szenvedő kutyát a nyakára helyezett „gallérral” kell ellátni, hogy bőrét ne tudja elvakarni. A bőrelváltozásokat viszketéscsillapító, szárító és hámosító hatású kenőccsel kell kezelni. Az általános viszketés ellen prednizolonspecialitások adhatók, de ennek adagolását csak állatorvosunk javaslatára tegyük.

Ha a bolhák kiirtása a kutya, illetve a macska környezetében sikerre vezet, remény van a gyógyulásra. Az állatokat meg kell óvni az újabb bolhacsípéstől, ami a bolhaallergiás dermatitis leküzdésének alapfeltétele.

Mire ez a cikk elkészült, Boriról már lekerült a védőgallér, tenyérnyi sebe már kevéssé izgatja, mint egy lélegező cserge gazdájáról álmodik a konyha hűs kövén. Állatorvosa gyógyultnak tekinti.