
Zoltán Erika negyven éve lépett zenei pályára
Fotó: MTVA
A kétszeres eMeRTon-díjas előadó az M2 Petőfi TV Mit kíván? című műsorában mesélt a zene és a tánc iránti szenvedélyéről, valamint arról, hogyan őrizte meg lendületét közel negyven éve tartó pályafutása során. Zoltán Erika négy évtizede lépett a zenei pályára.
2025. augusztus 15., 21:102025. augusztus 15., 21:10
2025. augusztus 15., 21:152025. augusztus 15., 21:15
„Hálát adok a genetikámnak, mert mindkét szülőm oldaláról jó fizikai adottságokat örököltem, és ezek mellett pozitív világlátást” – kezdte Zoltán Erika az M2 Petőfi TV Mit kíván? című műsorában, hozzátéve, hogy a zene szeretetét is otthonról hozza. Édesanyja klasszikus énekléssel foglalkozott, édesapja pedig multiinstrumentalista zenész, dalszerző volt. Mint mondta, nagyon szerény körülmények között, mégis boldog családban nevelkedett. A műsor vendégeként arról is beszélt, hogyan vált a zene mellett a mozgás is élete állandó részévé.
„Az édesanyám valamiért sokat aggódott azon, hogy ne legyen belőlem kövér kislány. Olyan általános iskolába jártam, ahol nem volt tornaterem, ezért balettiskolába íratott. A mindennapjaim részévé vált a tánc, első előadói sikereimet ennek köszönhettem.
– idézte fel az énekes, aki példaképe, Kovács Kati hatására határozta el, hogy kipróbálja magát a könnyűzenei pályán. Úgy emlékszik, 24 éves volt, amikor bebizonyosodni látszott, hogy jó döntést hozott.
Tudom, ez a szám sokakat elrettent, sokkol, de engem az idő múlása büszkeséggel tölt el, amikor visszatekintek a pályámra. (…) Az élet bizonyította, hogy ha alázatos, szerethető ember maradok a jó slágerek előadása mellett, a közönség meghálálva ezt, biztosítja az évtizedeken át tartó sikert” – összegezte Zoltán Erika. A teljes beszélgetés újranézhető a műsor Médiaklikk-oldalán.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.
Egy rövid erdélyi körút mindig több az egyszerű kirándulásnál: történelem, épített örökség vagy éppen érdekes találkozások egyvelege. Mi mind a hármat megtapasztaltuk, amikor Erdély több épített örökségét felkerestük.
szóljon hozzá!