
Zoltán Erika negyven éve lépett zenei pályára
Fotó: MTVA
A kétszeres eMeRTon-díjas előadó az M2 Petőfi TV Mit kíván? című műsorában mesélt a zene és a tánc iránti szenvedélyéről, valamint arról, hogyan őrizte meg lendületét közel negyven éve tartó pályafutása során. Zoltán Erika négy évtizede lépett a zenei pályára.
2025. augusztus 15., 21:102025. augusztus 15., 21:10
2025. augusztus 15., 21:152025. augusztus 15., 21:15
„Hálát adok a genetikámnak, mert mindkét szülőm oldaláról jó fizikai adottságokat örököltem, és ezek mellett pozitív világlátást” – kezdte Zoltán Erika az M2 Petőfi TV Mit kíván? című műsorában, hozzátéve, hogy a zene szeretetét is otthonról hozza. Édesanyja klasszikus énekléssel foglalkozott, édesapja pedig multiinstrumentalista zenész, dalszerző volt. Mint mondta, nagyon szerény körülmények között, mégis boldog családban nevelkedett. A műsor vendégeként arról is beszélt, hogyan vált a zene mellett a mozgás is élete állandó részévé.
„Az édesanyám valamiért sokat aggódott azon, hogy ne legyen belőlem kövér kislány. Olyan általános iskolába jártam, ahol nem volt tornaterem, ezért balettiskolába íratott. A mindennapjaim részévé vált a tánc, első előadói sikereimet ennek köszönhettem.
– idézte fel az énekes, aki példaképe, Kovács Kati hatására határozta el, hogy kipróbálja magát a könnyűzenei pályán. Úgy emlékszik, 24 éves volt, amikor bebizonyosodni látszott, hogy jó döntést hozott.
Tudom, ez a szám sokakat elrettent, sokkol, de engem az idő múlása büszkeséggel tölt el, amikor visszatekintek a pályámra. (…) Az élet bizonyította, hogy ha alázatos, szerethető ember maradok a jó slágerek előadása mellett, a közönség meghálálva ezt, biztosítja az évtizedeken át tartó sikert” – összegezte Zoltán Erika. A teljes beszélgetés újranézhető a műsor Médiaklikk-oldalán.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az Európai Parlamentben tartott eszmecserén európai képviselők és az Egyesült Arab Emírségek szélsőségesség és terrorizmus elleni küzdelemért felelős különmegbízottja a radikalizmus és a demokratikus ellenálló képesség kérdéseit vitatták meg.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
szóljon hozzá!