Zoltán Erika negyven éve lépett zenei pályára
Fotó: MTVA
A kétszeres eMeRTon-díjas előadó az M2 Petőfi TV Mit kíván? című műsorában mesélt a zene és a tánc iránti szenvedélyéről, valamint arról, hogyan őrizte meg lendületét közel negyven éve tartó pályafutása során. Zoltán Erika négy évtizede lépett a zenei pályára.
2025. augusztus 15., 21:102025. augusztus 15., 21:10
2025. augusztus 15., 21:152025. augusztus 15., 21:15
„Hálát adok a genetikámnak, mert mindkét szülőm oldaláról jó fizikai adottságokat örököltem, és ezek mellett pozitív világlátást” – kezdte Zoltán Erika az M2 Petőfi TV Mit kíván? című műsorában, hozzátéve, hogy a zene szeretetét is otthonról hozza. Édesanyja klasszikus énekléssel foglalkozott, édesapja pedig multiinstrumentalista zenész, dalszerző volt. Mint mondta, nagyon szerény körülmények között, mégis boldog családban nevelkedett. A műsor vendégeként arról is beszélt, hogyan vált a zene mellett a mozgás is élete állandó részévé.
„Az édesanyám valamiért sokat aggódott azon, hogy ne legyen belőlem kövér kislány. Olyan általános iskolába jártam, ahol nem volt tornaterem, ezért balettiskolába íratott. A mindennapjaim részévé vált a tánc, első előadói sikereimet ennek köszönhettem.
– idézte fel az énekes, aki példaképe, Kovács Kati hatására határozta el, hogy kipróbálja magát a könnyűzenei pályán. Úgy emlékszik, 24 éves volt, amikor bebizonyosodni látszott, hogy jó döntést hozott.
Tudom, ez a szám sokakat elrettent, sokkol, de engem az idő múlása büszkeséggel tölt el, amikor visszatekintek a pályámra. (…) Az élet bizonyította, hogy ha alázatos, szerethető ember maradok a jó slágerek előadása mellett, a közönség meghálálva ezt, biztosítja az évtizedeken át tartó sikert” – összegezte Zoltán Erika. A teljes beszélgetés újranézhető a műsor Médiaklikk-oldalán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénteken tetőzik a hőség Erdélyben, amikor a nappali csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai záporok után csütörtökön és pénteken sok napsütésre számíthatunk, majd a hétvégén labilisabbá válik a légkör.
Ha az erdélyi lakásárakat vesszük górcső alá, Kolozsvár továbbra is verhetetlen, és egyben toronymagasan a legdrágább romániai nagyváros. Érdekes aspektus azonban, hogy Nagyszebenben, Nagyváradon és Temesváron is gyorsabban emelkedtek a lakásárak.
Mintegy ötvenmillió uniós polgár tartozik valamely őshonos etnikai vagy nemzeti kisebbséghez, az Európai Unióban még sincs egységes jogi keret e közösségek helyzetének rendezésére. A világ őslakos népeinek nemzetközi napja alkalmából az Európai Bizott
Mesterséges intelligenciával készített álhír nyomán támadtak mentőautóra Kolozs megyében – legalábbis az interneten terjedő beszámolók szerint. Az eset arra figyelmeztet: az MI már nemcsak megkönnyítheti az életünket, hanem veszélyes fegyverré is válhat.
Napos, száraz idővel indul a következő egy hét Erdélyben, a hétvégétől azonban egyre erőteljesebb felmelegedésre kell számítani. A HungaroMet előrejelzése szerint a szerdai 30 fokról jövő keddre 35 fokig emelkedhet a nappali csúcshőmérséklet.
Lehet-e egy évtizedekkel ezelőtt épült családi házból vagy tömbházból energiahatékony, passzívház-közeli otthon? Török Áron sepsiszentgyörgyi építésszel jártuk körül, milyen műszaki megoldásokkal és kompromisszumokkal valósítható meg a korszerűsítés.
Az Európai Unió minden eddiginél nagyobb erőforrásokat mozgósít a mediterrán térséget évről évre sújtó erdőtüzek megfékezésére. Több száz tűzoltó, több tucat repülőgép és helikopter áll készenlétben.
A színpadon, a próbateremben és a közösségi médiában is ugyanaz vezérli Kovács Szabolcs Zoltánt: megmutatni, hogy a néptánc élő, korszerű és képes közelebb hozni egymáshoz az embereket. A Maros Művészegyüttes tánckarvezetőjével beszélgettünk.
Kevesen vállalkoznának arra, hogy kerékpárral átszeljék Európát. Zsigmond István kolozsvári nőgyógyász szakorvos azonban éppen ezt tette: Lisszabonból indult útnak, és huszonöt nap alatt, közel négyezer kilométer megtétele után érkezett haza Kolozsvárra.
A két ország államelnöke által márciusban szentesített román–ukrán stratégiai partnerségi megállapodás „megágyazott” annak, hogy számos romániai helyszínen – köztük Kolozsváron – beindulhat a közös dróngyártás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!