Dr. Dan Breznitz, a Torontói Egyetem professzora az innovációs iparágak világszerte elismert szakértője tartott előadást Kolozsváron
Fotó: MCC
A világ számos városa arra törekszik, hogy a következő Szilícium-völggyé váljon, a startup-ökoszisztémák és a kockázati tőkealapok másolása azonban költséges tévút lehet – figyelmeztetett dr. Dan Breznitz, az innovációs iparágak világszerte elismert szakértője Kolozsváron az MCC által szervezett rendezvényen.
2025. március 07., 11:072025. március 07., 11:07
2025. március 07., 11:142025. március 07., 11:14
A fenntartható gazdasági növekedés eléréséhez szükséges alternatív stratégiákat és innovációs megoldásokat mutatott be dr. Dan Breznitz, a Torontói Egyetem professzora Kolozsváron, az Innovation in Real Places: Strategies for Prosperity in an Unforgiving World című, nagysikerű könyve alapján, amelynek egyik témája volt a Szilícium-völgy modelljének a lehetséges másolása. A kötet közpolitikai Balsillie-díjat nyert, a Financial Times pedig 2021 legjobb üzleti könyvei közé sorolta.
„Az innováció valójában az ötletek megvalósításának folyamata” – magyarázta előadásában.
A Transylvania Lectures sorozat részeként lezajlott eseményen az előadóval dr. Seer László, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója beszélgetett.
Az innováció tartós jólétet hoz, de sokan az új találmányok felfedezésével azonosítják, és hatalmas anyagi forrásokat pazarolnak el a Szilícium-völgy sikerei lemásolásának reményében, abban a hitben, hogy a startup-ökoszisztémák széles körű jólétet teremtenek. Ez a megközelítés technológiai csomópontokat hoz létre, miközben sok régió továbbra is a gazdasági dinamizmus megőrzéséért küzd, tájékoztat a kolozsvári rendezvényről az MCC kommunikációs csapata
– hangsúlyozta Dan Breznitz. Rámutatott, hogy mindössze néhány hely – főként az Egyesült Államokban – tudott sikereket elérni ezzel a rendszerrel, míg a több próbálkozó térség egyre növekvő egyenlőtlenségekkel küzd.
A szakértő javaslata, hogy a közösségek ismerjék fel saját egyedi erősségeiket, és igazítsák innovációs stratégiáikat a globális termelés valóságához. Szemléletes példákkal mutatta be, hogyan lehet egy régió sikeres a Szilícium-völgy modelljének másolása nélkül is. Riviera del Brenta, egy kis észak-olasz régió a luxuscipők globális központjává vált azáltal, hogy a gyártási technológiák mestere lett, együttműködött a legjobb tervezőkkel, és speciális oktatási programokat indított.
A beszélgetőtárs dr. Seer László, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója volt
Fotó: MCC
Ezzel szemben elgondolkodtató Izrael helyzete: bár az ország startupnagyhatalommá vált, ez jelentős társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásához vezetett. A 2000-es évekre a startupszektor a gazdaság motorjává vált, és a GDP 70 százalékát termelte meg, a pénz viszont nem maradt az országban, csupán egy szűk réteg vált igazán tehetőssé. „Izraelben minden ötödik családnak nem jut elég pénz élelemre a hónap végén” – mutatott rá az előadó, aki korábban maga is egy izraeli szoftvercég társalapítója és vezérigazgatója volt.
„Ha a széles körű jólét megteremtése a cél, a legnagyobb hiba, amit egy régió elkövethet, az, hogy vakon önti a pénzt a kockázati tőkealapokba. A politikának a régió egyedi erősségeihez és a globális termelés realitásaihoz kell igazodnia” – figyelmeztetett Dan Breznitz.
Dan Breznitz kiemelte, hogy az innováció nem egyetlen pillanat alatt történik, hanem többlépcsős folyamat, amelynek mindegyik szakasza eltérő gazdasági hatást gyakorol. Négy fő fázist különböztethetünk meg. Az új technológiák és forradalmi ötletek születése csak a kezdet. A második lépés a tervezés, prototípus-fejlesztés és gyártástechnológia – ebben az innovációs szakaszban a tajvani vállalatok kiemelkedően teljesítenek. A következő szint a második generációs termék- és alkatrész-innováció, a negyedik lépés pedig a hatékony gyártási folyamatok kidolgozása tökéletesítése – így vált például Kínában Sencsen a világ egyik legfontosabb elektronikai gyártóközpontjává.
– vallja a szakértő. Úgy véli, kulcsfontosságú a hatékony innovációs stratégiák kidolgozása. Miközben sok ország a szabadalmakra, a kockázati tőkére és a kutatásokra koncentrál, ezek nem mindig járnak széles körű gazdasági előnyökkel.
A döntéshozóknak a következő kérdéseket kellene megvizsgálniuk: Milyen iparágakban tudunk globálisan versenyezni? Milyen innovációs megoldások illeszkednek a meglévő erőforrásainkhoz? Hogyan segíthetnénk a meglévő helyi vállalatokon, hogy növekedhessenek? Hogyan biztosíthatjuk, hogy az innováció által generált jólét széles körben elérhető legyen?
Az MCC-rendevény közönsége Kolozsváron
Fotó: MCC
Kolozsváron például az informatikai szektor gyors növekedést hozott, de egyben a társadalmi egyenlőtlenségeket is növelte. Az előadó rámutatott, a városnak meg kell őriznie ezt a sikert, de az IT-szektorban felhalmozott tapasztalatokat más iparágakban is alkalmaznia kellene annak érdekében, hogy az innovációs fejlődés ne csupán egy szűk elit kiváltsága legyen.
Mivel ezek az események nyilvánosak és ingyenesek, bárki érdeklődő részt vehet, és megoszthatja gondolatait a témákkal kapcsolatban” – fejtette ki Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. Emellett hangsúlyozta: az MCC nyitott, bátorító környezetet szeretne teremteni a szabad eszmecseréknek, hiszen „a közös gondolkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy jobb környezetet építsünk magunk és közösségünk számára.”
Egyre többet lehet hallani Erdélyben a Mathias Corvinus Collégiumról. A Budapesten létrejött, ám felénk is több városban működő tehetséggondozó intézmény céljairól és működéséről Talpas Botondot, az MCC erdélyi tevékenységéért felelős igazgatót kérdeztük.
Romániát és Európát érintő kulcskérdésekről szólt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Transylvania Lectures nevű eseménysorozatának május 30-i különkiadása, amely a közelgő európai parlamenti választások tétje köré épült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Változékony felhőzet, időnként napsütés, helyenként záporok jellemzik Erdély időjárását a következő egy hétben. Jelentős lehűlés egyelőre nem várható: a változékony időjárásban a nappali csúcshőmérsékletek többnyire 14–16 Celsius-fok körül alakulnak.
A gyenge PISA-eredmények hátterében több tényező áll, de a tanárképzés átalakítása, a több iskolai gyakorlat és a személyiségfejlesztés megkerülhetetlen. Birta-Székely Noémivel, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának oktatójával beszélgettünk.
Immár két évtizede tevékenykedik a szatmárnémeti Aranykapu Kulturális Egyesület, amely a magyar népi hagyományok, kézműves mesterségek és az előző nemzedékek tudásának továbbadását tűzte ki célul.
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!