Dr. Dan Breznitz, a Torontói Egyetem professzora az innovációs iparágak világszerte elismert szakértője tartott előadást Kolozsváron
Fotó: MCC
A világ számos városa arra törekszik, hogy a következő Szilícium-völggyé váljon, a startup-ökoszisztémák és a kockázati tőkealapok másolása azonban költséges tévút lehet – figyelmeztetett dr. Dan Breznitz, az innovációs iparágak világszerte elismert szakértője Kolozsváron az MCC által szervezett rendezvényen.
2025. március 07., 11:072025. március 07., 11:07
2025. március 07., 11:142025. március 07., 11:14
A fenntartható gazdasági növekedés eléréséhez szükséges alternatív stratégiákat és innovációs megoldásokat mutatott be dr. Dan Breznitz, a Torontói Egyetem professzora Kolozsváron, az Innovation in Real Places: Strategies for Prosperity in an Unforgiving World című, nagysikerű könyve alapján, amelynek egyik témája volt a Szilícium-völgy modelljének a lehetséges másolása. A kötet közpolitikai Balsillie-díjat nyert, a Financial Times pedig 2021 legjobb üzleti könyvei közé sorolta.
„Az innováció valójában az ötletek megvalósításának folyamata” – magyarázta előadásában.
A Transylvania Lectures sorozat részeként lezajlott eseményen az előadóval dr. Seer László, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója beszélgetett.
Az innováció tartós jólétet hoz, de sokan az új találmányok felfedezésével azonosítják, és hatalmas anyagi forrásokat pazarolnak el a Szilícium-völgy sikerei lemásolásának reményében, abban a hitben, hogy a startup-ökoszisztémák széles körű jólétet teremtenek. Ez a megközelítés technológiai csomópontokat hoz létre, miközben sok régió továbbra is a gazdasági dinamizmus megőrzéséért küzd, tájékoztat a kolozsvári rendezvényről az MCC kommunikációs csapata
– hangsúlyozta Dan Breznitz. Rámutatott, hogy mindössze néhány hely – főként az Egyesült Államokban – tudott sikereket elérni ezzel a rendszerrel, míg a több próbálkozó térség egyre növekvő egyenlőtlenségekkel küzd.
A szakértő javaslata, hogy a közösségek ismerjék fel saját egyedi erősségeiket, és igazítsák innovációs stratégiáikat a globális termelés valóságához. Szemléletes példákkal mutatta be, hogyan lehet egy régió sikeres a Szilícium-völgy modelljének másolása nélkül is. Riviera del Brenta, egy kis észak-olasz régió a luxuscipők globális központjává vált azáltal, hogy a gyártási technológiák mestere lett, együttműködött a legjobb tervezőkkel, és speciális oktatási programokat indított.
A beszélgetőtárs dr. Seer László, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója volt
Fotó: MCC
Ezzel szemben elgondolkodtató Izrael helyzete: bár az ország startupnagyhatalommá vált, ez jelentős társadalmi egyenlőtlenségek kialakulásához vezetett. A 2000-es évekre a startupszektor a gazdaság motorjává vált, és a GDP 70 százalékát termelte meg, a pénz viszont nem maradt az országban, csupán egy szűk réteg vált igazán tehetőssé. „Izraelben minden ötödik családnak nem jut elég pénz élelemre a hónap végén” – mutatott rá az előadó, aki korábban maga is egy izraeli szoftvercég társalapítója és vezérigazgatója volt.
„Ha a széles körű jólét megteremtése a cél, a legnagyobb hiba, amit egy régió elkövethet, az, hogy vakon önti a pénzt a kockázati tőkealapokba. A politikának a régió egyedi erősségeihez és a globális termelés realitásaihoz kell igazodnia” – figyelmeztetett Dan Breznitz.
Dan Breznitz kiemelte, hogy az innováció nem egyetlen pillanat alatt történik, hanem többlépcsős folyamat, amelynek mindegyik szakasza eltérő gazdasági hatást gyakorol. Négy fő fázist különböztethetünk meg. Az új technológiák és forradalmi ötletek születése csak a kezdet. A második lépés a tervezés, prototípus-fejlesztés és gyártástechnológia – ebben az innovációs szakaszban a tajvani vállalatok kiemelkedően teljesítenek. A következő szint a második generációs termék- és alkatrész-innováció, a negyedik lépés pedig a hatékony gyártási folyamatok kidolgozása tökéletesítése – így vált például Kínában Sencsen a világ egyik legfontosabb elektronikai gyártóközpontjává.
– vallja a szakértő. Úgy véli, kulcsfontosságú a hatékony innovációs stratégiák kidolgozása. Miközben sok ország a szabadalmakra, a kockázati tőkére és a kutatásokra koncentrál, ezek nem mindig járnak széles körű gazdasági előnyökkel.
A döntéshozóknak a következő kérdéseket kellene megvizsgálniuk: Milyen iparágakban tudunk globálisan versenyezni? Milyen innovációs megoldások illeszkednek a meglévő erőforrásainkhoz? Hogyan segíthetnénk a meglévő helyi vállalatokon, hogy növekedhessenek? Hogyan biztosíthatjuk, hogy az innováció által generált jólét széles körben elérhető legyen?
Az MCC-rendevény közönsége Kolozsváron
Fotó: MCC
Kolozsváron például az informatikai szektor gyors növekedést hozott, de egyben a társadalmi egyenlőtlenségeket is növelte. Az előadó rámutatott, a városnak meg kell őriznie ezt a sikert, de az IT-szektorban felhalmozott tapasztalatokat más iparágakban is alkalmaznia kellene annak érdekében, hogy az innovációs fejlődés ne csupán egy szűk elit kiváltsága legyen.
Mivel ezek az események nyilvánosak és ingyenesek, bárki érdeklődő részt vehet, és megoszthatja gondolatait a témákkal kapcsolatban” – fejtette ki Talpas Botond, az MCC erdélyi tevékenységért felelős igazgatója. Emellett hangsúlyozta: az MCC nyitott, bátorító környezetet szeretne teremteni a szabad eszmecseréknek, hiszen „a közös gondolkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy jobb környezetet építsünk magunk és közösségünk számára.”
Egyre többet lehet hallani Erdélyben a Mathias Corvinus Collégiumról. A Budapesten létrejött, ám felénk is több városban működő tehetséggondozó intézmény céljairól és működéséről Talpas Botondot, az MCC erdélyi tevékenységéért felelős igazgatót kérdeztük.
Romániát és Európát érintő kulcskérdésekről szólt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Transylvania Lectures nevű eseménysorozatának május 30-i különkiadása, amely a közelgő európai parlamenti választások tétje köré épült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!