A fesztivál szervezői Szent László emlékére helyezték el a megemlékezés koszorúit
Fotó: Szent László Napok
A járvány miatt tavaly nyáron a térség legnagyobb rendezvénye, a nagyváradi Szent László Napok is elmaradt. A szabályok lazításának köszönhetően a szervezők idén úgy döntöttek, hogy a várban zajló hagyományos programokból többet is kivisznek az utcára, terekre, hogy minél több embert szólítsanak meg.
2021. július 03., 13:272021. július 03., 13:27
„A másfél éve tartó világjárvány jócskán megnyirbálta a hagyományos rendezvények lehetőségeit. Ezért tavaly úgy döntöttünk, online térbe költöztetjük a térség egyik legnagyobb kulturális fesztiválját. Virtuális királyi hét jelszóval rövid dokumentumfilmeket forgattunk és mutattunk be, amelyekkel az volt a célunk, hogy megmutassuk, száz évvel a trianoni békeszerződés után létezik magyar múlt, jelen és jövő a Körös-parti városban. Idén a járványhelyzet és a lakosság átoltottságának alakulása lehetővé tette, hogy ismét közönséggel tartsuk meg a fesztivált, amellyel hagyományszerűen fejet hajtunk városalapító lovagkirályunk előtt, ismertté tesszük Szent László életét, tevékenységét, ápoljuk hagyományainkat, illetve erősítjük a magyar közösséget Nagyváradon. A rendezvények összeállításánál a tartalmas kikapcsolódási lehetőségek biztosítása mellett azt is
Ami belefér – ez lehetne fesztiválunk idei második jelszava, hiszen még korántsem ért véget a járvány, így bőven vannak korlátozások, amelyekhez tartanunk kell magunkat egészségünk és biztonságunk érdekében” – nyilatkozta Zatykó Gyula, a Szent László Napok főszervezője.
Zatykó Gyula: „hagyományszerűen fejet hajtunk városalapító lovagkirályunk előtt, ismertté tesszük Szent László életét, tevékenységét”
Fotó: Szent László Napok
A rendezvényre nemcsak a járvány szabályai nyomták rá a bélyeget, de a 40 fokos hőség is, főleg a gyerekeknél és az idősebb korosztálynál, akiknél egészségügyi problémákat okozhat a több napos extrém meleg. Mindez meglátszott a részvételen, főleg múlt csütörtökön és pénteken, amikor tetőzött a hőség. Zatykó Gyula szerint 64 műsorszámból válogathattak idén a szórakozni vágyók, akik – mint fogalmazott – „másfél év után most tanulnak újra élni”.
A főszervező szerint a közegészségügyi igazgatóság elvárásainak kényszermegoldásokkal igyekeztek megfelelni. A Fejedelmi udvaron csak az oltottak és a védettségi igazolvánnyal rendelkezők vehettek részt a programokon, így egy ideiglenes kerítéssel választották el a területet, ami lehetővé tette a műsorszámok kerítésen kívüli élvezetét is, hogy ne válasszák szét a családtagokat.
ahol nem voltak megkötések. Idén nem rendezhettünk nagykoncerteket, amelyek 5–10 ezres vagy 16 ezres nagyságrendű tömeget vonzottak (mint korábban az Omega), ilyeneket nem is lehetett szervezni. Idei költségvetésünk sem engedte volna, mert egyes beígért támogatások elmaradtak, mások kérdésesek, ugyanis a megyei tanácsnál egyelőre nem tisztázódott a rendezvények támogatása” – magyarázta érdeklődésünkre Zatykó Gyula.
A fő attrakció a nyitónap Operagálája volt, amelyet Debrecen városa biztosított. Ez utóbbiról érdemes tudni, hogy a fellépőkkel, illetve a stábbal együtt mintegy száz embert vett igénybe. Nagyvárad egy Szent László-virágkompozíciót is kapott a cívisvárostól: a „szobor” a várudvaron ugratja lovát. Bár a részvétel a hőség és a járványügyi kötöttségek miatt nem volt magas, a műsorok hozták a színvonalat. A szervezők megpróbáltak olyan előadókat és előadásokat meghívni, amelyek önmagukban is értéket képviselnek, megfelelve a magas mércének, amit a térség legszínvonalasabb kulturális rendezvénye képvisel.
Régizene a Szacsvay-szobornál. A nagy meleg miatt gyér volt az érdeklődés
Fotó: Szent László Napok
A debreceni Partiumi Ház – idén először – több programmal járult hozzá a Szent László Napokhoz. Többek között Szénási Miklós és Haller Zsolt könyvének bemutatóját Erre jöttünk – Debrecen a 21. századi versekben címmel, amelyet Stanik István, a Magyar Házak szakmai igazgatója mutatott be. Ugyancsak a Partiumi Ház rendezvénye volt a Lautitia Kóruscsalád hangversenye.
A Zenél a város program keretében a siteri református műemléktemplomban a Concerto Spiralis koncertezett, a Szacsvay-szobornál a Codex Régizene Együttes „regélt”, de barokkmuzsika és orgonahangversenyek is voltak minden mennyiségben. A Folkudvar szintén gazdag választékot kínált: a résztvevők a Népek viseletei a nagyvilágból című bemutatón vehettek részt, bár itt a Maros Művészegyüttes előadása vitte a prímet a Mezőség mosolya című autentikus folklórműsorával.
A programsorozattal kapcsolatban megkérdeztük Thurzó Zoltán nagyváradi zongoraművészt, hogyan látja a zenei programok sikerét és miért éppen Lorántffy Zsuzsanna szobra előtt tisztelgett zongorajátékával. A művész a járvány előtt hét évig szervezett havonta koncerteket a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. „Megtiszteltetés volt számomra a felkérés a Szent László Napok szervezőitől, hogy térjek vissza oda, ahol hagyományt teremtettem zongorajátékommal. Így jött az ötlet, hogy a református központ előtt álló szobornál muzsikáljunk, ami a központbeli hétéves előadássorozatom megkoronázásának számított. E kültéri zenélés – amelyet Európa nagyobb kultúrközegeiben már megvalósítottak – nem önreklámozás, inkább a zene népszerűsítése. Olyan környezetbe viszünk ki zeneműveket, amely összhangban van a zenei szerzeményekkel, az élmény egyfajta többletet ad a hallgatóságnak, azaz hitelesebben áthozza a régi korok zenei üzenetét” – fogalmazott Thurzó Zoltán.
A zongoraművész szerint precedens értékű volt a szobor előtti zongorajáték: eddig még sosem szólt akusztikus zongora Lorántffy Zsuzsanna kőbe vésett alakjánál. Sajnos, a zenei eseményre a vártnál jóval kevesebben jelentek meg az érdeklődők. Az előadó szerint az emberek még nincsenek tisztában a lehetőségekkel, nem tisztult le a fejekben a zűrzavar, így sokan otthon maradtak.
Thurzó Zoltán Lorántffy Zsuzsanna szobra előtt koncertezett
Fotó: Thurzó Zoltán személyes gyűjteménye
„A Szent László Egyesület mellett idén kiemelten lehetett számítani a Partiumi Keresztény Egyetemre, annak Képzőművészeti Tanszékére, a Pro Minoritate Alapítványra és az AVE hulladékgazdálkodási vállalatra. A társszervezők közül meg kell említeni a NAC labdarúgó csapat fiataljait, akik nélkül nehéz lett volna a rengeteg háttérmunka, ami a nézők szemével nem látszik. Odatették magukat a gazdaegyesületek is, a Magyar Polgári Egyesület, a Partitipatio Alapítvány és még sokan mások.
A Bethlen Gábor Alap idén nem járult hozzá a Szent László Napok anyagi támogatásához, de az intézmények közül a polgármesteri hivatal a Nagyvárad és a Régió Turizmusát Népszerűsítő Egyesületen (APTOR) keresztül kitett magáért, ugyanakkor a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) is jócskán hozzájárult az anyagiakhoz. Az NKA tavalyi támogatását sikerült az idei műsorok szervezésére fordítani, mivel a tavalyi fesztivál elmaradt.
Zatykó Gyula az Erdélyi Naplónak azt is elmondta, hogy a rendezvény állandó főtámogatója idén is az OTP Bank volt, de a MOL is jelentős összeggel szállt be a támogatók közé.
Végül a vasárnap záruló fesztivál szervezői Szent László születésnapján a várban elhelyezték a megemlékezés koszorúit a városalapító lovagkirály síremlékénél. Ez az év sem múlt el nyomtalanul, fontos, hogy folytonosság legyen a megemlékezésben is” – fogalmazott Erdély védőszentjének ünnepén Zatykó Gyula, a nagyváradi kulturális fesztivál főszervezője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Temesvár mellett feltárt avar lovas harcos sírok újraírhatják a térség avar múltjáról alkotott eddigi ismereteket. A leletek szerint az avar elit nemcsak jelen volt a Bánságban, hanem katonai és gazdasági ellenőrzést is gyakorolhatott.
A következő három napban a néphagyományból ismert fagyosszentek idén nem hozzák „igazi formájukat”: a meteorológiai előrejelzések szerint Erdély legnagyobb részén nem kell fagyra számítani.
Egy japán kisváros művelődési házában erdélyi ételek főnek: tyúkhúsleves, pörkölt, töltött káposzta kerül az asztalra, a falakon kalotaszegi minták, a konyhában pedig egy olyan ember dolgozik, aki mindezt nem tanulta, hanem hozta magával.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Bár csütörtökön többfelé alakultak ki záporok Erdélyben, a gazdák többsége hiába várt a tartós, kiadós csapadékot. A meteorológiai előrejelzések szerint azonban a hétvégén többfelé megérkezhet az eső.
Erőltetett menetben látott neki a bukaresti kormány a védelmi képességek fejlesztését szolgáló európai SAFE-program végrehajtásának, amelynek keretében közel 17 milliárd euró áll Románia rendelkezésére.
Lépésről lépésre Isten igéjének a fényében próbál előre haladni a megalakulásának 30. évfordulóját idén ünneplő Szatmárnémeti-Szigetlankai Református Egyházközség, amelyben Rácz Ervin Lajos lelkipásztor szerint megpróbálják összehangolni a generációkat.
Fontos mérföldkőhöz érkezett az apahidai református közösség templomépítése: a Krónika munkatársainak jelenlétében időkapszulát helyeztek el az épülő torony egyik szegletében.
Erdélyben még rétegjelenség a gombatermesztés, de egyre többen látnak benne lehetőséget. A székelyföldi Márton Zoltán gourmet-gombákat termeszt, hírportálunknak arról beszélt, hogyan működik a termesztés, mivel érdemes kezdeni, és meg lehet-e élni belőle.
Dr. Sárosi Arthur, a kolozsvári diakóniai munka egyik meghatározó alakja a rendszerváltás utáni években indult el azon az úton, amely mára Erdély-szerte ismert intézményhálózatot eredményezett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!