
Fotó: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza Hálózat – Vajdaság által támogatott csantavéri Szárazfa Lelke Tamburafesztivál értékes programja volt Eredics Gábor, a Vujicsics Együttes vezetőjének az előadása. A Kossuth-díjas népzenész hazatérve számolt be a tartalmas napról.
2022. november 26., 09:542022. november 26., 09:54
„A X. Szárazfa Lelke Fesztiválon tamburások találkoztak Csantavéren, de az eseményen részt vettek énekesek, táncosok – és mint a tamburazenekarok kiegészítő hangszeresei – fúvósok és hegedűsök is. Megtiszteltetés volt számomra, hogy november 19-én egy nagy érdeklődéssel kísért előadást tarthattam. Beszédemben igyekeztem összefoglalni a tambura megszólalásának és tamburazenekar hangzásának lényegét. A legfőbb célom ezzel az volt, hogy a vajdasági tamburásoknál kissé ’nyitogassam’ a repertoárt a magyarországi és a kisebbségekhez kötődő zenei anyagok felé. Nézetem szerint a hazai, vajdasági Tisza-mente anyagainak ápolása valóban a legfontosabb, ugyanakkor azt is jeleztem, hogy a tambura vitathatatlanul balkáni, sőt messzebbre tekintve, ázsiai eredetű, s délszláv közvetítéssel érkezett Közép-Európába az úgynevezett tambura szamica. Viszont a Szerémségben kialakult tambura hangszercsalád és a tamburazenekari gyakorlat egyértelműen a magyar kulturális hatások következménye: e vidéken a cigányzenekarok mintájára, szinte tudatosan alakították ki a különleges pengetős zenekari hangzás hangszereit. Ezzel kapcsolatban informáltam az egybegyűlteket, hogy nemrégiben megjelent a Tambura-tanulmányok című kötet a Kalász Művészeti, Nevelési Alapítvány gondozásában, számos értékes dolgozattal és hangzó melléklettel. Jó szívvel ajánlottam, mivel az Alapítvány kuratóriumának én vagyok az elnöke.
Fotó: Hagyományok Háza
A képzésen több mint húsz fő vett részt, és érdeklődéssel hallgatták az először szokatlan megállapításomat: a tamburazenekar, a tamburacsalád által alkotott együttes, egy igazi hungarikum. Akkor sincs ez másként, amikor horvát, szlavóniai, vagy vajdasági szerb tamburazenekart hallunk. Elterjedését is meghatározhatjuk, a tamburazenekar kultúrája – a vegyes lakosú területeken – Újvidékig ér el, Belgrádban már nem annyira népszerű. Ugyancsak javasoltam, hogy a tamburazenekarok repertoárjába, a magyar anyag mellé, bátran vegyék fel az adott település, adott esetben szerb dallam anyagait is.
Az előadást a Fesztivál követte, amin huszonkét produkció lépett színpadra. Olyan települések zenészei érkeztek, mint Csantavér, Zenta, Gunaras, Bácsfeketehegy, Tornyos, Ada, de például Temerinből is jöttek muzsikusok. Bátáról a Pántlika Zenekar is fellépett a találkozón. A programot táncegyüttesek és népdalkörök is színesítették, így a tambura számos szerepkörben, önállóan és kísérőként is bemutatkozhatott. Figyelemreméltónak találtam, hogy a profi együttesek mellett az amatőrök is bemutathatták tudásukat, s a fiatalok is szép számmal vettek részt az eseményen” – fogalmazott a Kossuth-díjas Eredics Gábor, a Vujicsics Együttes vezetője.
Életútja sporttörténet, nemzetközi tapasztalat és közösségi elköteleződés. A kolozsvári medencéktől az amerikai egyetemi bajnokságig, majd vissza Erdélybe: Baloga Istvánt vízilabdázóként, oktatóként és családapaként is a kitartás vezérli.
Szilveszter éjszakáján és az új év első napjaiban jóval fagypont alatti hőmérséklettel búcsúzik az óesztendő, és köszönt be az új esztendő. Hétvégére, illetve a jövő hét elejére azonban enyhül a hideg idő.
Karácsony előtt idén nem a szokásos takarítással foglalkoztunk, hanem egy különleges utazást választottunk: Malagát és Granadát fedeztük fel Andalúzia napsütötte vidékén. A mediterrán városok lenyűgöző erődítményei az első pillanattól magukkal ragadtak.
Harmincöt éve szolgál Marosszentgyörgyön, nemrég jelent meg a századik verseskötete, és december elején a prefektúra is kitüntette a közösségért végzett szolgálatáért. Baricz Lajos római katolikus plébánossal a szolgálatáról és az ünnepről beszélgettünk.
Lehet-e egyszerre fergeteges bulikat tartani és Jézus örömhírét hitelesen képviselni? Miklós Gyuri szerint nemcsak lehet, hanem kell is. A kolozsvári zenész és vallástanár a vele készült beszélgetés során hitről, zenéről, küldetésről és arról vall.
A gyulai Százéves Cukrászda korábban is megkerülhetetlen pontja volt a viharsarki városnak, az idén elnyert Magyarország Tortája cím pedig csak még több vendéget vonz a létesítménybe. Decemberi látogatásunkkor „belekóstolunk” az egykori kávéházi miliőbe.
Télies, hideg napok elé nézünk az esztendő utolsó hetében, éjszakánként mindenütt fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála. A nappalok sem lesznek sokkal enyhébbek, a csúcshőmérséklet többnyire alig haladja meg a fagypontot, napközben is hideg lesz.
A fiatal generáció nagy mértékben ki van szolgáltatva a közösségi oldalakon terjedő, a Ceaușescu diktatúrája, a totalitárius rendszerek iránti nosztalgiát és szélsőséges eszméket terjesztő tartalmaknak – derült ki nemrég egy elemzésből.
A karácsonyra készülődés jegyében az Erdélyi Napló Keskeny út című videós összeállítása keretében három lelkipásztor mesél arról, hogyan készülnek a híveik a karácsonyra.
Az újságíró sosem megy igazán szabadságra – legalábbis ezt szokták mondani nekem a barátaim, az ismerőseim, a családom. Mert valóban figyelek, látok, jegyzetelek, amikor utazom is. Valóban, mindig úgy alakul, hogy történeteket hozok haza.
szóljon hozzá!