Államfőválasztási készülődés Romániában: pártjelöltek és jelölt párt nélkül

Igaz, utóbbi elnöke, Nicolae Ciucă volt miniszterelnök, aki korábban négycsillagos tábornokként a román hadsereg vezérkari főnökeként tevékenykedett, már jelezte, hogy harcba kíván szállni a tisztségért, ehhez azonban meg kívánja szerezni a megyei pártszervezetek támogatását is.

A párt mindemellett már hónapokkal ezelőtt berúgta a kampányt, hiszen

A PSD-nél is nagy eséllyel Marcel Ciolacu pártelnök, hivatalban levő miniszterelnök lesz a jelölt, de ehhez meg kell várni a párt szombati tisztújító és jelöltállító kongresszusát.

Bár Romániában amolyan politikai szokásjognak minősül, hogy a pártelnökök indulnak el pártjaik színeiben az elnökválasztáson, és már meglehetősen korán be is jelentkeznek jelöltnek, idén ez meglehetősen banális ok miatt nem így történt:

Sem Ciolacu, sem Ciucă nem karizmatikus politikus, amolyan szürke hivatalnoktípusok, akiket a pártok belső válságai – a PSD-ben a Dragnea-Dăncilă tandem fémjelezte korszak, a PNL-ben a Ludovic Orban és Florin Cîțu közözzi konfliktusok – után, a pillanatnyi konjunktúra nyomán emeltek a pártelnöki székbe, kvázi átmeneti elnökként – mert egyszerűen elfogytak a legalább viszonylag hitelesnek tekinthető, releváns politikai vízióval és karizmával rendelkező politikusok.

Így aztán

Emiatt aztán ódzkodtak attól, hogy elinduljanak, hiszen egy elnökválasztási kudarc könnyen a pártelnöki székbe kerülhet.

A szokásjog azonban – és a helyi szervezetek mozgósító erejébe vetett bizalom – vélhetően mégis oda vezet majd, hogy Ciolacu és Ciucă is rajtvonalhoz áll, és abban reménykedik, hogy ha már a két legnagyobb támogatottságú párt jelöltjei, ez a személyükre is érvényes marad, és ők jutnak majd be a második fordulóba.

Mircea Geoană: a „függetlenség” varázsa

Ez azonban nem annyira egyértelmű. Van ugyanis egy sötét ló is a képletben: Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese, aki már több mint egy éve lebegteti, hogy függetlenként elindulna a választáson.

A függetlenség esetében persze csupán annyit jelent, hogy jelenleg éppen nem ápol hivatalos kapcsolatot egyik romániai párttal sem, azonban korábban a PSD elnöke volt, és ebbéli minőségében maradt alul a 2009-es államfőválasztáson Traian Băsescuval szemben, a vereség nyomán pedig – lásd a fentebb már említett gyakorlatot – a pártelnöki tisztségtől is búcsúznia kellett.

Jelentős karizmával és konkrét politikai vagy gazdasági tervek meglétével azért ő sem vádolható, viszont

Ebbéli reményében a felmérések szerint nem is csalódik akkorát, a közvélemény-kutatások zöme ugyanis azt mutatja, hogy ő nyerné meg az első fordulót, és a második fordulóban sem találna legyőzőre.

Mindez természetesen nem az ő személyének szól, hanem egyrészt a NATO már említett tekintélyének, másrészt annak, hogy az emberek egyre kevésbé bíznak a hagyományos romániai pártokban.

Így

Az utóbbi négy megmérettetésen amúgy a jobboldali jelölt győzött, így ha Geoană nyerne, az a baloldal sikerét is jelentené, még akkor is, ha nem a PSD színeiben indul – amint ez egyébként korábban föl is merült.

A kívülről érkező jelölt esélyeit amúgy az növelte meg, hogy PSD és a PNL azzal, hogy legfőbb riválisból koalíciós partnerré vált, számos szimpatizánsát elveszítette, és erre egyelőre az sem látszik gyógyírt hozni, hogy az utóbbi hetekben, ahogy közelednek a november végén, illetve december elején esedékes választások, a két párt politikusainak részéről egyre több bírálat hangzik el a koalíciós partnerrel szemben.

Futottak még

Az ellenzéki pártok eközben a koalíciós pártokkal szemben már jó ideje megnevezték államfő-jelöltjeiket.

A harmadik legnagyobb támogatottságú párt,

és reménykedik abban, hogy hetek óta zajló „előkampánya”, amely során többek között irreálisan alacsony áron, 35 ezer euróért ígér lakásokat, elegendő számú szavazatot hoz számára.

abban reménykedve, hogy a korábban televíziós személyiségként, jelenleg pedig a dél-romániai Câmpulung polgármestereként tevékenykedő elnöknő képes lehet feltornászni a párt népszerűségét.

Várhatóan nem ő lesz az egyetlen női jelölt: a hírhedt botránypolitikus, Diana Șoșoacă, aki még a szélsőséges AUR számára is túl szélsőséges volt, ezért kizárták, vélhetően szintén rajthoz áll majd az EP-választáson két mandátumot szerző új pártja, az SOS Románia színeiben.

Igaz, az utóbbi hetekben fölmerült az együttműködés lehetősége az AUR és az SOS Románia között, de már rögtön az első találkozó meghiúsult és botrányba fulladt, miután Șoșoacă fogadni sem volt hajlandó az AUR Simion nélkül érkező, három politikusnőből álló küldöttségét.

Várhatóan magyar jelölt is lesz majd, az RMDSZ ugyanis jelezte: azt az álláspontot vallja, hogy még abban az esetben is meg kell jelennie az országos jelentőségű megmérettetéseken, ha amúgy semmi esélye még a második fordulóba való bekerülésre sem, nem hogy a végső győzelemre.

Ezzel ugyanis mozgósítja és egyben tartja szavazóbázisát, másrészt a román pártok részére is jelzi, hogy még mindig releváns, mérhető támogatással rendelkező – és a mi a saját szempontjából legfontosabb – koalícióképes erő.

Az elnökválasztás első fordulóját amúgy november 24-én, a másodikat pedig december 8-án tartják – a kettő között, december elsején „betétfutamként” rendezik meg a parlamenti választást is, hogy a lehető legnagyobb mértékben sikerüljön mozgósítani a választópolgárokat.

A pártok tehát készülnek a megmérettetésre, még akkor is, ha egyelőre nem mindegyik esetében született hivatalos döntés az államfőjelölt személyéről, csak sejteni lehet, hogy ki lesz az.

Egy dolog azonban biztos: a két lehetséges mandátum kitöltése után az év végén leköszönő

Így aztán a mérce egyáltalán nincs magasan.