Eligazító táblák a parajdi sóbánya környékén. Továbbra is várják a turistákat
Fotó: László Ildikó
A parajdi sóbányát sújtó katasztrófa súlyos csapást mérhet a helyi gazdaságra és a székelyföldi jelkép köré szerveződött turizmusra. Mindezek ellenére Románia középső része továbbra is bővelkedik turisztikai látványosságokban – írja a parajdi sóbánya kapcsán a bukaresti Adevărul online-portál. A román sajtó többsége együttérzően kezeli a parajdi bányatragédiát.
2025. június 03., 15:582025. június 03., 15:58
2025. június 03., 16:072025. június 03., 16:07
A parajdi sóbánya hosszú időn át Székelyföld turisztikai jelképének számított. A Hargita-, Csík- és Görgényi-havasok ölelésében megbúvó látványosság régóta vonzza a látogatókat – írja részletes beszámolójában Daniel Guţă, az Adevărul újságírója.
azzal fenyegetve, hogy hatalmas sós tóvá változtatja a bányát. A jelenség akár a bánya végét is jelentheti, mint turisztikai célpontot, pedig az elmúlt hat évtized során épp ez a létesítmény volt a 6 500 lakosú község gazdasági motorja, melyet évente körülbelül 400 000 turista látogat meg.
A parajdi sólelőhelyeket egyes történészek szerint már a rómaiak is hasznosították. A krónikák alapján ezer évvel ezelőtt már említést tettek arról, hogy Erdélyben „sót ásnak”, és Szent István király hajói a Maroson szállították tovább.
A XVIII. században a Korond völgyében a bányászat föld alatti kitermeléssé fejlődött.
„A földalatti bányászat 1762-ben kezdődött Parajdon, amikor Johann Frendl osztrák bányamérnök vezetésével megnyílt a József-tárna. A kitermelt sót bivalybőrökbe csomagolták, és négy ló által hajtott csigaszerkezettel húzták a felszínre” – írta Horváth István a sóbánya történetében.
Vízzel feltelt járatok a sóbányában
Fotó: Meteoplus
A XX. század elejére Parajd – a közeli Szováta településsel együtt –, Erdély egyik legkeresettebb üdülőhelyévé vált. Az ötvenes évek végén a fürdők közelében fekvő sóbányát megnyitották a látogatók előtt, majd a következő évtizedekben egyes járatait szórakozási és gyógyászati célokra is hasznosították.
„Az 1960-as években a Dózsa György-tárna vízszintes szintjén kezdték meg a barlang- és klímaterápiát. A lengyelországi Wieliczka sóbányája szolgált mintául, és a parajdi bánya igazgatója, Telegdy Károly, valamint dr. Veres Árpád orvos kezdték meg az első próbakezeléseket krónikus légúti betegségek esetében. 1980-tól a kezelő- és látogatóközpont a +402 méteres szinten, 120 méter mélyen működött” – számolt be Horváth István.
A turisták busszal jutottak be a bányába egy lejtős oldalgáton keresztül, több mint egy kilométeres távot megtéve.
A sóbánya belső hőmérséklete állandó, 14–16 Celsius-fok egész évben, és a bánya dolgozói szerint levegője jótékony hatású a légzőszervi megbetegedésekben szenvedők számára.
„Az utóbbi években minden nyáron legalább egy hetet töltöttünk itt a 12 éves fiunkkal, aki légúti problémákkal küzd. Ugyanahhoz a szállásadóhoz tértünk vissza, naponta több órát töltöttünk a bányában, amit egyszerre használtunk terápiás céllal és kikapcsolódásra. Szováta és Parajd környékének látnivalóit is felfedeztük” – mesélte egy Spanyolországból hazalátogató temesvári családapa.
A Sóvidék jellegzetességei a sótömbök
Fotó: Bálint István
A parajdi sóbánya, a községi strand, a természetvédelmi területek és a közeli üdülőhelyek az utóbbi évtizedekben egyre több turistát vonzottak Székelyföld ezen részére. A helyi gazdaság azonban elsősorban a bányára támaszkodott, amely csaknem 150 embernek adott munkát, és sok helybélinek biztosított megélhetést.
A községben található régi, hangulatos házak, valamint az újonnan épült faházak és panziók főként magyar és román turisták számára nyújtanak szállást. A házak falán gyakran kétnyelvű felirat hirdeti: „Cazare – Szállás”. A lakosság többsége magyar ajkú, a vendégeket pedig szívélyesen fogadják, még ha a kommunikáció olykor akadályokba is ütközik.
A piros hagymafüzérek nagyon keresettek, csakúgy, mint a kürtőskalács és a helyben készített fürdősó – mesélte egy helybeli.
A Parajdot körülvevő települések – Székelyudvarhely, Marosvásárhely és Segesvár felé vezető útvonalakon – szintén a turizmusból élnek. Azok számára, akik Parajdot szeretnék felfedezni, a sóbányán kívül ott van még a sóhegy, a sókanyon és a helyi strand is.
Parajd egy kaotikusan fejlődött üdülőhely és munkásfalu keverékeként jelenik meg, míg tíz percre innen Szováta sokkal elegánsabb képet mutat. A szintén sólelőhelyekre épült település már a középkorban is híres volt, és a XIX. századtól hivatalos fürdőhelynek számított, amikor a sós tavak bekerültek a turisztikai körforgásba.
A szovátai fürdők központjában fekszik az emblematikus Medve-tó, egy négyhektáros vízfelület, melyet erdők, sós hegyoldalak és más kisebb sós tavak vesznek körül. A Medve-tó 1875 körül alakult ki egy beszakadt sóbánya helyén, melyet a patakok vize töltött fel. A tó híres reumatikus és gyulladásos betegségek kezelésére való alkalmasságáról, és különlegessége a heliotermia jelensége.
Szováta és Parajd térsége sok más látványosságot is kínál: a Szent Anna-tó, Tusnádfürdő, a Hargita és Kovászna megyék erődtemplomai vagy a csíkszeredai Mikó-vár mind büszkeségei a helyieknek. Emellett Marosvásárhely, Segesvár, és Székelyudvarhely városai is további felfedezésre várnak a Székelyföld szívében – áll az Adevărul portál cikkében.
Fordította Kisréti Zsombor
Kétségbeesett, könnyező, vagy éppen dühös emberekkel találkoztak az újságírók az elmúlt napokban Parajdon a bányatragédia miatt. A helyiek úgy érzik, megélhetésük végveszélybe került. A jövőbe vetett hite omlott össze sok embernek a Sóvidéken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénzügyi összeomlás fenyegetné Romániát, ha beigazolódna megannyi elemző félelme, és a nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriába sorolnák az országot. Az április óta tartó politikai instabilitás miatt számolni kell ezzel a sötét forgatókönyvvel.
Gran Canaria Európától jóval távolabb fekszik, mint Afrikától, a hódítások során azonban spanyol gyarmattá vált. Az Atlanti-óceánban elfoglalt stratégiai fekvése miatt Kolumbusz Kristóf is érintette a szigetet útjai során.
Afrika északnyugati partjai közelében találhatók a Kanári-szigetek. A Spanyolországhoz tartozó szigetcsoport egyik legnépszerűbb tagját, Gran Canariát kerestük fel. Megkapó hegyvidéki tájak, homokos partok és különleges régészeti emlékek fogadtak.
Már kisgyermekként tudta, hogy tanítónő szeretne lenni. Azóta harminchét év telt el, Komjátszegi Fábián Réka kezei közül pedig tanítványok százai kerültek ki. Ő ma is ugyanazzal a lelkesedéssel lép be az osztályterembe, mint pályája kezdetén.
Egy elsüllyesztett repülőgép belsejében úszni vagy cápákat figyelni a Vörös-tenger mélyén sokak számára életre szóló élmény. Szabó Kolos brassói búvároktatóval a búvárkodás veszélyeiről, vonzerejéről és az erdélyi lehetőségekről beszélgettünk.
A francia Nemzetgyűlés első olvasatban elfogadta a Korzika autonómiájáról szóló alkotmánymódosítást, amely élénk politikai vitát váltott ki Franciaországban és az Európai Parlamentben is.
A szerdai átmeneti felfrissülés után ismét erősödik a hőség Erdélyben. Csütörtöktől napos, száraz idő várható, a hétvégére pedig több helyen 33 fokig emelkedhet a hőmérséklet. A jövő hét elején a kánikula tovább fokozódhat.
Néhány nap leforgása alatt másodszor vallott kudarcot a román államfő kormányalakítási kísérlete, ami a válság mélyülésén túlmenően lesújtó képet nyújt az elnök makulátlannak hitt politikai-erkölcsi felfogásáról is.
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Téli beszámolómat azzal zártam, hogy az ott szerzett benyomások olyan mély nyomot hagytak bennünk, hogy még vissza kell térnünk. Ez az elhatározás azonban nem maradt sokáig puszta vágy: néhány hónappal később ismét Genf felé vezetett az utunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!