Vetélytárs és partner

Minél előbb ismerik fel az együttműködés kényszerét, annál hamarabb válnak valóban az Európai Unió egyenrangú tagjaivá. A fenti és az ezekhez hasonló gondolatok többször is elhangzottak tegnap a Szovátán tartott első Román–Magyar Tőkeexport-konferencián.

„Versenytársak vagyunk, mert verseny nélkül nincs haladás” – jelentette ki vitaindító előadásában Fekete István, a találkozót szervező Joint Venture Szövetség elnöke. Az anyaországban bejegyzett külföldi részvételű társaságok érdekképviseletét ellátó szervezet vezetője azzal indokolta megállapítását, hogy egy tízmilliós piac kezd szűknek bizonyulni egy évek óta sikeresen működő vállalkozásnak. Fekete szerint a jó üzletet nem szabad országhatárokkal körbezárni, hanem ellenkezőleg, régióban kell gondolkodni. A magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szakállamtitkára, Garamhegyi Ábel is hangsúlyozta: az anyaországi befektetők jól járnak a romániai tőkekihelyezéssel. Míg a 90-es évek elején a magyar tőkeexport elenyésző volt, az elmúlt időszakban a magyarországi vállalatok több milliárd euró értékben hajtottak végre közvetlen tőkebefektetést külföldön. A magyar tőkekihelyezések számszerűen és volumenükben is Romániában jelentek meg az egyik legnagyobb súllyal. Az igazán nagyok – mint például az OTP Bank, a MOL vagy a Richter Gedeon – mellett mintegy háromezer magyarországi kisvállalat van jelen a román gazdaságban. A folyamatosan fejlődő román–magyar gazdasági kapcsolatot illetően Garamhegyi egy kulisszatitkot is elárult a két ország legutóbbi, Nagyszebenben rendezett közös kormányüléséről. „A szerződések aláírására szánt idő annyira szűknek bizonyult, hogy még ebéd közben, az asztalnál is az okiratok aláírásával foglalkoztam” – próbálta érzékeltetni a kapcsolatok fellendülését a budapesti államtitkár.

A minél jelentősebb magyarországi tőke beáramlásában reménykedik Borbély László, a román Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztérium tárcavezetője is. Amint kifejtette, az anyaországnak sok bepótolnivalója van, hisz lekéste a másfél évtizeddel ezelőtt végbement nagyprivatizációt. „A 90-es évek elején Franciaország huszonöt ügyvédi irodát telepített Bukarestbe, amelyek a francia beruházókat voltak hivatottak segíteni. Ezt megtehette volna Magyarország is. Most is azt tudom ajánlani, hogy figyeljenek jobban oda térségünkre. Azt gondolom, hogy a Magyarországról kitekintő nemzetközi tőke, a vele szövetkező magyar tőke még viszonylag kedvező költségekkel szerezhet pozíciót a román gazdaságban” – vélekedett Borbély. Szerinte nem szabad abban a tévhitben élni, miszerint a volt szocialista országoknak az elmúlt tizennyolc év elegendő volt a gazdasági hátrányuk leküzdésére. Annak ellenére, hogy versenytársakká váltak, közös hagyományaik, gondjaik partnerségre kell hogy késztesse őket.

Sz. E.

Magyarország a 15. romániai beruházó

A magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerint Románia továbbra is a külföldre irányuló magyar tőkekihelyezések hagyományos és természetes célországa. A romániai magyar eredetű, vegyes vállalati formában megvalósított tőkebefektetések összértéke 2007 végéig elérte a 350 millió eurót. Ezzel Magyarország Románia 15. legnagyobb külföldi befektetőjének számít, ez két százalékos részesedést jelent a külföldről származó befektetések teljes értékéből. A magyar beruházásokat a sok, kis törzstőkével létrehozott, zömében kft. formájában működtetett vegyesvállalat jellemzi. A befektetett tőke mintegy 90 százalékát a tíz-tizenöt legnagyobb vállalat tudhatja magáénak.