
Egy román nacionalista szervezet tavaly jelentette be, hogy fémdetektoros kincskereső a katonatemető közelében bukkant az első világháborúban elesett román katona maradványaira
Fotó: Beliczay László
A hatóságok szerint állati eredetűek azok a csontok, amelyeket román nacionalista szervezetek az Úzvölgyén eltemetett 150. román katona földi maradványainak tekintettek.
2020. február 03., 15:282020. február 03., 15:28
2020. február 03., 15:362020. február 03., 15:36
A csontokat a jászvásári (Iași) Törvényszéki Orvostani Intézet vizsgálta meg; a vizsgálat eredményeiről a moinești-i ügyészség tájékoztatta Árus Zsoltot, a Székely Figyelő Alapítvány elnökét. Árus az egyik közösségi portálon tette közzé az ügyészség válaszát. Az úzvölgyi katonatemetőben több román nacionalista megmozdulást is szervező Calea Neamului Egyesület elnöke, Mihai Tîrnoveanu tavaly szeptember 23-án jelentette be, hogy Vasile Boboc fémdetektoros kincskereső a katonatemető közvetlen közelében egy, az első világháborúban elesett román katona csontjait és fegyverzetét találta meg.
Árus Zsolt az MTI-nek elmondta: román állami intézmények sorát kereste meg az ügy kapcsán közérdekű adatigénylési kéréssel. A katasztrófavédelem illetékesei azonnal megerősítették, hogy talált lőszereket szállítottak el a helyszínről. A csontok állati eredetét igazoló hivatalos értesítés hétfőn érkezett. Árus egyértelmű félrevezetésnek nevezte a román katona maradványainak a megtalálására vonatkozó bejelentést, és mérlegelendőnek tartotta, hogy érdemes-e feljelentést tenni az ügyben. Az úzvölgyi katonatemető ügyét felkaroló román nacionalista szervezetek és a temetőt saját közvagyonaként telekkönyveztető Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata figyelmen kívül hagyta az illetékes román hatóságnak az álláspontját a temetőben nyugvó román katonákról.
Fotó: Pinti Attila
A bukaresti védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) tavaly június 12-én közzétett összegzésében tisztázta, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akikre hivatkozva Dormánfalva polgármesteri hivatala ötven betonkereszttel román parcellát hozott létre a Hargita és Bákó megye határán fekvő sírkertben. A hatóság állítása szerint 130 román katonát az Úzvölgyétől keletre fekvő, ma már nem létező Poiana Uzului (Úzmező) településen temettek el, az ő földi maradványaikat azonban a két világháború között a Bákó megyei Comănești (Kománfalva) katonatemetőjében helyezték örök nyugalomra. A védelmi tárca honlapján elérhető összegzés, amelyhez a korabeli dokumentumok fénymásolatait is csatolták, 11, Úzvölgyében eltemetett román katonáról tesz említést. Az egyik melléklet hét, románnak vélt katona nevét és adatait is tartalmazza.
A magyar Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka július végén a Tusványoson szervezett pódiumbeszélgetésen olyan dokumentumokat mutatott be, amelyek tanúsítják, hogy a románnak tekintett katonák sem valamennyien románok. Közülük öten a magyar hadseregben szolgáltak, egy korábbi kutatás pedig további egy katonáról megállapította, hogy orosz volt. Dormánfalva önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő katonatemetőben, melyet korábban Csíkszentmárton község gondozott. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt. Az ügy több pernek a tárgyát képezi.
Az úgynevezett székely AI-stratégia kidolgozásában, megvalósításában is segédkezik prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
Egy modern villamos motorvonat mindössze 81 perc alatt tette meg az Ópiski és Segesvár közötti 169 kilométeres vasúti távot – három megállással együtt.
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Huszonnégy óráig érvényes, egylejes napijegy bevezetését javasolja Călin Bibarț aradi polgármester a helyi tömegközlekedési vállalat járatain. Ez válasz az üzemanyagárak drágulására, illetve a közösségi közlekedés használatának ösztönzése.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Előzetes letartóztatásba helyezte az Aradi Bíróság azt a 19 éves Bákó megyei illetőségű fiatalembert, aki miután balesetet okozott, és vérvételre a kórházba kísérték, rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a szolgálati fegyverét.
1 hozzászólás