Geotechnikai fúrásokat végeznek Székelyföldön is
Fotó: CNIR
Brassó és Kovászna megyei településeken végeznek jelenleg földtani vizsgálatokat a Székelyföldet is érintő A13-as Brassó–Bákó-autópálya megvalósíthatósági tanulmányának készítői. A Háromszéknek sztrádát adó nagyberuházás előzetes tervének megalkotói-befejezői eddig 5500 folyómétert fúrtak a geológiai viszonyok feltérképezése érdekében Székelyföldön is.
2025. március 12., 17:432025. március 12., 17:43
A Közúti Beruházások Országos Társaságának (CNIR) szakemberei terepen ellenőrizték a Consitrans Kft. „mozgósítását” a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó-autópálya tervezett nyomvonalán, ahol a román cég munkatársai földtani vizsgálatokat végeznek a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése érdekében.
Az új útügyi hatóság – mely a tervezett közúti beruházásokért felel – tájékoztatása szerint eddig körülbelül 5500 folyómétert fúrtak, az előző, februári ellenőrzés óta 1500 métert „tettek hozzá”.
Feketehalomnál a kivitelező a szerkezetek számára is végzett már geotechnikai fúrásokat 30 méter mélységig.
Mint ismeretes, a Brassó, Kovászna és Bákó megyében húzódó A13-as becsült hossza 162,5 kilométer, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére két éve van a közbeszerzést elnyerő cégnek attól számítva, hogy 2024 szeptemberében elkezdte a munkát.
Tavaly tavasszal rendkívül hosszas, már-már végeláthatatlannak tűnő közbeszerzési eljárás során hirdettek győztest az autópálya alapterveinek elkészítéséért kiírt liciten. A hosszú évek óta tervezett aszfaltcsík számára 2020-ban már kijelöltek a hatóságok egy tervezőcéget, ám a nyertes Search Corporation vállalat bő két év elteltével, 2022 nyarán a szerződés felbontását kérte, mondván: nem képes elkészíteni a több mint 160 kilométeren tervezett munkálatok megvalósíthatósági tanulmányát és műszaki tervét, ugyanis nem tudja fedezni a földtani tanulmányok elvégzésének költségeit.
A Brassó–Bákó-autópálya A13-as sztráda néven fut, miután „egyesítették” a Nagyszeben–Brassó-nyomvonallal (Szebentől egy kis megszakítással el lehet jutni egészen a magyar határig a dél-erdélyi A1-es autópályán). A Cenk alatti és a moldvai város közötti több mint 160 km pontos székelyföldi nyomvonaláról 2022 elején határozott a Kovászna Megyei Tanács, amikor elfogadta a megyei szakaszra vonatkozó területrendezési bizonylatot. Tamás Sándor önkormányzati vezető akkor úgy fogalmazott:
A Székelyföldet is érintő A13-as nyomvonala
Fotó: CNIR
Az A13-as székelyföldi autópálya Kovászna megyében áthalad Illyefalva, Sepsiszentgyörgy, Uzon, Réty, Gidófalva, Maksa, Nagyborosnyó, Dálnok, Szentkatolna, Kézdivásárhely, Torja, Kézdiszentlélek, Lemhény, Kézdialmás, Bereck közigazgatási egységek területén. Közlekedési csomópont (le- és felhajtó) épül Kilyénnél, Sepsiszentgyörgynél, Rétynél, Kézdivásárhely északi és nyugati részén, valamint Lemhénynél.
az egyesülésről is elnevezett, Marosvásárhely és Iași között építendő, onnan a Moldovai Köztársaság határáig elérő A8-as pálya után, amely Maros és Hargita megye területén halad át Székelyföldön. Az A8-as székelyföldi szakaszai az A13-ashoz képest jóval közelebb állnak a megvalósításhoz, hiszen valamennyi esetében már kiírták a versenytárgyalást az építésre, és nagyrészt már kivitelezővel is rendelkeznek.
Román–boszniai cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya leghosszabb, Gyergyóditró és Grințieș közötti szakaszának megtervezésére és kivitelezésére kiírt versenytárgyalást.
Megvan a nemrég alakult közúti beruházásokért felelő országos társaság (CNIR) első odaítélt sztrádaszerződése: a csütörtöki bejelentés szerint román–bosnyák konzorcium építhet meg egy székelyföldi autópálya-szakaszt az Erdélyt Moldvával összekötő A8-ason.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Temes Megyei Törvényszék hétfőn elhalasztotta az ítélethirdetést abban a büntetőperben, amelyben öt aradi vizsgabiztost azzal vádolnak, hogy 2022-ben és 2023-ban pénzért segítették át a jelölteket a gépjárművezetői gyakorlati vizsgán.
Változékony lesz az időjárás a következő két hétben, meleg időszakokra, átmeneti lehűlésre és záporokra, zivatarokra egyaránt számítani kell – derül ki a meteorológiai szolgálat július 20. és augusztus 2. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.
Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!