
Geotechnikai fúrásokat végeznek Székelyföldön is
Fotó: CNIR
Brassó és Kovászna megyei településeken végeznek jelenleg földtani vizsgálatokat a Székelyföldet is érintő A13-as Brassó–Bákó-autópálya megvalósíthatósági tanulmányának készítői. A Háromszéknek sztrádát adó nagyberuházás előzetes tervének megalkotói-befejezői eddig 5500 folyómétert fúrtak a geológiai viszonyok feltérképezése érdekében Székelyföldön is.
2025. március 12., 17:432025. március 12., 17:43
A Közúti Beruházások Országos Társaságának (CNIR) szakemberei terepen ellenőrizték a Consitrans Kft. „mozgósítását” a Székelyföldön is áthaladó Brassó–Bákó-autópálya tervezett nyomvonalán, ahol a román cég munkatársai földtani vizsgálatokat végeznek a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése érdekében.
Az új útügyi hatóság – mely a tervezett közúti beruházásokért felel – tájékoztatása szerint eddig körülbelül 5500 folyómétert fúrtak, az előző, februári ellenőrzés óta 1500 métert „tettek hozzá”.
Feketehalomnál a kivitelező a szerkezetek számára is végzett már geotechnikai fúrásokat 30 méter mélységig.
Mint ismeretes, a Brassó, Kovászna és Bákó megyében húzódó A13-as becsült hossza 162,5 kilométer, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére két éve van a közbeszerzést elnyerő cégnek attól számítva, hogy 2024 szeptemberében elkezdte a munkát.
Tavaly tavasszal rendkívül hosszas, már-már végeláthatatlannak tűnő közbeszerzési eljárás során hirdettek győztest az autópálya alapterveinek elkészítéséért kiírt liciten. A hosszú évek óta tervezett aszfaltcsík számára 2020-ban már kijelöltek a hatóságok egy tervezőcéget, ám a nyertes Search Corporation vállalat bő két év elteltével, 2022 nyarán a szerződés felbontását kérte, mondván: nem képes elkészíteni a több mint 160 kilométeren tervezett munkálatok megvalósíthatósági tanulmányát és műszaki tervét, ugyanis nem tudja fedezni a földtani tanulmányok elvégzésének költségeit.
A Brassó–Bákó-autópálya A13-as sztráda néven fut, miután „egyesítették” a Nagyszeben–Brassó-nyomvonallal (Szebentől egy kis megszakítással el lehet jutni egészen a magyar határig a dél-erdélyi A1-es autópályán). A Cenk alatti és a moldvai város közötti több mint 160 km pontos székelyföldi nyomvonaláról 2022 elején határozott a Kovászna Megyei Tanács, amikor elfogadta a megyei szakaszra vonatkozó területrendezési bizonylatot. Tamás Sándor önkormányzati vezető akkor úgy fogalmazott:
A Székelyföldet is érintő A13-as nyomvonala
Fotó: CNIR
Az A13-as székelyföldi autópálya Kovászna megyében áthalad Illyefalva, Sepsiszentgyörgy, Uzon, Réty, Gidófalva, Maksa, Nagyborosnyó, Dálnok, Szentkatolna, Kézdivásárhely, Torja, Kézdiszentlélek, Lemhény, Kézdialmás, Bereck közigazgatási egységek területén. Közlekedési csomópont (le- és felhajtó) épül Kilyénnél, Sepsiszentgyörgynél, Rétynél, Kézdivásárhely északi és nyugati részén, valamint Lemhénynél.
az egyesülésről is elnevezett, Marosvásárhely és Iași között építendő, onnan a Moldovai Köztársaság határáig elérő A8-as pálya után, amely Maros és Hargita megye területén halad át Székelyföldön. Az A8-as székelyföldi szakaszai az A13-ashoz képest jóval közelebb állnak a megvalósításhoz, hiszen valamennyi esetében már kiírták a versenytárgyalást az építésre, és nagyrészt már kivitelezővel is rendelkeznek.

Román–boszniai cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya leghosszabb, Gyergyóditró és Grințieș közötti szakaszának megtervezésére és kivitelezésére kiírt versenytárgyalást.

Megvan a nemrég alakult közúti beruházásokért felelő országos társaság (CNIR) első odaítélt sztrádaszerződése: a csütörtöki bejelentés szerint román–bosnyák konzorcium építhet meg egy székelyföldi autópálya-szakaszt az Erdélyt Moldvával összekötő A8-ason.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
szóljon hozzá!