Politikai nyomás? A legfelsőbb bíróság szóvivője súlyos vádakat fogalmazott meg a kormánypártok egy részével szemben
Fotó: Pál Árpád
Példátlan politikai nyomás nehezedik a bírói hatalomra – jelentette ki Victor Alistar, a legfelsőbb bíróság szóvivője.
2026. szeptember 15., 12:382026. szeptember 15., 12:38
A legfelsőbb bíróság illetékese hétfőn este a România TV-nek nyilatkozva beszélt a példátlan nyomásgyakorlásról.
Mint kifejtette, az mind politikai üzenetek, mind pedig – szerinte – hamis vagy manipulatív információk formájában nyilvánult meg az igazságszolgáltatási rendszer működésével kapcsolatban.
– mondta Victor Alistar.
Példaként hozta fel a büntetőjogi felelősség elévülési idejéről szóló vitát.
„A büntetőjogi felelősség elévülési ideje, illetve annak alkalmazása a parlament hibája. Amikor az alkotmánybíróság kijelentette, hogy egy bizonyos cikk alkotmányellenes, és hogy azt rendbe kell hozni, a parlament négy éven át semmit sem tett. Ezt követően az alkotmánybíróság közölte: a büntetőjogi rendelkezés hatályát az első ítéletünkkel megszüntetjük, tekintettel a parlament vétkes tétlenségére” – idézte fel Alistar.
Egyre nagyobb hullámokat vet az alkotmánybíróság elnöke, Elena-Simina Tănăsescu, és az ügyvivő miniszterelnök, Ilie Bolojan közötti találkozó: a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) magyarázatot kér a titkos megbeszéléssel kapcsolatban.
A szóvivő szerint
„Egy másik csatornát azok a médiatermékek jelentettek, amelyeket a kormány részéről érkező politikai támadásokkal párhuzamosan szerveztek meg, és amelyek üzenete pontosan egybeesett a politikai pártokéval, a PNL Bolojan-szárnyával és az USR-rel, amelyek közvetlenül támadták az igazságszolgáltatás vezetőit, de az igazságszolgáltatás hatóságait is összességükben. Általánosságban véve azokat az intézményeket, amelyek kapcsolatban állnak a politikusokkal” – állította Alistar.
Azt is kijelentette, hogy
„Ez az egész ügy pontosan abból a szándékból indult, hogy teljes mértékben módosítsák a törvényeket, valamint az intézmények vezetését és esetlegesen azok hatásköreit is” – jelentette ki.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) pénteken bírálta a kormánykoalíciót, amiért elhalasztotta a bíráknak és ügyészeknek járó, bírósági ítéletekben megállapított bértartozások kifizetését.
Szerinte az igazságügyi rendszer képviselői éppen azért váltak a támadások célpontjává, mert ellenezték a politikai beavatkozást.
„És éppen ezért támadták őket olyan hevesen a politikai körök, a politikai élet bizonyos szereplői, Ilie Bolojan úr csapata és az USR, mert nem fogadták el azt az elképzelést, hogy átadják az igazságszolgáltatás kulcsait. A függetlenség védelmével az első számú ellenséggé váltak. És amikor valaki megakadályoz abban, hogy rátedd a kezed arra, ami az alkotmányos rend szerint nem a tiéd, akkor azokat az intézményeket támadjátok meg: a Legfelsőbb igazságszolgáltatásii Tanácsot, az ország főbb táblabíróságait, a legfelsőbb bíróságot” – mondta Victor Alistar.
A szóvivő egyúttal
miután az alkotmánybíróság előtt még folyamatban van a kormány és a legfelsőbb bíróság közötti jogvita rendezése.
Július 2-án Ilie Bolojan bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordult a kormány és a legfelsőbb bíróság közötti alkotmányjogi jellegű jogvitának rendezése érdekében, amely az igazságügyben felhalmozódott bérhátralékok kifizetésével kapcsolatos. Az alkotmánybíróság még nem döntött az ügyben, az ítélethozatalt szeptember 23-ára halasztották.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
„A hatalmi ágak közötti alkotmányos jellegű konfliktust nem a kormány, hanem a miniszterelnök – mint tisztségviselő – hirdeti ki, ő a kérelem benyújtója (…) Tehát a konfliktus kirobbanásakor a kérelem benyújtója jelen esetben Ilie Bolojan úr. Július 2-án nyilvánosan bejelentette a legfelsőbb bírósággal fennálló konfliktus kirobbanását. Az eljárás előadója Tănăsescu asszony volt. Augusztus 14-én találkoztak” – mutatott rá Victor Alista.
Kifejtette, hogy a legfelsőbb bíróság nyilvános magyarázatot kért a találkozóval kapcsolatban.
A román kormány és az igazságszolgáltatás közötti jelenlegi konfliktus elsősorban a bírák és ügyészek nyugdíja, bére és a hozzájuk kapcsolódó költségvetési kifizetések miatt alakult ki, de mögötte szélesebb hatalmi vita is húzódik.
Mint ismeretes, Ilie Bolojan kormánya magasabb nyugdíjkorhatárt és alacsonyabb, a fizetéshez képest kisebb nyugdíjat kívánt bevezetni a bírák és ügyészek esetében. A reformot az alkotmánybíróság 2026 februárjában végül, több hónapos huzavona után alkotmányosnak találta.
az igazságszolgáltatás vezetői úgy érvelnek, hogy a kormány a költségvetési eszközök felhasználásával nyomást gyakorolhat a bírói hatalomra.
Külön vita alakult ki az elmaradt bérek kifizetéséről.
A bíróságok korábbi ítéletei alapján jelentős összegek járnak a bíráknak, ügyészeknek és az igazságszolgáltatás alkalmazottainak.
A Bolojan-kormány ezeknek a kifizetéseknek egy részét elhalasztotta/átütemezte, ami tovább élezte a konfliktust.
Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke jogi úton is fellépett a kormány intézkedései ellen, és Bolojan miniszterelnököt, illetve a pénzügyi tárcát is támadta az elmaradt kifizetések miatt.
A konfliktus nem pusztán pénzügyi vita, hanem arról is szól, hogy hol húzódik a határ a kormány költségvetési hatásköre és az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Határozottan visszautasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Szociáldemokrata Párt (PSD) ajánlatát, hogy a két párt az RMDSZ-szel összefogva hozzon létre stabil kormányt.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy tervei szerint csütörtökön nyújtja be a parlamentnek a kormányprogramot és a miniszterek névsorát.
Többszöri sikertelen árverés után sikerrel járt a mangaliai Damen Shipyards hajógyár értékesítése, a csődbe ment fekete-tengeri üzemet a Rheinmetall hadiipari konszern vásárolta meg. Elkezdődhet a SAFE-akciótervben rögzített hajóépítési projekt is.
A romániai lakosok csütörtöktől a Stop Rasism platformon jelenthetik az antiszemita, romaellenes és idegengyűlölő incidenseket, akár áldozatként, akár a gyűlöletkeltő megnyilvánulások tanúiként – jelentette be a bukaresti kormány.
Csak kis híján úszta meg egy turista a Transzfogarasi úton, hogy medvetámadás áldozatává váljék.
Az AUR a gazdákat támogató intézkedések sürgős jóváhagyását követeli, miután Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter állítólag kijelentette, hogy ezek „valahol a pénzügyminisztériumban vagy a kormánynál vesztegelnek”.
Az előre hozott választások és az államfő hivatalából való felfüggesztése csak súlyosbítaná a Romániát sújtó politikai válságot – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt elnöke.
Nyolcvan százalék annak az esélye, hogy Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök, jelenlegi külügyi államtitkár leendő kormánya bizalmat kap a parlamentben – vélekedett Kelemen Hunor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!