Kiss Tamás (állva) és Toró Tibor szerint ama kisebbségi csoportok között található az erdélyi magyar közösség, ahol ezen a szinten versenyképes a magyar oktatás a többségi nyelvűvel
Fotó: Rostás Szabolcs
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) pénteken Kolozsváron ismertetett gyorsjelentéséből. A kutatók megállapítása szerint alulteljesít és nem méltányos a romániai oktatási rendszer.
2026. szeptember 11., 17:512026. szeptember 11., 17:51
2026. szeptember 11., 18:032026. szeptember 11., 18:03
A 2025-ös PISA-felmérésen immár másodszor szerepelt a romániai magyar diákokra reprezentatív alminta, így az eredményekből a romániai magyar oktatás versenyképességére és egyéb jellemzőire is lehet következtetni. Kiss Tamás szociológus, az NKI kutatója és Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója erre alapozva készítette el gyorsjelentését, melyben a magyar alminta eredményeit elemezték. Ebből kiderül, hogy Romániában a magyar diákok jobb eredményeket értek el a teszteken román társaikhoz képest, ellenben esetükben jelentősebb a visszaesés is.
Romániában 2022-ben volt először a magyarul tanuló diákokra reprezentatív alminta a PISA-teszteken, a magyar gyerekek 2006 óta vannak jelen a mintában. A 2025-ös felmérésen a romániai minta 7725 diák, a magyarul tanulókra reprezentatív minta 1093 diák volt. Romániából 323 iskola vett részt a felmérésben, ezek közül 64-ben magyar nyelvű oktatás is folyik.
A romániai magyar diákok eredményeinek elemzéséhez a kutatók a matematika, a szövegértés és a természettudomány tesztek eredményeit figyelték. Három csoportot – többségi diákok, kisebbségi nyelven tanuló diákok és többségi nyelven tanuló kisebbségi diákok – vizsgáltak.
A reziliens (hátrányos helyzetű, de jól teljesítő) diákok aránya a matematika teszt-eredmények alapján
Fotó: Nemzetikisebbség-kutató Intézet
Az egyenlőtlenségeket figyelve a teszteredményekből a magyar diákok esetében is kimutatható, hogy valamelyest csökken szüleik gazdasági, társadalmi és kulturális státusa, főként az alsó középosztály közelít az alsó kategóriához. A kutatók megállapítása szerint alulteljesít és nem méltányos a romániai oktatási rendszer, az összes részvevő ország közül nálunk határozza meg a származás a legjobban, hogy milyen lesz az oktatási teljesítmény.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az oktatás versenyképessége szempontjából a magyarul tanulók tesztátlagai az országos arány fölött vannak. Ez a 2022-ben is tapasztalt tendencia megmaradt, de csökkenőben a különbség. A magyar diákok esetében a visszaesés is látványosabb. Azok a magyar diákok, akik nem anyanyelven tanulnak, sokkal gyengébben teljesítenek. Kiss Tamás és Toró Tibor rámutatott, hogy rosszabbul teljesítenek azok a kisebbségi diákok, akik a többségi oktatásban vesznek részt, mert ott nem veszik figyelembe, hogy az eltérő oktatási nyelvű fiatalok eltérő oktatást igényelnek.
Az eredményekből az is kiderül, hogy a kis- és közepes városokban jóval erősebb a magyar oktatás, mint a román. A nagyvárosok főként szórványban vannak, a szakemberek ezzel magyarázzák az itteni gyengébb teljesítményt. „Nagy a különbség a fővárosi és a vidéki környezet között. Aki falusi iskolában tanul, esélye sincs eljutni magasabb szintre, nagy eséllyel mezőgazdasági idénymunkát fog végezni, cirkuláris migrációba kerül, a státusa borítékolhatóan nagyon alacsony lesz, nem részesül azokban az esélyekben, mint a nagyvárosokban tanuló diákok” – figyelmeztetett Kiss Tamás.
Sajtótájékoztatójukon a szakértők kiemelték, hogy a romániai magyar oktatásban jóval nagyobb a lemorzsolódás, így a jobb eredményekhez az is hozzájárulhat, hogy a gyengébben teljesítők már korábban kiestek.
Még várni kell a tanulói teljesítmény javítását szolgáló intézkedésekre
Gyengék a romániai diákok 2025-ös PISA-eredményei, és ezt kertelés nélkül ki kell mondani – jelentette ki pénteken Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter. A tárcavezető Facebook-bejegyzésében felidézte, hogy matematikából a tanulók 52 százaléka nem érte el a PISA-felmérés második kompetenciaszintjét, amelyet a matematikai funkcionális analfabetizmus küszöbének tekintenek. Dimian hangsúlyozta, hogy az országos képességfelmérő vizsgán kapott 5-ös vagy 6-os osztályzat nem feleltethető meg a PISA második szintjének, mert a két felmérés célja és módszertana is eltér. A képességfelmérő vizsga azt méri, hogy a tanulók mennyire sajátították el a tantervben előírtakat, míg a PISA-felmérés azt teszteli, képesek-e alkalmazni tudásukat és készségeiket valós élethelyzetekben, illetve a jövő szakmáival kapcsolatos feladatokban.
A miniszter szerint a hasonló eredmények mégis arra utalnak, hogy a nyolcadik osztályt befejező tanulók mintegy fele nem rendelkezik az elvárt minimális tudással és készségekkel. Úgy vélte, az általános iskola felső tagozatán (V-VIII. osztályban) sok diák azért léphetett tovább a következő osztályba, mert alacsonyabb követelményeket támasztottak velük szemben, nem azért, mert megszerezték az 5-ös átlaghoz szükséges tudást és készségeket. Dimian rámutatott, hogy a romániai PISA-eredmények 2022 és 2025 közötti romlása a nemzetközi trendet követi, hiszen a visszaesés a fejlett OECD-országokat is érinti. Matematikából Románia és az OECD-országok átlaga egyaránt 9 ponttal, természettudományokból 3 ponttal csökkent. Szövegértésből az OECD-átlag 14, Románia pedig 16 ponttal esett vissza.
Az ügyvivő miniszter közölte továbbá, hogy rövidesen ismerteti a tanulói teljesítmény javítására idén hozott intézkedéseket, valamint az általa rövid és középtávon szükségesnek tartott további lépéseket.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!