Kiss Tamás (állva) és Toró Tibor szerint ama kisebbségi csoportok között található az erdélyi magyar közösség, ahol ezen a szinten versenyképes a magyar oktatás a többségi nyelvűvel
Fotó: Rostás Szabolcs
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) pénteken Kolozsváron ismertetett gyorsjelentéséből. A kutatók megállapítása szerint alulteljesít és nem méltányos a romániai oktatási rendszer.
2026. szeptember 11., 17:512026. szeptember 11., 17:51
2026. szeptember 11., 18:032026. szeptember 11., 18:03
A 2025-ös PISA-felmérésen immár másodszor szerepelt a romániai magyar diákokra reprezentatív alminta, így az eredményekből a romániai magyar oktatás versenyképességére és egyéb jellemzőire is lehet következtetni. Kiss Tamás szociológus, az NKI kutatója és Toró Tibor politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója erre alapozva készítette el gyorsjelentését, melyben a magyar alminta eredményeit elemezték. Ebből kiderül, hogy Romániában a magyar diákok jobb eredményeket értek el a teszteken román társaikhoz képest, ellenben esetükben jelentősebb a visszaesés is.
Romániában 2022-ben volt először a magyarul tanuló diákokra reprezentatív alminta a PISA-teszteken, a magyar gyerekek 2006 óta vannak jelen a mintában. A 2025-ös felmérésen a romániai minta 7725 diák, a magyarul tanulókra reprezentatív minta 1093 diák volt. Romániából 323 iskola vett részt a felmérésben, ezek közül 64-ben magyar nyelvű oktatás is folyik.
A romániai magyar diákok eredményeinek elemzéséhez a kutatók a matematika, a szövegértés és a természettudomány tesztek eredményeit figyelték. Három csoportot – többségi diákok, kisebbségi nyelven tanuló diákok és többségi nyelven tanuló kisebbségi diákok – vizsgáltak.
A reziliens (hátrányos helyzetű, de jól teljesítő) diákok aránya a matematika teszt-eredmények alapján
Fotó: Nemzetikisebbség-kutató Intézet
Az egyenlőtlenségeket figyelve a teszteredményekből a magyar diákok esetében is kimutatható, hogy valamelyest csökken szüleik gazdasági, társadalmi és kulturális státusa, főként az alsó középosztály közelít az alsó kategóriához. A kutatók megállapítása szerint alulteljesít és nem méltányos a romániai oktatási rendszer, az összes részvevő ország közül nálunk határozza meg a származás a legjobban, hogy milyen lesz az oktatási teljesítmény.
Fotó: Rostás Szabolcs
Az oktatás versenyképessége szempontjából a magyarul tanulók tesztátlagai az országos arány fölött vannak. Ez a 2022-ben is tapasztalt tendencia megmaradt, de csökkenőben a különbség. A magyar diákok esetében a visszaesés is látványosabb. Azok a magyar diákok, akik nem anyanyelven tanulnak, sokkal gyengébben teljesítenek. Kiss Tamás és Toró Tibor rámutatott, hogy rosszabbul teljesítenek azok a kisebbségi diákok, akik a többségi oktatásban vesznek részt, mert ott nem veszik figyelembe, hogy az eltérő oktatási nyelvű fiatalok eltérő oktatást igényelnek.
Az eredményekből az is kiderül, hogy a kis- és közepes városokban jóval erősebb a magyar oktatás, mint a román. A nagyvárosok főként szórványban vannak, a szakemberek ezzel magyarázzák az itteni gyengébb teljesítményt. „Nagy a különbség a fővárosi és a vidéki környezet között. Aki falusi iskolában tanul, esélye sincs eljutni magasabb szintre, nagy eséllyel mezőgazdasági idénymunkát fog végezni, cirkuláris migrációba kerül, a státusa borítékolhatóan nagyon alacsony lesz, nem részesül azokban az esélyekben, mint a nagyvárosokban tanuló diákok” – figyelmeztetett Kiss Tamás.
Sajtótájékoztatójukon a szakértők kiemelték, hogy a romániai magyar oktatásban jóval nagyobb a lemorzsolódás, így a jobb eredményekhez az is hozzájárulhat, hogy a gyengébben teljesítők már korábban kiestek.
Még várni kell a tanulói teljesítmény javítását szolgáló intézkedésekre
Gyengék a romániai diákok 2025-ös PISA-eredményei, és ezt kertelés nélkül ki kell mondani – jelentette ki pénteken Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter. A tárcavezető Facebook-bejegyzésében felidézte, hogy matematikából a tanulók 52 százaléka nem érte el a PISA-felmérés második kompetenciaszintjét, amelyet a matematikai funkcionális analfabetizmus küszöbének tekintenek. Dimian hangsúlyozta, hogy az országos képességfelmérő vizsgán kapott 5-ös vagy 6-os osztályzat nem feleltethető meg a PISA második szintjének, mert a két felmérés célja és módszertana is eltér. A képességfelmérő vizsga azt méri, hogy a tanulók mennyire sajátították el a tantervben előírtakat, míg a PISA-felmérés azt teszteli, képesek-e alkalmazni tudásukat és készségeiket valós élethelyzetekben, illetve a jövő szakmáival kapcsolatos feladatokban.
A miniszter szerint a hasonló eredmények mégis arra utalnak, hogy a nyolcadik osztályt befejező tanulók mintegy fele nem rendelkezik az elvárt minimális tudással és készségekkel. Úgy vélte, az általános iskola felső tagozatán (V-VIII. osztályban) sok diák azért léphetett tovább a következő osztályba, mert alacsonyabb követelményeket támasztottak velük szemben, nem azért, mert megszerezték az 5-ös átlaghoz szükséges tudást és készségeket. Dimian rámutatott, hogy a romániai PISA-eredmények 2022 és 2025 közötti romlása a nemzetközi trendet követi, hiszen a visszaesés a fejlett OECD-országokat is érinti. Matematikából Románia és az OECD-országok átlaga egyaránt 9 ponttal, természettudományokból 3 ponttal csökkent. Szövegértésből az OECD-átlag 14, Románia pedig 16 ponttal esett vissza.
Az ügyvivő miniszter közölte továbbá, hogy rövidesen ismerteti a tanulói teljesítmény javítására idén hozott intézkedéseket, valamint az általa rövid és középtávon szükségesnek tartott további lépéseket.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Helikopterrel mentettek ki egy 26 éves nőt a Retyezát-hegységben található Zănoaga-tó térségéből, miután elesett és súlyosan megsérült a lába.
Rövidebb időre foglalnak szállást, kevesebbet költenek, az éttermi ebéd helyett pedig egyre többen az otthonról hozott elemózsiát választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!