Új módszert is elemeznek a Parajdon zajló patakelterelési munkálatokra
Fotó: Csató Andrea
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra. Felmerült, hogy a Korond-patak vizét a parajdi bánya fölötti felső szakaszon nagy teljesítményű szivattyúkkal nyernék ki és csak a kritikus szakasz alatt engedik vissza a mederbe, hogy ne szennyeződjön sóval.
2025. június 13., 17:522025. június 13., 17:52
2025. június 13., 18:002025. június 13., 18:00
A Hargita megyei prefektúra legfrissebb tájékoztatása szerint az omlások nagy mennyiségű, magas sótartalmú vizet hoznak a felszínre Parajdnál, amely a Korond-patak felé folyik, ezért fontos a patak mihamarabbi elterelése. A sóbánya Dózsa-tárnájánál lévő szuffózió (apró ásványi részecskék víz általi feloldódása és kimosódása a kőzetrétegekből – szerk. megj.) az elmúlt három nap során 14 centiméterről 120 centiméterre nőtt.
A helyi hatóságok arról is tájékoztattak, hogy továbbra is fenntartják a védőgátakat a Korond-patak vonalán. Ezzel egy időben a Román Vízügyi Hatóság (ANAR) képviselői egy helyszín kijelölését kérték, ahová két nagy kapacitású szivattyút lehet telepíteni annak érdekében, hogy a Korond-patak jelenlegi vízhozamát át lehessen emelni az érintett kritikus terület fölött. Ez lehetővé tenné a terepelőkészítési munkálatok elvégzését a csővezeték kiépítéséhez, ugyanakkor nem szennyeződne sóval a patak vize.
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
A pénteki operatív ülésen újfent arra a következtetésre jutottak az állami hatóságok munkatársai, hogy a sóbányát elárasztó víz eltávolítására csak a Korond-patak elterelése után nyílik lehetőség. A prefektúra közleménye külön kitér egy hatalmas lépésként megemlített „fejleményre”: a sóbányát működtető állami sóipari társaság (SALROM) vásárolt egy drónt, amelynek bevetésével adatokat gyűjt a helyszínen, és ezeket az adatokat a vállalat geológusai majd levonják a megfelelő következtetéseket. A drónbeszerzés bejelentése már csak azért megmosolyogtató, mivel egy évi több tízmillió eurós üzleti forgalommal rendelkező cégnek ez nem lehet óriási tétel, másrészt a parajdi bányakatasztrófa bekövetkezte óta a helyszínről tudósító újságírók közül eddig is többen készítettek felvételeket drónok segítségével.
A kormány területi képviselője pénteken elmondta: a régi bányánál jelentkező újabb kisebb beomlások csökkentik a födém hirtelen beszakadásának a veszélyét, ugyanakkor gondot is okoznak, mivel a sótömbök leszakadásával jelentős mennyiségű sós víz jut ki a bányából a Korond-patakba és a Kis-Küküllőbe. Nicolae Sebastian Soltuz, a parajdi bányát működtető Salrom befektetési igazgatója szerint két céljuk van: befogni a Korond-patak vizét és vezetékeken vinni át a sóbánya fölötti veszélyeztetett területen, valamint csökkenteni a sószennyezést.
Mint arról beszámoltunk, az Európai Sótermelők Szövetségének (EUsalt) képviselői is ellátogattak Parajdra, ahol két műszaki lehetőséget vázoltak fel a jövőre. Egyik a bánya megmentése a víz kiszivattyúzásával és a régi részlegek feltöltésével. A másik két új tárna nyitása kitermelési és turisztikai céllal. Utóbbi a szakértők szerint másfél évbe telne, míg a régi bánya lezárása sokkal időigényesebb és költségesebb folyamat.
Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!