Új módszert is elemeznek a Parajdon zajló patakelterelési munkálatokra
Fotó: Csató Andrea
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra. Felmerült, hogy a Korond-patak vizét a parajdi bánya fölötti felső szakaszon nagy teljesítményű szivattyúkkal nyernék ki és csak a kritikus szakasz alatt engedik vissza a mederbe, hogy ne szennyeződjön sóval.
2025. június 13., 17:522025. június 13., 17:52
2025. június 13., 18:002025. június 13., 18:00
A Hargita megyei prefektúra legfrissebb tájékoztatása szerint az omlások nagy mennyiségű, magas sótartalmú vizet hoznak a felszínre Parajdnál, amely a Korond-patak felé folyik, ezért fontos a patak mihamarabbi elterelése. A sóbánya Dózsa-tárnájánál lévő szuffózió (apró ásványi részecskék víz általi feloldódása és kimosódása a kőzetrétegekből – szerk. megj.) az elmúlt három nap során 14 centiméterről 120 centiméterre nőtt.
A helyi hatóságok arról is tájékoztattak, hogy továbbra is fenntartják a védőgátakat a Korond-patak vonalán. Ezzel egy időben a Román Vízügyi Hatóság (ANAR) képviselői egy helyszín kijelölését kérték, ahová két nagy kapacitású szivattyút lehet telepíteni annak érdekében, hogy a Korond-patak jelenlegi vízhozamát át lehessen emelni az érintett kritikus terület fölött. Ez lehetővé tenné a terepelőkészítési munkálatok elvégzését a csővezeték kiépítéséhez, ugyanakkor nem szennyeződne sóval a patak vize.
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
A pénteki operatív ülésen újfent arra a következtetésre jutottak az állami hatóságok munkatársai, hogy a sóbányát elárasztó víz eltávolítására csak a Korond-patak elterelése után nyílik lehetőség. A prefektúra közleménye külön kitér egy hatalmas lépésként megemlített „fejleményre”: a sóbányát működtető állami sóipari társaság (SALROM) vásárolt egy drónt, amelynek bevetésével adatokat gyűjt a helyszínen, és ezeket az adatokat a vállalat geológusai majd levonják a megfelelő következtetéseket. A drónbeszerzés bejelentése már csak azért megmosolyogtató, mivel egy évi több tízmillió eurós üzleti forgalommal rendelkező cégnek ez nem lehet óriási tétel, másrészt a parajdi bányakatasztrófa bekövetkezte óta a helyszínről tudósító újságírók közül eddig is többen készítettek felvételeket drónok segítségével.
A kormány területi képviselője pénteken elmondta: a régi bányánál jelentkező újabb kisebb beomlások csökkentik a födém hirtelen beszakadásának a veszélyét, ugyanakkor gondot is okoznak, mivel a sótömbök leszakadásával jelentős mennyiségű sós víz jut ki a bányából a Korond-patakba és a Kis-Küküllőbe. Nicolae Sebastian Soltuz, a parajdi bányát működtető Salrom befektetési igazgatója szerint két céljuk van: befogni a Korond-patak vizét és vezetékeken vinni át a sóbánya fölötti veszélyeztetett területen, valamint csökkenteni a sószennyezést.
Mint arról beszámoltunk, az Európai Sótermelők Szövetségének (EUsalt) képviselői is ellátogattak Parajdra, ahol két műszaki lehetőséget vázoltak fel a jövőre. Egyik a bánya megmentése a víz kiszivattyúzásával és a régi részlegek feltöltésével. A másik két új tárna nyitása kitermelési és turisztikai céllal. Utóbbi a szakértők szerint másfél évbe telne, míg a régi bánya lezárása sokkal időigényesebb és költségesebb folyamat.
Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!