A parajdi sóbányába több esetben is betört a víz, a kormány ellenőrző testülete szerint a Salrom mégsem vette komolyan a védmunkákat
Fotó: Orbán Orsolya
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR). A kormány szerint a Salrom félvállról vette a parajdi bányát régóta fenyegető vízbetöréseket.
2025. október 18., 13:222025. október 18., 13:22
2025. október 18., 15:542025. október 18., 15:54
A kormány szombati közleménye szerint a testület megállapította, hogy a Salrom képviselői folyamatosan alábecsülték a tárnák elárasztásának és a sólelőhely károsodásának kockázatát Parajdon, ezért a vállalat nem gondoskodott a védelmükről.
Intézkedéseik főként rövid távú karbantartási munkálatokra vagy vészhelyzeti beavatkozásokra korlátozódtak, nem terjedtek ki a sóbánya hosszú távú védelmét biztosító beruházásokra – olvasható a kormány közleményében. A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat: a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.
Az ellenőrök azt is megállapították, hogy a parajdi éves sókitermelési tervek jóváhagyása jobbára formális volt, „annál is inkább, mert a tervekben ismertetett műszaki eljárások nem egységes műszaki előírásokon alapultak”. A műszaki előírások hiánya pedig hatástalanította azokat a jogi eszközöket, amellyel szankcionálni lehetett volna a mulasztásokat vagy a sólelőhelyet károsító intézkedéseket.
Cáfolta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő akadályozná a parajdi bányakatasztrófa nyomán kialakult ivóvízprobléma rendezését.
A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat – állapította meg a testület.
Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.
Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek – áll a jelentésben. A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.
A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.
Mint köztudott, a parajdi sóbányába idén májusban tört be a felette áthaladó Korond-patak vize, és napokon belül elárasztotta az egész bányát – nemcsak a látogatóiközpontot, hanem a termelőegységeket is.
A bányakatasztrófa nyomán több tucatnyi vállalkozás volt kénytelen felfüggeszteni a tevékenységet, családok százai maradtak jövedelem nélkül.
A parajdi bányaelárasztás ökológiai katasztrófát is okozott, ugyanis a Korond-patak által kimosott só megszennyezte a Kis-Küküllő vizét, másfél tucatnyi település lakói hagyva ivóvíz nélkül, és évtizedekre tönkretette a vízi és vízparti ökoszisztémát.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!