A parajdi sóbányába több esetben is betört a víz, a kormány ellenőrző testülete szerint a Salrom mégsem vette komolyan a védmunkákat
Fotó: Orbán Orsolya
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR). A kormány szerint a Salrom félvállról vette a parajdi bányát régóta fenyegető vízbetöréseket.
2025. október 18., 13:222025. október 18., 13:22
2025. október 18., 15:542025. október 18., 15:54
A kormány szombati közleménye szerint a testület megállapította, hogy a Salrom képviselői folyamatosan alábecsülték a tárnák elárasztásának és a sólelőhely károsodásának kockázatát Parajdon, ezért a vállalat nem gondoskodott a védelmükről.
Intézkedéseik főként rövid távú karbantartási munkálatokra vagy vészhelyzeti beavatkozásokra korlátozódtak, nem terjedtek ki a sóbánya hosszú távú védelmét biztosító beruházásokra – olvasható a kormány közleményében. A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat: a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.
Az ellenőrök azt is megállapították, hogy a parajdi éves sókitermelési tervek jóváhagyása jobbára formális volt, „annál is inkább, mert a tervekben ismertetett műszaki eljárások nem egységes műszaki előírásokon alapultak”. A műszaki előírások hiánya pedig hatástalanította azokat a jogi eszközöket, amellyel szankcionálni lehetett volna a mulasztásokat vagy a sólelőhelyet károsító intézkedéseket.
Cáfolta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő akadályozná a parajdi bányakatasztrófa nyomán kialakult ivóvízprobléma rendezését.
A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat – állapította meg a testület.
Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.
Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek – áll a jelentésben. A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.
A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.
Mint köztudott, a parajdi sóbányába idén májusban tört be a felette áthaladó Korond-patak vize, és napokon belül elárasztotta az egész bányát – nemcsak a látogatóiközpontot, hanem a termelőegységeket is.
A bányakatasztrófa nyomán több tucatnyi vállalkozás volt kénytelen felfüggeszteni a tevékenységet, családok százai maradtak jövedelem nélkül.
A parajdi bányaelárasztás ökológiai katasztrófát is okozott, ugyanis a Korond-patak által kimosott só megszennyezte a Kis-Küküllő vizét, másfél tucatnyi település lakói hagyva ivóvíz nélkül, és évtizedekre tönkretette a vízi és vízparti ökoszisztémát.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!