A parajdi sóbányába több esetben is betört a víz, a kormány ellenőrző testülete szerint a Salrom mégsem vette komolyan a védmunkákat
Fotó: Orbán Orsolya
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR). A kormány szerint a Salrom félvállról vette a parajdi bányát régóta fenyegető vízbetöréseket.
2025. október 18., 13:222025. október 18., 13:22
2025. október 18., 15:542025. október 18., 15:54
A kormány szombati közleménye szerint a testület megállapította, hogy a Salrom képviselői folyamatosan alábecsülték a tárnák elárasztásának és a sólelőhely károsodásának kockázatát Parajdon, ezért a vállalat nem gondoskodott a védelmükről.
Intézkedéseik főként rövid távú karbantartási munkálatokra vagy vészhelyzeti beavatkozásokra korlátozódtak, nem terjedtek ki a sóbánya hosszú távú védelmét biztosító beruházásokra – olvasható a kormány közleményében. A kormány honlapján nyilvánosságra hozott, tíz pontban összefoglalt jelentés rámutat: a vizsgált intézményeknél fellelhető információk szerint előrelátható volt, hogy Korond-patak eláraszthatja a bányát, ennek ellenére a Salrom folyamatosan alábecsülte ennek kockázatát és nem tekintette közvetlen veszélynek.
Az ellenőrök azt is megállapították, hogy a parajdi éves sókitermelési tervek jóváhagyása jobbára formális volt, „annál is inkább, mert a tervekben ismertetett műszaki eljárások nem egységes műszaki előírásokon alapultak”. A műszaki előírások hiánya pedig hatástalanította azokat a jogi eszközöket, amellyel szankcionálni lehetett volna a mulasztásokat vagy a sólelőhelyet károsító intézkedéseket.
Cáfolta Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő akadályozná a parajdi bányakatasztrófa nyomán kialakult ivóvízprobléma rendezését.
A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adataiból kiderül: a cég rendelkezett a védelmi beavatkozásokhoz szükséges anyagi fedezettel, elvégezhette volna a bánya védelméhez szükséges beavatkozásokat – állapította meg a testület.
Az ellenőrök számos mulasztásra is rámutattak. A jelentés szerint a cégnek a 2006-ban kidolgozott és 2014-ben frissített tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentésére szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, de ezeket nem végezték el. Az 2012 és 2016 között elvégzett vízügyi munkálatok átvételekor nem tartották be a törvényi előírásokat, a többi között nem igényelték az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletét.
Miután a 2023 februárjában megismétlődő vízszivárgások 2024 áprilisában súlyosbodtak, össze kellett volna ülnie az illetékes tárcaközi bizottságnak, de ennek szükségességét nem jelezték Bukarestnek – áll a jelentésben. A cég a 2024 áprilisában történt vízszivárgás utáni szakvéleményben szereplő megoldások gyakorlatba ültetésével is késett: a munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészülte után kötöttek tervezési és kivitelezési szerződést, nyolc nappal azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét betört a sóbányába, és ennek nyomán május 7-én kérték a vészhelyzet kihirdetését.
A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére. A Salrom vezetőinek a visszahívását, a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi úton történő felelősségre vonását javasolja, továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.
Mint köztudott, a parajdi sóbányába idén májusban tört be a felette áthaladó Korond-patak vize, és napokon belül elárasztotta az egész bányát – nemcsak a látogatóiközpontot, hanem a termelőegységeket is.
A bányakatasztrófa nyomán több tucatnyi vállalkozás volt kénytelen felfüggeszteni a tevékenységet, családok százai maradtak jövedelem nélkül.
A parajdi bányaelárasztás ökológiai katasztrófát is okozott, ugyanis a Korond-patak által kimosott só megszennyezte a Kis-Küküllő vizét, másfél tucatnyi település lakói hagyva ivóvíz nélkül, és évtizedekre tönkretette a vízi és vízparti ökoszisztémát.
A Sóvidék legenda- és mondavilágából inspirálódó tematikus meseparkot hoznának létre Parajdon. A közösségi összefogással létrehozandó, turistacsalogató kezdeményezésről Fazakas Szabolcs ötletgazda beszélt a Krónikának.
Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!