Kamionsor, amerre a szem ellát a nagylaki autópálya-határátkelő közelében. Schengen ezt is megoldja
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Fuvarozók, turisták, a határ mentén élő ingázó munkavállalók egyaránt fellélegezve fogadták az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának csütörtöki brüsszeli döntését: 2025. január 1-jétől Románia (Bulgáriával együtt) is teljes jogú tagja lesz a schengeni egyezménynek, azaz a belső határőrizet nélküli övezetnek. A hosszú várakozási idők megszűnését, a menettávok lerövidülését, a kerülőutak kiküszöbölését, az eddig a schengeni határt jelentő román–magyar határszakasz könnyed átjárhatóságát remélik nemcsak a térségben élők, hanem az erre átutazók is. Reakciókat gyűjtöttünk, hogy a 12 éve várt bejelentés milyen változást hozhat a vállalkozók és a munkavállalók életében.
2024. december 14., 10:062024. december 14., 10:06
2024. december 15., 10:232024. december 15., 10:23
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az EU belügyminisztereinek Schengennel kapcsolatos döntését kommentálva kijelentette, hogy „Magyarország és Románia határán azonnal tíz új határkeresztező út nyílik meg január 1-jén, melynek köszönhetően a határ mentén élő közösségek, családok, barátok nem kényszerülnek hosszú kerülőkre”. De vajon az újév hajnalán valóban egyből „leomlanak” a határok vagy fokozatosan mellőzik az ellenőrzést?
A schengeni csatlakozásról szóló megállapodás szövege szerint a csatlakozás után legalább fél évig a magyar–román és a román–bolgár határon is lennének még rutinszerű ellenőrzések. Hogy ez pontosan mit takar, vagy mennyire veszik szigorúan, azt még a román határőrizeti szervek képviselői sem tudják megmondani.
Hosszú évek várakozása után végre teljes körű bebocsátást nyer Románia a schengeni „elitklubba”: az EU belügyminiszterei csütörtöki, brüsszeli ülésükön rábólintottak a teljes körű román és bolgár csatlakozás
Andrei Alexandru Dincă, az Arad megyei határrendészet szóvivője a Krónikának elmondta, még semmilyen utasítást nem kaptak az országos parancsnokságtól, hogy miként zajlik majd az átállás.
„Mindezt központi szinten határozzák meg, és onnan közlik ki. Nem mondhatok semmit, mert nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni” – nyilatkozta érdeklődésünkre.
Üdvözölte a schengeni csatlakozásról szóló döntést az Arad megyei önkormányzat vezetősége is, amely elsősorban a munkaerőhiány megoldását reméli a csatlakozástól: abban bíznak, hogy az Arad megyében működő vállalatok a román–magyar határ mentén lévő kelet-magyarországi régióból „meríthetnek”, ahol – Magyarország többi vidékéhez képest – viszonylag kevés a munkalehetőség.
– nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Andó András, a megyei önkormányzat kommunikációs és stratégiai igazgatója.
A megyei állami munkaerő-elhelyező ügynökség (AJOFM) adatai szerint Arad megyében 1,6 százalékos a munkanélküliségi ráta, az egyik legalacsonyabb az országban. Ugyanakkor az intézmény állásközvetítő platformja szerint jelenleg 165 munkáltató 1066 állást kínál a megyében, a legtöbbet a ruhagyártás, szállítás, építőipar, autógyártás terén és a kereskedelemben.
Andó szerint az is a schengeni csatlakozás óriási előnye, hogy a teherforgalmat bonyolító nagylaki, nagylaki autópálya- és a gyulai határátkelőhelyen megszűnnek majd a több kilométert kitevő kamionsorok, ami „tisztább levegőt biztosít az aradiaknak, és nagyobb profitot a szállítmányozó cégeknek”.
Szabad lesz az átjárás?
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Arad megyében több mint kétezer belföldi és nemzetközi fuvarozással foglalkozó cég van bejegyezve, amelyek a sajtószóvivő szerint a gépjárművezetők napidíján, az álló helyzetben elpöfögtetett üzemanyagon megspórolt kiadásokat beruházásra fordíthatják.
Siegfried Mayer, egy nemzetközi szállítmányozással foglalkozó aradi cég tulajdonos-ügyvezetője nagy örömmel fogadta a schengeni csatlakozás megszavazásáról szóló hírt, mert szerinte a fuvarozóknak óriási előnyt jelent majd. Ugyanakkor megemlítette, hogy a román hatóságoknak sok tennivalójuk lesz még, hogy valóban megszűnjön a várakozás a román–magyar határon.
Mint mondta, a várakozás idején a munkáltató számára „kidobott pénz” a törvényben megszabott 82 eurós nemzetközi napidíj, de a sofőrnek sem mindegy, hogy vezetés helyett sorban állással és araszolással tölti az időt, ahelyett, hogy haladna. „Sosem tudtuk pontosan, mikor ér a megadott helyre a kamion, ami pedig fontos egy áruszállító cégnek” – jegyezte meg Siegfried Mayer.
Siegfried Mayer szerint a román hatóságoknak van még tennivalójuk
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A határon nem az útlevélellenőrzés okozta a torlódást – hívta fel a figyelmet a vállalkozó, elmagyarázva, hogy a határátkelőhelyen többek között a vámhivatalnak és az adóhatóságnak (ANAF) is van kirendeltsége, amelynek munkatársai átvizsgálják a fuvarlevelet.
Románia 2007-es európai uniós csatlakozása után a nyugati határmegyékből százak, ezrek vásároltak házakat a szomszédos magyarországi településeken. Az aradiak és a környékbeliek főleg Battonyán és vonzáskörzetében – például Dombegyházon – vettek ingatlanokat. Az akkori aradi árakhoz képest hihetetlenül olcsó kelet-magyarországi lakásárak, az éjjel-nappal nyitva tartó határátkelőhely, és az egyáltalán nem leküzdhetetlen 26-30 kilométeres távolság szólt Battonya mellett.
Volt, aki helyben keresett megélhetést és a gyerekeit is Battonyán iskoláztatta, a többség viszont a kétlaki életet választotta: Battonyáról Aradra járnak dolgozni – időben ez kevesebb is lehet, mintha valaki csúcsidőben Arad egyik végéből a másikba ingázna, de a határátkelés gyakran áthúzta a számításokat.
Jelenleg olykor órákba telik átkelni a nagylaki autópálya-határátkelőhelyen
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A schengeni csatlakozással könnyebb lesz az ingázók sorsa, de nyilván nem csak ők érzik majd a határőrizet megszűnésének az előnyeit: bárki, aki csak átutazóban járt erre, tudja, mekkora tortúrát jelentett egyszerű látogatóként is átjutni a határon az ellenőrzések, a szabadságok és ünnepek idején hazatérő vagy visszautazó vendégmunkások által felduzzasztott sorokban órák hosszát tartó várakozás miatt.
A jelenlegi 12 állandó határátkelőhely mellett további tíz határkeresztező út válik használhatóvá. Az eufóriát némileg csökkenti, hogy az uniós szabályok értelmében a határellenőrzést – átmeneti jelleggel – még hat hónapig fenn kell tartani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!