Kamionsor, amerre a szem ellát a nagylaki autópálya-határátkelő közelében. Schengen ezt is megoldja
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Fuvarozók, turisták, a határ mentén élő ingázó munkavállalók egyaránt fellélegezve fogadták az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának csütörtöki brüsszeli döntését: 2025. január 1-jétől Románia (Bulgáriával együtt) is teljes jogú tagja lesz a schengeni egyezménynek, azaz a belső határőrizet nélküli övezetnek. A hosszú várakozási idők megszűnését, a menettávok lerövidülését, a kerülőutak kiküszöbölését, az eddig a schengeni határt jelentő román–magyar határszakasz könnyed átjárhatóságát remélik nemcsak a térségben élők, hanem az erre átutazók is. Reakciókat gyűjtöttünk, hogy a 12 éve várt bejelentés milyen változást hozhat a vállalkozók és a munkavállalók életében.
2024. december 14., 10:062024. december 14., 10:06
2024. december 15., 10:232024. december 15., 10:23
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az EU belügyminisztereinek Schengennel kapcsolatos döntését kommentálva kijelentette, hogy „Magyarország és Románia határán azonnal tíz új határkeresztező út nyílik meg január 1-jén, melynek köszönhetően a határ mentén élő közösségek, családok, barátok nem kényszerülnek hosszú kerülőkre”. De vajon az újév hajnalán valóban egyből „leomlanak” a határok vagy fokozatosan mellőzik az ellenőrzést?
A schengeni csatlakozásról szóló megállapodás szövege szerint a csatlakozás után legalább fél évig a magyar–román és a román–bolgár határon is lennének még rutinszerű ellenőrzések. Hogy ez pontosan mit takar, vagy mennyire veszik szigorúan, azt még a román határőrizeti szervek képviselői sem tudják megmondani.
Hosszú évek várakozása után végre teljes körű bebocsátást nyer Románia a schengeni „elitklubba”: az EU belügyminiszterei csütörtöki, brüsszeli ülésükön rábólintottak a teljes körű román és bolgár csatlakozás
Andrei Alexandru Dincă, az Arad megyei határrendészet szóvivője a Krónikának elmondta, még semmilyen utasítást nem kaptak az országos parancsnokságtól, hogy miként zajlik majd az átállás.
„Mindezt központi szinten határozzák meg, és onnan közlik ki. Nem mondhatok semmit, mert nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni” – nyilatkozta érdeklődésünkre.
Üdvözölte a schengeni csatlakozásról szóló döntést az Arad megyei önkormányzat vezetősége is, amely elsősorban a munkaerőhiány megoldását reméli a csatlakozástól: abban bíznak, hogy az Arad megyében működő vállalatok a román–magyar határ mentén lévő kelet-magyarországi régióból „meríthetnek”, ahol – Magyarország többi vidékéhez képest – viszonylag kevés a munkalehetőség.
– nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Andó András, a megyei önkormányzat kommunikációs és stratégiai igazgatója.
A megyei állami munkaerő-elhelyező ügynökség (AJOFM) adatai szerint Arad megyében 1,6 százalékos a munkanélküliségi ráta, az egyik legalacsonyabb az országban. Ugyanakkor az intézmény állásközvetítő platformja szerint jelenleg 165 munkáltató 1066 állást kínál a megyében, a legtöbbet a ruhagyártás, szállítás, építőipar, autógyártás terén és a kereskedelemben.
Andó szerint az is a schengeni csatlakozás óriási előnye, hogy a teherforgalmat bonyolító nagylaki, nagylaki autópálya- és a gyulai határátkelőhelyen megszűnnek majd a több kilométert kitevő kamionsorok, ami „tisztább levegőt biztosít az aradiaknak, és nagyobb profitot a szállítmányozó cégeknek”.
Szabad lesz az átjárás?
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Arad megyében több mint kétezer belföldi és nemzetközi fuvarozással foglalkozó cég van bejegyezve, amelyek a sajtószóvivő szerint a gépjárművezetők napidíján, az álló helyzetben elpöfögtetett üzemanyagon megspórolt kiadásokat beruházásra fordíthatják.
Siegfried Mayer, egy nemzetközi szállítmányozással foglalkozó aradi cég tulajdonos-ügyvezetője nagy örömmel fogadta a schengeni csatlakozás megszavazásáról szóló hírt, mert szerinte a fuvarozóknak óriási előnyt jelent majd. Ugyanakkor megemlítette, hogy a román hatóságoknak sok tennivalójuk lesz még, hogy valóban megszűnjön a várakozás a román–magyar határon.
Mint mondta, a várakozás idején a munkáltató számára „kidobott pénz” a törvényben megszabott 82 eurós nemzetközi napidíj, de a sofőrnek sem mindegy, hogy vezetés helyett sorban állással és araszolással tölti az időt, ahelyett, hogy haladna. „Sosem tudtuk pontosan, mikor ér a megadott helyre a kamion, ami pedig fontos egy áruszállító cégnek” – jegyezte meg Siegfried Mayer.
Siegfried Mayer szerint a román hatóságoknak van még tennivalójuk
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A határon nem az útlevélellenőrzés okozta a torlódást – hívta fel a figyelmet a vállalkozó, elmagyarázva, hogy a határátkelőhelyen többek között a vámhivatalnak és az adóhatóságnak (ANAF) is van kirendeltsége, amelynek munkatársai átvizsgálják a fuvarlevelet.
Románia 2007-es európai uniós csatlakozása után a nyugati határmegyékből százak, ezrek vásároltak házakat a szomszédos magyarországi településeken. Az aradiak és a környékbeliek főleg Battonyán és vonzáskörzetében – például Dombegyházon – vettek ingatlanokat. Az akkori aradi árakhoz képest hihetetlenül olcsó kelet-magyarországi lakásárak, az éjjel-nappal nyitva tartó határátkelőhely, és az egyáltalán nem leküzdhetetlen 26-30 kilométeres távolság szólt Battonya mellett.
Volt, aki helyben keresett megélhetést és a gyerekeit is Battonyán iskoláztatta, a többség viszont a kétlaki életet választotta: Battonyáról Aradra járnak dolgozni – időben ez kevesebb is lehet, mintha valaki csúcsidőben Arad egyik végéből a másikba ingázna, de a határátkelés gyakran áthúzta a számításokat.
Jelenleg olykor órákba telik átkelni a nagylaki autópálya-határátkelőhelyen
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A schengeni csatlakozással könnyebb lesz az ingázók sorsa, de nyilván nem csak ők érzik majd a határőrizet megszűnésének az előnyeit: bárki, aki csak átutazóban járt erre, tudja, mekkora tortúrát jelentett egyszerű látogatóként is átjutni a határon az ellenőrzések, a szabadságok és ünnepek idején hazatérő vagy visszautazó vendégmunkások által felduzzasztott sorokban órák hosszát tartó várakozás miatt.
A jelenlegi 12 állandó határátkelőhely mellett további tíz határkeresztező út válik használhatóvá. Az eufóriát némileg csökkenti, hogy az uniós szabályok értelmében a határellenőrzést – átmeneti jelleggel – még hat hónapig fenn kell tartani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!