Örvendenek a román–magyar határ mentén a schengeni csatlakozás ígéretének, még ha átmenetileg meg is marad az ellenőrzés

A román–magyar határszakaszon jelenleg 12 állandó átkelőhely működik, ezek közül 9 a teherforgalmat is kiszolgálja (igaz, Érmihályfalvánál csak 3,5, Nagyszalontánál és Tornyánál csak 7,5 tonnás tengelysúlyig). Ugyanakkor

Az irántuk való igényre jellemző, hogy a megnyitás évében, 2017 februárjától júniusig több mint 31 ezren fordultak meg a tíz ideiglenes ellenőrző ponton (az információt akkoriban a román határrendészet közölte). A Kisvarjas és a Békés vármegyei Dombegyház közötti utat 2013 decemberében avatták fel, és az időszakos határnyitás első három hónapjában ott fordultak meg a legtöbben:

Az adatokat Varga Lajostól, Dombegyház korábbi polgármeserétől tudjuk, aki szívügyének tekintette az út megépítését és a határ megnyitását, sokat kilincselt azért, hogy Dombegyház és romániai testvértelepülése, Nagyiratos község között létrejöjjön az összeköttetés.

– kommentálta a schengeni felvétel ígéretét a Krónikának hétfőn Papp Attila, Nagyiratos polgármestere, hozzátéve, hogy szerinte előnyös lesz mindkét országnak, azon belül a határ menti településeknek az akadálytalan átjárás.

fogalmazta meg a véleményét Papp Attila, aki szerint elsősorban a magánszemélyek élvezik majd a schengeni csatlakozás előnyét, de leképzelhető, hogy idővel gazdasági kapcsolat is kialakul a szomszédos települések vállalkozói között. „A kelet-magyarországi térség kissé elszigetelt, de most megnyílik számukra a közvetlen összeköttetés Arad felé, és lehet, hogy a vállalkozók vagy a munkavállalók érdeklődése errefelé irányul majd. De ugyanúgy érvényes ez ránk is” – mondta.

– mesélte J. J, aki Battonyára költözött a családjával, de vállalkozása szinte naponta Aradra szólítja, és hétvégenként a rövidebb úton, Dombegyház felé közlekedik.

Románia 2007-es európai uniós csatlakozása után sok Arad megyei vásárolt – akkoriban potom áron – ingatlant a határ menti magyarországi településeken, főként Battonyán és Dombegyházán, családi és hétvégi háznak egyaránt; sokan naponta ingáznak, mert a munkahelyük Aradon van, de

A szintén Nagyiratoshoz tartozó Nagyvarjason lakó Kiss Ildikó korábbi szomszédjait szokta meglátogatni az ideiglenes határátkelőhelyet használva. „Mihelyst megnyitják, megyünk, mert erre rövideb az út, mint Battonya felé. Rokonokhoz, volt szomszédokhoz szoktunk járni, olykor bevásárolni, mert gazdálkodók vagyunk, és Magyarországon találunk olyan növényvédő szereket, amiket Romániában nem. Már várjuk, hogy állandóan nyitva legyen itt a határ” – mondta.

Az ellenkező irányból érkező gépkocsit egy dombegyházi férfi, Krista Lajos vezette: családjával éppen Aradra utaztak, nagybevásárlást végezni, amit általában kéthetente ejtenek meg. „Nagyon hasznos lenne, ha már szabadon járhatnánk itt. Erre rövidebb az út, Battonya felé körülbelül kétszer olyan hosszú” – mondta.

Arad vonzáskörzetében

Dinyés Ildikótól, Dombegyház idén megválasztott polgármesterétől szerettük volna megkérdezni, hogy szerinte mennyire jelent majd előnyt a településnek és a kistérségnek a schengeni csatlakozás, de elfoglaltságára hivatkozva csak egy későbbi időpontban szándékozott válaszolni.

A kisvarjasi határátkelőtől gépkocsival néhány perc csak az 5-6 kilométerre lévő dombegyházi központ. Egy kisüzletben kérdeztem, várják-e már a schengeni csatlakozást. „Mi nagyon várjuk, mert Arad egy nagyváros, és a dombegyháziaknak ez egy kapu lenne” – mondta egy Megyeri András nevezetű helybéli. Szerinte a földművelésből élők látnák nagy hasznát a szabadközlekedésnek.

„Én is mezőgazdasági termelő vagyok, és a dorozsmai piacon nagyon sok aradival találkozok, akik ott veszik meg tőlünk a terményt. Mi meg itt vagyunk alig húsz kilométerre Aradtól… Akkor már Dombegyházán történne a vásárlás, vagy mi is ki tudnánk menni az aradi piacra. Sok romániai magyarnak meg itt van lakása, és innen járnak Aradra dolgozni, csak Battonyán keresztül. Úgy negyven valahány kilométer, így meg tizenkilenc kilométer lenne” – ecsetelte.

– mondta.

Feketegyarmat és Dénesmajor között 2012 novemberében adták át az utat, de 2017-ig a legritkább esetben használhatták csak, azóta is csak szombatonként. „Jelenleg a távolság Zerénd és Gyula között negyven kilométer, a Gyulavarsándi határátkelőn át, erre viszont csak tizennyolc kilométer, tehát a felénél is kevesebb” – mondta Simándi Sándor, az Arad és Bihar megye határán fekvő Nagyzerénd polgármestere (közigazgatásilag oda tartozik a Fekete-körös menti Feketegyarmat). Az elöljáró szerint több mint húszezer ember élvezheti majd az út előnyeit a schengeni csatlakozással. „Várták ezt nagyon, egyrészt, mert Zeréndről és Feketegyarmatról az elmúlt harminc évben sokan elköltöztek, és itt laknak a határ menti településeken, Gyulán, Dobozon, és jelenleg hosszú kerülőúton tudnak hazajönni rokonlátogatóba” – fogalmazott a polgármester.

2015-ben megnyílt a Nagylak–Csanádpalota autópálya-határátkelőhely, amely révén Arad megye az ország elsőszámú nyugati kapujává vált, 2016-ban felújították a kürtösi vasúti határátkelőhely és a megyeszékhely közötti vasútvonalat, és az aradi repülőtér T2-es terminálja idén március végétől már fogadhat a schengeni térségből érkező repülőgépjáratokat – sorolta a tanácselnök a megyeháza sajtóközleményében.

„Az Arad megyében működő tizenegy ipari park számára a schengeni csatlakozás a munkaerőpiac kibővítését is jelenti, tehát nemcsak a várakozási idő csökken a határon, kényelmesebben utazunk vagy az üzemanyaggal spórolunk, hanem új gazdasági potenciál is rejlik benne. Fejlődést, lehetőségeket, és végső soron a normalitást jelenti” – fogalmazott a tanácselnök.