A diófa nem egyszerűen „az én fám”
Fotó: Barabás Ákos
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat. A szabályok ráadásul nem egyetlen törvényben vannak, és településenként is eltérhetnek. Összeszedtük, mire kell figyelni Romániában, mielőtt fűrészt, gyufát vagy permetezőt ragad az ember.
2026. augusztus 28., 14:142026. augusztus 28., 14:14
Az öreg diófa egyre jobban ráhajlik a háztetőre, a tuja már a szomszéd ablakát árnyékolja, az udvar végében pedig összegyűlt egy kupac száraz ág. Kézenfekvőnek tűnhet a megoldás: kivágni, visszavágni, elégetni, csakhogy ami a kerítésen belül történik, az sem kizárólag a tulajdonos magánügye.
Romániában nincs egyetlen, minden kertre egyformán alkalmazható „kerti törvény”: más szabály vonatkozik a dióra, más egy almafára, ismét más egy erdőként vagy gyümölcsösként nyilvántartott telekre. Számíthat a növény faja, a telek telekkönyvi és urbanisztikai besorolása, a helyi önkormányzati rendelet, a szomszéd, sőt még az is, hogy költ-e madár a koronában.
A dió és a szelídgesztenye országos kivétel. A 2003/348-as gyümölcstermesztési törvény külön szabályozza az ültetvénybe nem rendezett, szórványosan álló példányok kivágását, függetlenül attól, hogy közterületen vagy magántelken nőnek. A „szórványosan álló” ráadásul nem feltétlenül egyetlen magányos fát jelent: több, ültetvénybe nem szervezett udvari dió is ebbe a körbe tartozhat.
A kérelmet legalább egy hónappal a tervezett kivágás előtt kell benyújtani a megyei mezőgazdasági igazgatósághoz, román rövidítéssel a DAJ-hoz.
Az engedélyezett fákat megjelölik, az engedély nélküli kivágásért pedig 5000–10 000 lejes bírság szabható ki.
Kolozs megyében a mezőgazdasági igazgatóság külön űrlapot és iratjegyzéket tart fenn az eljáráshoz. Ha a dió láthatóan veszélyessé vált, de nem illik egyértelműen a törvény három esetébe, érdemes dátumozott fényképeket készíteni, szakembert bevonni, és sürgős, írásos állásfoglalást kérni a szakhatóságtól, illetve a polgármesteri hivataltól.
Az alma-, szilva- vagy cseresznyefa, illetve egy tuja kivágására nincs a dióéhoz hasonló, minden romániai magánkertre kiterjedő DAJ-engedély, ami azonban nem jelenti azt, hogy az ilyen fákat mindenhol kérdés nélkül el lehet távolítani.
A 2007/24-es törvény ugyan nem tesz automatikusan zöldterületté minden magánudvart, az önkormányzat más jogalapon így is engedélyhez kötheti a fakivágást. Erdőnek vagy erdészeti növényzetnek minősülő parcellán pedig már egészen más kivágási és faanyag-szállítási szabályok érvényesek.
Brassó példája jól mutatja, hogy nincs országosan egységes rendszer: itt előzetes írásos jóváhagyást kérnek többek között az építkezés miatt útban lévő, tényleges kárt okozó, közművet rongáló vagy kidőlésveszélyes fa eltávolításához. A rendes metszési időszak novembertől márciusig tart, dió és szelídgesztenye esetében pedig ott is a DAJ az illetékes.
Nemcsak a hatósággal, a szomszéddal is meggyűlhet a bajunk. A Polgári törvénykönyv 613. cikke szerint a fákat főszabály szerint legalább két méterre kell ültetni a telekhatártól, ha más törvény, helyi urbanisztikai szabály vagy helyi szokás nem rendelkezik eltérően. Kivételt jelentenek a két méternél alacsonyabb fák, az ültetvények és a sövények.
A saját telkére átnyúló ágakat és gyökereket levághatja, a hozzá természetes módon lehulló gyümölcsöt pedig megtarthatja. Ha a rendkívüli árnyékolás, a füst vagy más zavarás meghaladja a normális szomszédi együttélés terheit, bírósági eljárásban kártérítés vagy az eredeti állapot helyreállítása is szóba kerülhet.
Egy természetközeli, ritkábban kaszált kertrész önmagában nem jogsértő, a parlagfűre azonban külön közegészségügyi szabályok vonatkoznak: a tulajdonosnak minden évben védekeznie kell ellene, legkésőbb június 30-ig; hatósági figyelmeztetés után 15 nap áll rendelkezésére, a mentesítést pedig a vegetációs időszak végéig fenn kell tartania.
A cél nem az, hogy a telek rendezettnek tűnjön, hanem hogy az erősen allergén növény ne virágozzon és ne szórjon magot, így a kézi kihúzás, az ismételt kaszálás, a talajmunka, indokolt esetben pedig a gyomirtó szer is szóba jöhet a nővény kapcsán.
Bár a legtöbben nem tudják, a parlagfű kapcsán ellenőrizhet a polgármesteri hivatal, a helyi rendőrség vagy a Környezetvédelmi Őrség is.
Az egyik legdrágább kerti tévedés az lehet, ha valaki úgy gondolja: a levél és az ág természetes anyag, elégethető.
A hulladékátvevő központokban a növényi maradványt felaprítják és komposztálják. Saját komposztáló is használható, ha nem szennyez és nem zavarja a környezetet; a kerti tűz viszont nem megoldás.
Nincs minden magánkertre egységes országos naptári metszési tilalom, helyi rendelet azonban meghatározhatja az időszakot. Ám van egy tényező, amit nem szabad hanyagolni:
Aktív fészek esetén a munkát el kell halasztani; ha a fa közvetlen veszélyt jelent, a környezetvédelmi hatóságtól kell sürgős útmutatást kérni.
A kertben nemcsak a fák kivágására és a rajtuk fészkelő madarak védelmére vonatkoznak szabályok:
Inváziós idegenhonos fajnak azokat a máshonnan bekerült növényeket nevezik, amelyek gyorsan terjednek, kiszoríthatják az őshonos fajokat, és károsíthatják a helyi élővilágot. Az azonban, hogy egy növényt inváziósnak tartanak, még nem jelenti automatikusan azt, hogy jogszabály tiltja. A fehér akác például vitatott megítélésű, de nem szerepel az Európai Unió szigorúan szabályozott inváziós fajainak jegyzékén.
Másfelől az otthoni használatra vásárolt szer sem lehet akármilyen: Romániában csak engedélyezett növényvédő termék használható, a román nyelvű címkén feltüntetett kultúrára és károsítóra, az előírt dózisban és a várakozási idő betartásával. Az engedélyezett szereket a Nemzeti Növényegészségügyi Hatóság és a PestExpert adatbázis tartja nyilván.
A méhészeti törvény szerint mezőgazdasági vagy erdészeti területen a kémiai kezelés előtt legalább 48 órával értesíteni kell a helyi tanácsot, amely tovább szól a méhészeknek. A mulasztás 500–1000 lejes bírsággal és kártérítéssel járhat. Ez nem vonatkozik automatikusan minden erkélyen végzett permetezésre, egy gyümölcsösként vagy mezőgazdasági földként nyilvántartott házikertben azonban fontos lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban tartották az erdélyi magyar iskolák tanévnyitó ünnepségét a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szervezésében.
Elkobozták az autóját annak a 18 éves kolozsvári fiatalnak, akit rövid időn belül háromszor is jogosítvány nélkül vezetésen értek tetten.
Az intézmény az RMDSZ kezdeményezésére elindított, a fejlesztési minisztérium által finanszírozott országos bölcsődeépítési program keretében valósult meg.
A brit uralkodóról nevezi el a Brassó megyei Sirneán kialakítandó angol pubját Charlie Ottley.
Több mint 17 millió lejes beruházás révén újul meg Erdély utolsó tényleges fejedelmének, I. Apafi Mihálynak otthona, a Szeben megyei Erzsébetvárosban található Apafi-kastély.
SRI-lehallgatások, visszavont vesztegetési feljelentés, két hiányzó irat, vitatott útépítési kifizetések és több mint egy évtizedes bírósági huzavona áll Borboly Csaba büntetőügyének hátterében. Kolozsvári sajtótájékoztatón ismertették a részleteket.
Sokan adtak hangot nemtetszésüknek azt követően, hogy kiderült: a Kolozs megyei tanfelügyelőség átiratot küldött a megye oktatási intézményeinek a tanévkezdő Te Deum istentiszteleten való részvételről.
Kolozsvárban betiltják a játékgépeket és az egyéb fizikai helyszíneken működő szerencsejátékokat – a kincses város képviselő-testülete pénteken elfogadta azt a határozattervezetet, amely előírja ezek tevékenységének betiltását a város területén.
Ki kellett lőni egy medvét Brassópojánán, mivel veszélyeztette a turisták testi épségét.
Új táska, tolltartó és cipő nélkül is meghaladhatja az ötszáz lejt a tanévkezdés. Egy szülő költségeit vettük számba, egy pedagógust pedig arról kérdeztünk, min lehet spórolni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!