Heidl György államtitkár: a magyar–magyar párbeszédnek kézzelfogható eredményekhez kell vezetnie

A bejegyzésből az is kiderül, hogy a mostani látogatás nem egyszeri kapcsolatfelvétel volt. Heidl szerint Kolozsváron és Gyergyószentmiklóson is folytatják a munkát, miközben Rágyanszki György nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a Partiumi Magyar Napokon, Szatmárnémetiben képviselte a minisztériumot. Vagyis a tárca több párhuzamos csatornán próbál kapcsolatot építeni az erdélyi magyar közösséggel.

Heidl a Krónikának: a támogatások maradnak, a rendszert viszont átalakítják

A Facebook-bejegyzésben tömören megfogalmazott irányt Heidl György a Krónikának adott interjújában részletesebben is kifejtette. Az államtitkár szerint az új magyar kormány nem megszüntetni kívánja a külhoni támogatásokat, hanem átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá akarja tenni a rendszert. Ennek egyik oka, hogy a korábbi struktúrában a külhoni magyarság támogatása számos minisztérium, háttérintézmény és állami vállalat között oszlott meg, amelyek sok esetben nem is tudtak egymás finanszírozási döntéseiről.

Az átvilágítással kapcsolatban Heidl hangsúlyozta: nem valamiféle általános büntetőakcióról van szó, hanem annak tisztázásáról, hogy a nagy összegű támogatások kedvezményezettjei jogosultak voltak-e a pénzekre, és valóban arra fordították-e azokat, amire kapták. A kormányzat – érvelése szerint – a magyar adófizetők pénzéért tartozik felelősséggel.

Külön változtatásokat helyezett kilátásba az oktatás területén is. A BBTE, a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem vezetőivel folytatott egyeztetések során szóba kerültek az egymással párhuzamos képzések, illetve a magyarországi egyetemek erdélyi kihelyezett képzései.

Inkább azokat a hiányterületeket kellene magyarországi pénzből támogatni, amelyekre a közösségnek szüksége van, de a román finanszírozási rendszer nem biztosítja őket.

Az egyházi támogatások sem szűnnének meg, de a nagyberuházások finanszírozását Heidl szakaszosabbá tenné: a pénzt a beruházás előrehaladásához igazítva folyósítanák, rendszeres ellenőrzés mellett. Az államtitkár szerint az sem kívánatos, hogy magyarországi források tartósan olyan feladatokat váltsanak ki, amelyek finanszírozása a román állam törvényi kötelezettsége lenne.

Az új rendszer egyik fontos eleme lenne a nyilvánosság. Heidl elmondása szerint a Bethlen Gábor Alapnál már korábban elkészült egy informatikai rendszer, amelyből települési és regionális bontásban megállapítható, ki, mikor és mennyi támogatást kapott. Ezt az adatbázist publikussá kívánják tenni.

A politikai partnerségben szintén változást ígért.

Heidl szerint a lényegi változás az lenne, hogy Budapest valóban meghallgassa az erdélyieket, és ne előre elkészített válaszokkal érkezzen.

Kollai István: előbb számvetés, utána új rendszer

A Kollai Istvánnal készült Krónika-interjú több ponton ugyanennek a politikának a részleteit bontja ki. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint az új kormány az összetartozás és a szolidaritás tényéből indul ki, ugyanakkor ezt a korábbinál inkább partnerségi viszonyban kívánja megélni. A támogatáspolitikát helyi konzultációk segítségével alakítanák át, és nem kizárólag a politikai vezetőkre támaszkodnának.

Kollai a korábbi rendszer legnagyobb problémái között az átláthatatlanságot és a támogatások széttagoltságát említette. Szerinte nem minden esetben lehetett világosan elválasztani a tényleges nemzetpolitikai célokat a gazdasági vagy magánérdekektől. Példaként vitatható ingatlanvásárlásokat, stadionfejlesztéseket és profi futballklubok finanszírozását említette. A jövőben a helyi közösségeket jobban bevonnák annak eldöntésébe, mire van valóban szükség.

Ha az elszámoltatás éveken keresztül uralná a nemzetpolitikát, az már a jogbiztonságot és a jövőépítést veszélyeztetné. Innen ered az interjú központi gondolata is: le kell zárni a múltat ahhoz, hogy meg lehessen nyitni a jövőt.

• Kollai ennél tágabban is értelmezi a számvetést.

• Úgy véli, Magyarország és az erdélyi magyarság az elmúlt évtizedben részben eltérő társadalmi és mentális tapasztalatokat szerzett.

• Miközben Magyarországon sokat beszéltek a külhoni magyarokról, a többségi társadalom viszonylag keveset tud például az erdélyi nyelvhasználati gondokról, a kisebbségi lét mindennapi nehézségeiről vagy a közösségi jogok érvényesítéséről.

• Ezt a kölcsönös ismerethiányt párbeszéddel szeretnék csökkenteni.

Szélesebb magyar–magyar párbeszéd

A magyar–magyar párbeszéd szélesítését nem feltétlenül új intézmények létrehozásával képzelik el, hanem konkrét problémák köré szervezett szakmai konzultációkkal. Kollai például oktatáspolitikai kerekasztalokat említett, amelyekhez az adott területen dolgozó, együttműködésre kész szakembereket és közösségi szereplőket hívnák meg.

Mindez szorosan összecseng Heidl mostani Facebook-bejegyzésével. A két politikus által felvázolt új nemzetpolitika kulcsszavai a partnerség, a helyi igények meghallgatása, az átláthatóság, a korábbi támogatások gyors és célzott átvilágítása, valamint a támogatási rendszer kiszámíthatóbbá tétele. Ugyanakkor Kollai maga is elismerte:

Ebben az értelemben Heidl mostani mondata – „A párbeszéd akkor ér valamit, ha eredménye is van” – tulajdonképpen összefoglalja a két Krónika-interjú legfontosabb vállalását is: a budapesti kormányzat az egyirányú nemzetpolitikai döntéshozatalt helyi konzultációkra épülő partnerséggel kívánja felváltani, de ennek valódi mércéje az lesz, hogy az egyeztetésekből milyen konkrét döntések és működő programok születnek.