Iránymutató. Cáfolja a Salrom a parajdi sóbánya ügyében elhangzott vádakat
Fotó: Székelyhon
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) képviselői hétfőn elutasították Irineu Darău gazdasági miniszter legújabb vádjait, és azt állítják, hogy ők az egyetlen állami intézmény, amely konkrét intézkedéseket hozott a térségben.
2026. április 21., 21:142026. április 21., 21:14
A reakció azt követően látott napvilágot, hogy – amint arról beszámoltunk – Adrian Giurgiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselője az Irineu Darău gazdasági miniszterrel közösen tartott pénteki sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy a Salrom két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságában a parajdi bányakatasztrófa ügyében tartott meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget. Az USR-es tárcavezető úgy vélekedett, hogy a Salrom „a következmények vállalásának hiányára szolgáló példa”, és úgy fogalmazott: a vezetőségből valakinek felelnie kell azért, ami Parajdon történt tavaly, amikor is a Korond-patak által okozott áradások elpusztították a térség és az ország kiemelkedő turisztikai és gyógykezelési célpontját, a sóbányát.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
amelyek becslések szerint több mint 2 milliárd eurós bevételt fognak generálni. Ezen felül a vállalat azt állítja, hogy a parajdi helyzet a Román Vízügyi Hatóság és a Conversmin Rt. ismételt tétlenségének eredménye.
„Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) határozottan elutasítja a gazdasági miniszter közelmúltbeli nyilvános kijelentéseit, amelyek a vállalatot »felelősségvállalás elmulasztásának eseteként« ábrázolják, és szükségesnek tart egy sor, objektív és ellenőrizhető adatokon alapuló pontosítást” – közölte hétfőn a Salrom egy, a News.ro hírügynökséghez eljuttatott sajtóközleményben.
A vállalat képviselői több szempontra is kitérnek, és elutasítják az összes vádat.
A vállalat képviselői szerint a Salromnak az elmúlt négy évben mutatott fejlődése „szilárd gazdasági modellt és a közpénzek felelősségteljes kezelését bizonyítja”.
A vállalat közleménye szerint:
„Ezek az eredmények nem konjunkturálisak, hanem a pénzügyi fegyelmet és az értékteremtésre irányuló állandó vezetői képességet tükrözik. A realizált nyereség mintegy 90 százalékát folyamatosan osztották szét a román állam (51%) és a Fondul Proprietatea befektetési alap (49%) között osztalék formájában, megerősítve a Salrom szerepét a költségvetés nettó befizetőjeként” – áll a hivatkozott sajtóközleményben.
„A Salrom kategorikusan elutasítja azt az állítást, hogy leegyszerűsített magyarázatokat adott volna. A parajdi sóbányában kialakult helyzet a Román Nemzeti Vízügyi Hatóság (ANAR) és a Conversmin Rt. (a gazdasági minisztérium felügyelete alá tartozó társaság) ismételt tétlenségének eredménye. Ebben az összefüggésben fontos megemlíteni, hogy a vízfolyásokat befolyásoló természeti tényezőket, beleértve az állatvilág beavatkozásait (például a hódkolóniákat), 2013-tól napjainkig ismételten jelezték a vízgazdálkodásért felelős hatóságok hivatalos dokumentumaiban, valamint a médiában” – állítják a vállalat vezetői.
A Salrom azt is közli, hogy az egyetlen szervezet, amely konkrét beruházásokat hajtott végre és folytat a lelőhely biztonságossá tétele, valamint a parajdi sóbánya működésének újraindítása érdekében.
„Nincs más intézmény, amely ténylegesen, közvetlenül beavatkozott volna ezekbe a munkálatokba. A más intézmények felelősségi körébe tartozó, feltétlenül szükséges munkálatokat sem a múltban, sem a jelenben nem hajtották végre, ami ismét veszélybe sodorja a vállalat beruházásait.
– állítja a sótársaság.
„Ami a »jogi eszközökre« és a vállalatvezetés felelősségére vonatkozó utalásokat illeti, a Salrom hangsúlyozza, hogy minden értékelést az alkalmazandó jogi keret szigorú betartása mellett kell elvégezni. Ebben az értelemben megjegyezzük, hogy az elmúlt 6 hónapban egymást követő változások történtek a Salrom igazgatótanácsának összetételében, beleértve olyan eseteket is, amikor olyan tagokat neveztek ki, akik nem feleltek meg a hatályos jogszabályokban előírt minimális feltételeknek” – állítják a vállalat képviselői.
Felvetik a kérdést:
„Valószínűleg az sem véletlen, hogy a Salrom is szerepel az eladásra kínált vállalatok listáján. Egyébként a Salrom több mint 1300 alkalmazottja arra számít, hogy a román állam növeli részesedését, hogy megvédje érdekeit egy stratégiai jelentőségű vállalatban” – áll a sajtóközleményben.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Amint arról beszámoltunk, bő egy hete újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság. Mint ismeretes, a parajdi vészhelyzeti bizottság először tavaly május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a sóbányába. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították. Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították.
A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.
A parajdi turizmus évtizedeken át szinte egyet jelentett a sóbányával. A bányakatasztrófa sújtotta székelyföldi település idegenforgalmának helyzetét Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke ismertette a Krónikával.
Új árvízvédelmi rendszert építtet a román kormány 332 millió lejes beruházással a Korond-patakon, amely alapvetően befolyásolhatja Parajd jövőjét. Nyágrus Lászlót, Parajd polgármesterét kérdeztük a beruházás részleteiről és az új bánya lehetőségéről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár tavaly felszerelték a belvárosi parkolóhelyekre a mintegy 600 szenzort, amelyek egy mobilalkalmazáson keresztül jelezhetnék a szabad helyeket az autósoknak, az úgynevezett okosparkolási rendszer mindmáig inaktív Aradon.
Őrizetbe vették Szék község polgármesterét sikkasztás és hivatali visszaélés gyanújával, miután a nyomozók szerint közpénzből finanszírozott beszerzéseket használt fel saját céljaira.
A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
A romániai magyar egyetemisták mindennapjait lakhatási és megélhetési gondok, anyagi kiszolgáltatottság és magas stressz jellemzi, ugyanakkor többségük elkötelezett a diplomaszerzés és az Erdélyben maradás mellett – derül ki az OMDSZ felméréséből.
Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.
Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!