Németh Zsolt
Fotó: EMNP
Németh Zsolt szerint megint vannak, akik új birodalomba, globális rendbe sorolnák be a magyarságot, megfosztva nemzeti szuverenitásától, identitásától, és szabadságától, ez azonban ’48, ’56 és ’89 nemzetével nem fog menni.
2018. március 15., 20:012018. március 15., 20:01
2018. március 15., 21:042018. március 15., 21:04
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Szacsvay Imre nagyváradi szobránál, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) központi ünnepi rendezvényén mondott beszédet csütörtök délután.
„A magyar nép csak olyan vezetést fogad el, amely a nemzeti felemelkedést, nem pedig egy birodalomnak vagy más idegen erőnek a céljait szolgálja” – fogalmazott a politikus.
Arra emlékeztetett, hogy 1849-ben a nyugati világ rokonszenvvel tekintett a magyarok szabadságharcára, a kor kiemelkedő német, norvég, svéd, amerikai és francia írói, költői írtak a magyar forradalommal rokonszenvező verseket, írásokat. Ezt a rokonszenvet élesztette újra 1956, és ez éledt újjá napjainkban is, amikor Magyarország olyan nemzetközi vitákat folytat, amelyekkel sok szimpátiát és támogatást ébreszt.
A politikus kijelentette, április 8-án a szavazóurnáknál zajlik majd fontos csata, és ebben kiemelkedő szerep jut a választói névjegyzékben szereplő 400 ezer határon túli magyarnak is.
Németh Zsolt szerint az 1848-49-es magyar forradalomra és szabadságharcra azért tud egységesen emlékezni a nemzet, mert a magyaroknak nem a saját uralkodó rétegükkel, hanem egy birodalommal kellett megküzdeniük, és az akkori egymillió magyar család körülbelül felének kötődött személyes élménye a szabadságharchoz.
Szilágyi Zsolt
Fotó: EMNP
Úgy vélte, őszinte párbeszéd nélkül nem fog sikerülni a román és a magyar nép történelmi megbékélése. Ennek a párbeszédnek az alapja pedig a magyarság belső önrendelkezése kell hogy legyen. Bármennyire is nehéz a trianoni kereszt, emelt fővel, méltósággal kell továbbvinni, és soha nem szabad helyt adni a gyűlöletnek – fogalmazott. Azt kívánta, hogy a román nép is tudjon túllépni a történelmi félelmeken, és legyen partnere a magyar párbeszédkeresésnek.
Nagyváradon két március 15-i ünnepséget tartottak csütörtökön: az RMDSZ és az EMNP külön ünnepelt.
Két rendezvény között választhat, vagy mindkettőn részt vehet a nagyváradi magyar közösség március 15-én. Az RMDSZ-nek és az Erdélyi Magyar Néppártnak évek óta nem sikerül egy tető alá hozni ünnepi programjait, így egymást váltják a fő helyszíneken. Mindkét fél a másikat okolja a kialakult helyzetért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!