Látványos képen a tordai sóbánya belseje. Erdély egyetlen látogatható sóbányáját most uniós forrásokból fejlesztik
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott a kivitelezővel, a tervezővel és a felügyelővel Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa szempontjából, miután a parajdi katasztrófa a tordai létesítmény felé terelte a látogatókat.
2026. szeptember 23., 17:102026. szeptember 23., 17:10
2026. szeptember 23., 17:152026. szeptember 23., 17:15
Haladnak a tordai sóbánya József-tárnájának fejlesztésével. Cristian Matei, Torda polgármestere közölte: a sóbánya József-tárnájának korszerűsítésében érintett valamennyi csapat képviselői – a kivitelező, a tervező, a felügyelő, valamint a tordai sóbánya és az önkormányzat munkatársai – közösen tekintették át a beruházás állását, a következő lépéseket és azokat a pontokat, amelyeknél gyors döntésekre van szükség – számolt be a román sajtó.
Külföldi turisták is szívesen keresik fel a tprdai sóbányát
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
A polgármester elmondása szerint a látható munkálatok megkezdése előtt alapos tervezésre, műszaki megoldásokra és a résztvevő csapatok közötti szoros koordinációra van szükség.
„A tordai sóbánya városunk egyik jelképe. Az itt megvalósuló beruházások arról szólnak, hogy ezt az örökséget érvényre juttassuk, és tovább vigyük" – tette hozzá a polgármester.
Sóbánya: mi valósul meg pontosan?
Matei júliusban jelentette be, hogy elindult a sóbánya 25 millió eurós, uniós forrásból finanszírozott bővítési projektje. A fejlesztés célja a József-tárna – amelyet kúpos formája és rendkívüli akusztikája miatt gyakran „visszhangteremként” is emlegetnek – megnyitása a nagyközönség előtt: a hatalmas üregben a hangok akár 16 másodpercig is visszaverődnek, ami különleges élményt nyújt majd a látogatóknak.
A tervek szerint mintegy 10 ezer négyzetméternyi, eddig nem járható terület nyílik meg:
A tordai sóbánya, amelynek mélyén csónakázótó is található, fontos turisztikai célpont a régióban
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
Matei szerint ez
Hangsúlyozta: nem csupán infrastruktúrát építenek, hanem egy már meglévő kincsre, a sóbányára alapozva teremtik meg Torda jövőbeli turisztikai és gyógyfürdő-jelképét.
Torda önkormányzata tavaly írt alá finanszírozási szerződést írt alá az Észak-nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökséggel, a projekt hivatalos befejezési határideje 2029 vége.
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
Egyre több a sóbánya látogatója
Fontos hangsúlyozni: a tordai sóbánya egésze – köztük a Terézia-akna, a Rudolf-akna, az óriáskerék, a csónakázótó és a többi ismert attrakció – jelenleg is nyitva van és zavartalanul üzemel. Egyedül a József-tárna az a rész, amely a fejlesztés befejezéséig nem járható be belülről; kívülről, kijelölt pontokról azonban most is megtekinthető.
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
A látogatottság folyamatosan nő: a hivatalos adatok szerint 2024-ben több mint 600 ezer turista kereste fel a sóbányát, 2025-ben pedig újabb rekordot döntött közel 690 ezer látogatóval. A vezetőség bízik benne, hogy a most zajló fejlesztések nyomán hamarosan az évi egymilliós látogatószámot is elérhetik.
A parajdi katasztrófa Torda felé terelte a turistákat
A Krónika tavaly nyáron arról számolt be, hogy a Korond-patak megáradása és a parajdi sóbányát ért elárasztás után – amely gyakorlatilag megbénította a Hargita megyei kisváros turizmusát – a tordai sóbánya iránti érdeklődés is nőtt.
Nemes Árpád, a tordai sóbánya volt idegenvezetője, turisztikai szakember, egykori városi tanácsos akkor elmondta a Krónikának: bár pontos statisztikai adatok nem álltak rendelkezésre, a helyi turizmusban dolgozók egyértelműen érzékelték a látogatószám növekedését. „Minden olyan turistacsoport, amely Erdélybe, a Székelyföldre kirándul – különösen a szervezett buszos utak –, arra kényszerül, hogy újratervezze programját" – fogalmazott, hozzátéve, hogy emiatt egyre többen választják a tordai sóbányát.
Tó a sóbányában
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
Erdély sókamaráinak igazgatási központja volt
Torda Kolozs megye egyik legfontosabb, évezredes múltra visszatekintő sóbányavárosa: a helyi sótelepekről szóló írásos említések 1075-ig nyúlnak vissza, a középkorban pedig itt működött Erdély sókamaráinak igazgatási központja. A felszíni kitermelést a rómaiak kezdték meg,
A bányát 1932-ben zárták be elavult technikai felszereltsége miatt. A tárnák ezután új szerepet kaptak: a második világháború idején légoltalmi óvóhelyként szolgáltak, majd évtizedekig sajtérlelésre használták őket.
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
A sóbányát 1992-ben nyitották meg újra turisztikai és gyógyászati céllal, a nagyszabású, uniós forrásból megvalósult modernizációt pedig 2010 januárjában adták át – ez a fejlesztés hozta létre azt a föld alatti csónakázótavat, óriáskereket és egyéb látványosságokat, amelyek azóta a sóbánya védjegyévé váltak.
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
A sóbánya ma Románia egyik legtöbbet látogatott köztulajdonú turisztikai célpontja: a látogatók között a romániaiak és a magyarországiak mellett franciák, oroszok, sőt japán, argentin és amerikai turisták is szerepelnek. A sóterápia jótékony hatását elsősorban légúti betegségek – asztma, krónikus hörghurut, allergia – kezelésében ajánlják az orvosok, jellemzően évi kétszeri, legalább egyhetes kúrák formájában.
A sóbánya látogatottsága egyre növekszik
Fotó: Tordai sóbánya/Facebook
A parajdi bányaszerencsétlenség óta nőtt a tordai sóbánya látogatottsága a helyi turizmusban dolgozók szerint. Nemes Árpád, a tordai sóbánya volt idegenvezetője a Krónikának elmondta, a parajdi katasztrófa új lehetőségeket nyit a tordai létesítmény előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Akár tízezer lejnél is többet elkérnek egy hároméjszakás szilveszteri üdülésért Romániában, és Székelyföldön sem ritkák az ötezer lej körüli vagy annál drágább ünnepi csomagok.
A szórvány és a tömb ugyanaz a közösség, és felelősséggel tartoznak egymásért, ami politikai értelemben is konkrét feladatokat jelent – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton a magyar szórvány napja alkalmából mondott ünnepi beszédében.
Havazás és havas eső köszöntött be Románia több térségébe, a lehűlés nyomán Brassóban és a hegyvidéki üdülőtelepeken is megjelent a hó. Az ország középső részén több országúton télies útviszonyok között lehet közlekedni.
Báró Nopcsa Ferenc a magyar paleontológia úttörője, a hátszegi törpedinoszauruszok felfedezője és leírója, kalandos élete során hírszerzéssel is foglalkozott, és Albánia önjelölt királya is volt.
Hiába reménykedtünk: jövőre sem indul újra a vonatközlekedés Kolozsvár és Nagyvárad között, még a jól álló Élesd–Várad szakaszon sem.
Több mint 1,1 millió lejt utal ki a kormány a december elsejei román nemzeti ünnep gyulafehérvári megünneplésére.
Nagy visszhangot váltott ki a magyarországi közéletben az ellenzéki pártok által „politikai foglyoknak”, a Tisza-kormány „üldözöttjeinek” tekintett volt kormányzati tisztségviselőkért Budapesten tartott újabb ima.
Nyolc év szünet után decemberben újraindítja romániai belföldi járatait a Wizz Air: a magyar fapados légitársaság heti tizenkét járattal köti össze Kolozsvárt Bukaresttel.
Bár Ilie Bolopjan akkori miniszterelnök májusban még meglehetősen derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy az idei év végére az épülő radnóti hőerőmű már áramot fog táplálni a romániai energetikai rendszerbe, a jelek szerint ez mégsem történik meg.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!