
Térfoglalás. Tavaly először a Szent László téren is ünnepelt a magyar közösség március 15-én
Fotó: Facebook/Bihar Megyei Néppárt
Két rendezvény között választhat, vagy mindkettőn részt vehet a nagyváradi magyar közösség március 15-én. Az RMDSZ-nek és az Erdélyi Magyar Néppártnak évek óta nem sikerül egy tető alá hozni ünnepi programjait, így egymást váltják a fő helyszíneken. Mindkét fél a másikat okolja a kialakult helyzetért.
2018. március 14., 17:522018. március 14., 17:52
Miközben Erdély-szerte számos településen közösen szerveznek ünnepségeket a március 15-i nemzeti ünnepen a magyar politikai szervezetek, önkormányzatok vagy a civilek, Nagyváradon idén is két külön ünnepség közül választhat a magyarság.
Az EMNP rendezvényén felszólal Szilágyi Zsolt pártelnök és Németh Zsolt, a Fidesz parlamenti képviselője, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is, közölte a napokban a politikai alakulat. Az ünnepség a Szent László téren kezdődik, majd a Szacsvay-szobornál folytatódik. „A rendezvény helyszíne egyfajta jelképes térfoglalást is jelent, hiszen sokéves munkának köszönhető, hogy sikerült kivinnünk ezt a jelentős rendezvényt a város főterére” – értékelte az új helyszínt Csomortányi István Bihar megyei elnök.
ahol ünnepi beszédek hangzanak el, majd koszorúzás lesz. Úgy szervezte, időzítette rendezvényét, „hogy a nagyváradi magyaroknak ne kelljen választási helyzetbe kerülniük, amikor a másik politikai alakulat és a mi rendezvényünk között mérlegelnek. Megkérjük a nagyváradi magyarokat, mindkét rendezvényen vegyenek részt, majd közösen vonuljunk együtt a fáklyás menet során a Petőfi-szoborig” – hangsúlyozta közleményében az EMNP.
Hajdú-Bihar megyei táncosok a váradi főtéren
Fotó: Facebook/Bihar Megyei Néppárt
Zatykó Gyula, a párt országos alelnöke a Krónika megkeresésére elmondta, második éve, hogy a váradi magyar közösség a város főterén, a Szent László téren mutathatja meg magát március 15-én. Tavaly több száz személy vett részt a néptáncosok főtéri műsorán és az azt követő felvonuláson. Kifejtette, a főtéri ünnepség sajnos külön áll az RMDSZ rendezvényétől, de össze van hangolva azzal. Amikor a néppárt végez az 1848-as vértanú Szacsvay Imre szobránál, kezdődik az RMDSZ ünnepsége, így aki akar, maradhat, akárcsak a párt vezetősége, mely itt is koszorúz, hangsúlyozta.
Kérdésünkre, hogy történt-e próbálkozás a két rendezvény összevonására, Zatykó Gyula kijelentette:
Szerinte ugyanis az RMDSZ a helyszíneket is megpróbálja lefoglalni. Sőt az EMNP alelnöke szerint tavaly az összes bihari néptánccsoportot „letiltotta” a főtéri rendezvényről, a meghívott öt-hat táncegyüttes tagjai ugyanis utolsó percben betegségre hivatkozva mondták le a részvételt, ami ily sok ember esetében nehezen hihető indok.
„Arra kényszerültünk, hogy Magyarországról hozzunk néptánccsoportokat” – mondta Zatykó Gyula, és a tavalyi tapasztalatból kiindulva idén is a határ túloldaláról, Hajdú-Bihar megyéből hívtak fellépőket.
Kifejtette, optimista, a történtek ellenére lát esélyt arra, hogy a jövőben együtt ünnepeljen a két szervezet, de úgy véli, „nem a mi térfelünkön pattog a labda”. „Mi is részt tudnánk venni az RMDSZ rendezvényén, koszorúzhatnánk is, de ennél azért több kellene. Hogy nekünk is legyen szónokunk, együtt szervezzük – ez lenne a lényeg. Még akkor is, ha a politikát kivonnák, erre is hajlandóak lennénk. Vonják ki a politikát, szólaljon fel egy-egy apolitikus, a nagyváradi magyar társadalom által megbecsült személyiség. De egyelőre nem itt állunk” – magyarázta az EMNP elvárásait Zatykó. Hozzátette, bízik benne, eljön az idő, amikor a szövetség megérti: az ünnep nem az övé, hanem a közösségé.
Zatykó Gyula, az EMNP alelnöke
Fotó: Szent László Napok Sajtóirodája
„Tizenöt éve úgy hirdetik, hogy összefogás eredménye, de egy a szólam, és más a tett. Remélem, egyszer tényleg minden magyar ünnepe lesz” – jelentette ki Zatykó arra reagálva, hogy a szövetség „minden magyar ünnepe” néven népszerűsíti március 15-i rendezvényét.
Teljesen másként látja a helyzetet Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei ügyvezető elnöke, aki szerint a néppárt teremt kényes helyzetet azzal, hogy külön rendezvényt tart. „27 éve ugyanazokon a helyszíneken ünneplünk, nem RMDSZ-programról van szó, a történelmi egyházakkal, a nagyváradi magyar civilekkel, intézményhálóval és tavalytól a Magyar Polgári Párttal (MPP) közösen szervezzük a rendezvényt.
Kollégáim minden évben egy évtizede ott vannak az ő rendezvényük koszorúzásán, tehát mi a gesztusokat megtettük” – mondta a Krónikának a két külön rendezvényre vonatkozó kérdésünkre Szabó Ödön. A parlamenti képviselő szerint ezzel ellentétben az EMNP politikusai csak tavaly maradtak a Szacsvay-szobornál tartott ünnepségen, miután közvetlenül előtte lejárt a saját rendezvényük.
Érdeklődésünkre, hogy az RMDSZ csatlakozik-e a főtéri rendezvényekhez, kijelentette: „nem ismerem a részletes programjukat”. Az RMDSZ politikusa rámutatott, nem érti az EMNP-s politikusok évek óta ismételt elvárását, hogy szervezőként akarnak részt venni a rendezvényen.
Az intézményes része egységes, a templomból, koszorúzástól, részvételtől nem tiltotta el őket soha senki” – fogalmazott a politikus.
Szabó Ödön képviselő koszorúz március 15-én
Fotó: Facebook/RMDSZ
Kérdésünkre, hogy lát-e esélyt arra, hogy a jövőben egyetlen közös rendezvényre gyűljön össze a nagyváradi magyarság, kijelentette: az RMDSZ az egyházakkal és partnerszervezetivel jövőre is ugyanott ugyanabban az időpontban fog ünnepelni, szívesen várnak mindenkit. Nem az RMDSZ bontotta meg az együtt ünneplést alternatív programokkal, hangsúlyozta, a szövetség mindig azt képviselte, hogy nem támogatja a közösség megosztását, és nem változott a véleményük. Nemrég, amikor a néppártnak kokárdaszalagra volt szüksége, a szövetség nagyváradi tanácsosa hozta el Berettyóújfaluból a szalagot, melyet még a sajátjukból is „megtoldottak”.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete immár évek óta változatlan program szerint ünnepli Nagyváradon az 1848–49-es forradalom kitörését. Ezt – mint meghívójukból kiderül – a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel, a nagyváradi római katolikus püspökséggel, a nagyváradi evangélikus-lutheránus egyházközséggel, a nagyvárad-Bihari unitárius egyházközséggel, a Magyar Polgári Párt Bihar megyei szervezetével, a civil és ifjúsági szervezetekkel közösen szervezik. Holnap 11 órától Biharpüspökiben koszorúznak, 12 órakor a rogériuszi református templomban tartanak ünnepi istentiszteletet, ezt követően Rulikowszki Kázmér emlékművét, majd Nicolae Bălcescu szobrát koszorúzzák meg.
Fáklyákkal vonul a tömeg a váradi Főutcán Petőfi Sándor szobrához
Fotó: Archív
„Ünnepeljünk újból együtt március 15-én!” – zárul a meghívó.
Súlyos baleset történt hétfő este a Nagyvárad–Félixfürdő közötti országúton – a váradszentmártoni kerülőúton –, ahol két személygépkocsi ütközött.
Több mint 67 ezren látogatták a közgyűjtemény kiállításait és rendezvényeit. A legnépszerűbbek közé tartozik az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a világhírű magyar festők műveiből álló Képtár.
A Szeben megyei Kürpöd (Chirpăr) település közelében patakba esett és életét vesztette hétfőn egy testvérpár: egy 6 éves kislány és egy 9 éves fiú.
Egy átfogó, erdészeti bűncselekmények elleni rendőrségi akció keretében a bihari hatóságok több mint 415 köbméter, jogszerű származással nem rendelkező tűzifát és fenyő fűrészárut foglaltak le, 110 000 lej értékben.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a jövő hét közepétől azonban ismét lehűl az idő; csapadékra a jövő héten lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat február 2. és 15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Alkoholkómához közeli állapotban lévő gépkocsivezetőt vettek őrizetbe a szatmárnémeti rendőrök. A súlyos mozgás- és beszédzavarral előállított, alkoholos befolyásoltság alatt álló járművezetőt a bíróság 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják február 2-án a római katolikus egyházban, minden templomban ekkor tartják a gyertyákat megszentelő szentmiséket.
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
szóljon hozzá!