Fotó: Barabás Ákos
Diszkriminációnak minősül az érintettek szerint, hogy a parlament előtt levő jogszabályjavaslat a gyermek korától teszi függővé a nyilvános szoptatást.
2018. március 11., 12:242018. március 11., 12:24
2018. március 11., 12:252018. március 11., 12:25
Alaposan felkavarta az amúgy sem túlságosan nyugodt állóvizeket az a törvénytervezet, amely csak azoknak a kismamáknak engedné meg a nyilvános területeken való szoptatást, akiknek a gyermeke még nincs kétéves. A jelenleg a szenátus előtt levő jogszabálytervezet kapcsán elsőként a Mentsétek meg a Gyermekeket Egyesület (Salvaţi Copiii România) emelte fel a hangját, diszkriminációnak minősítve a korhatár megszabását.
„Az egyesület úgy ítéli meg, hogy ez a törvénytervezet megvédi az édesanyát és a gyermeket a hátrányos megkülönböztetéstől, illetve a gyermek táplálásának a megakadályozásától, amikor bírságot helyez kilátásba azok számára, akik kirakják egy nyilvános helyről az anyát és gyermekét, megtiltják a szoptatást, vagy visszautasítják a kiszolgálást arra hivatkozva, hogy a kismama szoptatja a gyermekét” – áll a gyermekek jogaiért rendszeresen síkra szálló szervezet közleményében.
„Jelenlegi formájában a jogszabály csak azokra a nyilvános területen szoptató édesanyákra vonatkozik, akiknek a gyermeke még nincs 24 hónapos, meghagyva azt az értelmezési lehetőséget, hogy az idősebb gyermek édesanyja nem élvez védelmet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásában bátorítja a szoptatást a gyermek 2 éves koráig és azontúl is” – érvelnek kérésük mellett a civilek.
Fotó: Pinti Attila
„Az anyatejes táplálás annyira természetes, hogy teljesen felesleges és értelmetlen törvényben szabályozni” – szögezte le a Krónika megkeresésére Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke, aki gyermekorvos is. Leszögezte, felháborítónak tartja, hogy a törvényalkotók ezzel foglalkoznak, „miközben annyi értelmezhető, rossz jogszabály és leszabályozatlan terület van még az egészségügyben is”.
– fogalmazta meg a szakorvos.
Szerinte ebből a megközelítésből az is értelmetlen vita, hogy a törvény szerint a kisgyereket hány éves koráig szoptathatja édesanyja közterületen, nyilvánosság előtt. „A szakmai ajánlások valóban a gyerek kétéves koráig javasolják a szoptatást, hat hónapig kizárólag anyatejes táplálást ajánljanak, ezután megkezdődhet a hozzátáplálás. Ezek ajánlások, de minden eset egyedi, az anyák eldöntik, meddig szoptatják a babát, és nem történik semmi, ha két évnél tovább” –vallja a szakorvos.
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlását idézte megkeresésünkkor Bruncsák Anna szoptatási tanácsadó is, aki szerint „nagyjából hat hónapos kor körül fokozatos hozzátáplálás bevezetésével ajánlott, hogy folytatódjon a szoptatás legalább kétéves korig vagy annál tovább, ameddig a gyermeknek és az anyának is megfelel”. Mint magyarázta, az ajánlás vége arra utal, hogy a szopás egy visszafejlődő reflex, amely a gyermek 2–4 éves kora között fokozatosan visszafejlődik, majd eltűnik.
„Ezt a folyamatot nevezzük elválasztódásnak, amely bekövetkezik magától óhatatlanul. Környezeti, kulturális hatások befolyásolhatják, hogy mikor történik meg az elválasztódás: a mi kultúránkban jellemzően 2–4 éves kor között, vannak kultúrák, ahol inkább 5 éves kor körül” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: az ajánlás utal arra is, hogy az anyán és gyermekén múlik, meddig kellemes mindkettőjük számára, vagyis, ha bármelyik félnek már nem szerez örömet, akkor indokolt a gyengéd elválasztás.
– érvelt Bruncsák Anna amellett, hogy miért nem kellene a gyermek kétéves korában korlátozni a nyilvános területen szoptató kismamák védelmét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtöki ülésén fogadták el Arad megye költségvetését. Kidolgozásánál figyelembe vették a RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok, a jelentős számban magyarok által lakta települések, a magyar történelmi egyházak és a magyar civil szervezetek igényeit is.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!