Fotó: Barabás Ákos
Diszkriminációnak minősül az érintettek szerint, hogy a parlament előtt levő jogszabályjavaslat a gyermek korától teszi függővé a nyilvános szoptatást.
2018. március 11., 12:242018. március 11., 12:24
2018. március 11., 12:252018. március 11., 12:25
Alaposan felkavarta az amúgy sem túlságosan nyugodt állóvizeket az a törvénytervezet, amely csak azoknak a kismamáknak engedné meg a nyilvános területeken való szoptatást, akiknek a gyermeke még nincs kétéves. A jelenleg a szenátus előtt levő jogszabálytervezet kapcsán elsőként a Mentsétek meg a Gyermekeket Egyesület (Salvaţi Copiii România) emelte fel a hangját, diszkriminációnak minősítve a korhatár megszabását.
„Az egyesület úgy ítéli meg, hogy ez a törvénytervezet megvédi az édesanyát és a gyermeket a hátrányos megkülönböztetéstől, illetve a gyermek táplálásának a megakadályozásától, amikor bírságot helyez kilátásba azok számára, akik kirakják egy nyilvános helyről az anyát és gyermekét, megtiltják a szoptatást, vagy visszautasítják a kiszolgálást arra hivatkozva, hogy a kismama szoptatja a gyermekét” – áll a gyermekek jogaiért rendszeresen síkra szálló szervezet közleményében.
„Jelenlegi formájában a jogszabály csak azokra a nyilvános területen szoptató édesanyákra vonatkozik, akiknek a gyermeke még nincs 24 hónapos, meghagyva azt az értelmezési lehetőséget, hogy az idősebb gyermek édesanyja nem élvez védelmet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásában bátorítja a szoptatást a gyermek 2 éves koráig és azontúl is” – érvelnek kérésük mellett a civilek.
Fotó: Pinti Attila
„Az anyatejes táplálás annyira természetes, hogy teljesen felesleges és értelmetlen törvényben szabályozni” – szögezte le a Krónika megkeresésére Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke, aki gyermekorvos is. Leszögezte, felháborítónak tartja, hogy a törvényalkotók ezzel foglalkoznak, „miközben annyi értelmezhető, rossz jogszabály és leszabályozatlan terület van még az egészségügyben is”.
– fogalmazta meg a szakorvos.
Szerinte ebből a megközelítésből az is értelmetlen vita, hogy a törvény szerint a kisgyereket hány éves koráig szoptathatja édesanyja közterületen, nyilvánosság előtt. „A szakmai ajánlások valóban a gyerek kétéves koráig javasolják a szoptatást, hat hónapig kizárólag anyatejes táplálást ajánljanak, ezután megkezdődhet a hozzátáplálás. Ezek ajánlások, de minden eset egyedi, az anyák eldöntik, meddig szoptatják a babát, és nem történik semmi, ha két évnél tovább” –vallja a szakorvos.
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlását idézte megkeresésünkkor Bruncsák Anna szoptatási tanácsadó is, aki szerint „nagyjából hat hónapos kor körül fokozatos hozzátáplálás bevezetésével ajánlott, hogy folytatódjon a szoptatás legalább kétéves korig vagy annál tovább, ameddig a gyermeknek és az anyának is megfelel”. Mint magyarázta, az ajánlás vége arra utal, hogy a szopás egy visszafejlődő reflex, amely a gyermek 2–4 éves kora között fokozatosan visszafejlődik, majd eltűnik.
„Ezt a folyamatot nevezzük elválasztódásnak, amely bekövetkezik magától óhatatlanul. Környezeti, kulturális hatások befolyásolhatják, hogy mikor történik meg az elválasztódás: a mi kultúránkban jellemzően 2–4 éves kor között, vannak kultúrák, ahol inkább 5 éves kor körül” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: az ajánlás utal arra is, hogy az anyán és gyermekén múlik, meddig kellemes mindkettőjük számára, vagyis, ha bármelyik félnek már nem szerez örömet, akkor indokolt a gyengéd elválasztás.
– érvelt Bruncsák Anna amellett, hogy miért nem kellene a gyermek kétéves korában korlátozni a nyilvános területen szoptató kismamák védelmét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!