Fotó: Barabás Ákos
Diszkriminációnak minősül az érintettek szerint, hogy a parlament előtt levő jogszabályjavaslat a gyermek korától teszi függővé a nyilvános szoptatást.
2018. március 11., 12:242018. március 11., 12:24
2018. március 11., 12:252018. március 11., 12:25
Alaposan felkavarta az amúgy sem túlságosan nyugodt állóvizeket az a törvénytervezet, amely csak azoknak a kismamáknak engedné meg a nyilvános területeken való szoptatást, akiknek a gyermeke még nincs kétéves. A jelenleg a szenátus előtt levő jogszabálytervezet kapcsán elsőként a Mentsétek meg a Gyermekeket Egyesület (Salvaţi Copiii România) emelte fel a hangját, diszkriminációnak minősítve a korhatár megszabását.
„Az egyesület úgy ítéli meg, hogy ez a törvénytervezet megvédi az édesanyát és a gyermeket a hátrányos megkülönböztetéstől, illetve a gyermek táplálásának a megakadályozásától, amikor bírságot helyez kilátásba azok számára, akik kirakják egy nyilvános helyről az anyát és gyermekét, megtiltják a szoptatást, vagy visszautasítják a kiszolgálást arra hivatkozva, hogy a kismama szoptatja a gyermekét” – áll a gyermekek jogaiért rendszeresen síkra szálló szervezet közleményében.
„Jelenlegi formájában a jogszabály csak azokra a nyilvános területen szoptató édesanyákra vonatkozik, akiknek a gyermeke még nincs 24 hónapos, meghagyva azt az értelmezési lehetőséget, hogy az idősebb gyermek édesanyja nem élvez védelmet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásában bátorítja a szoptatást a gyermek 2 éves koráig és azontúl is” – érvelnek kérésük mellett a civilek.
Fotó: Pinti Attila
„Az anyatejes táplálás annyira természetes, hogy teljesen felesleges és értelmetlen törvényben szabályozni” – szögezte le a Krónika megkeresésére Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke, aki gyermekorvos is. Leszögezte, felháborítónak tartja, hogy a törvényalkotók ezzel foglalkoznak, „miközben annyi értelmezhető, rossz jogszabály és leszabályozatlan terület van még az egészségügyben is”.
– fogalmazta meg a szakorvos.
Szerinte ebből a megközelítésből az is értelmetlen vita, hogy a törvény szerint a kisgyereket hány éves koráig szoptathatja édesanyja közterületen, nyilvánosság előtt. „A szakmai ajánlások valóban a gyerek kétéves koráig javasolják a szoptatást, hat hónapig kizárólag anyatejes táplálást ajánljanak, ezután megkezdődhet a hozzátáplálás. Ezek ajánlások, de minden eset egyedi, az anyák eldöntik, meddig szoptatják a babát, és nem történik semmi, ha két évnél tovább” –vallja a szakorvos.
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlását idézte megkeresésünkkor Bruncsák Anna szoptatási tanácsadó is, aki szerint „nagyjából hat hónapos kor körül fokozatos hozzátáplálás bevezetésével ajánlott, hogy folytatódjon a szoptatás legalább kétéves korig vagy annál tovább, ameddig a gyermeknek és az anyának is megfelel”. Mint magyarázta, az ajánlás vége arra utal, hogy a szopás egy visszafejlődő reflex, amely a gyermek 2–4 éves kora között fokozatosan visszafejlődik, majd eltűnik.
„Ezt a folyamatot nevezzük elválasztódásnak, amely bekövetkezik magától óhatatlanul. Környezeti, kulturális hatások befolyásolhatják, hogy mikor történik meg az elválasztódás: a mi kultúránkban jellemzően 2–4 éves kor között, vannak kultúrák, ahol inkább 5 éves kor körül” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: az ajánlás utal arra is, hogy az anyán és gyermekén múlik, meddig kellemes mindkettőjük számára, vagyis, ha bármelyik félnek már nem szerez örömet, akkor indokolt a gyengéd elválasztás.
– érvelt Bruncsák Anna amellett, hogy miért nem kellene a gyermek kétéves korában korlátozni a nyilvános területen szoptató kismamák védelmét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!