Sokakat szippant be a szerencsejátékok birodalma
Fotó: Pixabay
A szerencsejáték-függőség nem csupán anyagi romlásba taszíthatja az érintettet, hanem komoly lelki válságot is okozhat. Egyre több adat és eset mutatja, hogy ez a szenvedélybetegség az öngyilkossági kockázat szempontjából is az egyik legveszélyesebb.
2025. november 23., 14:052025. november 23., 14:05
2025. november 23., 14:062025. november 23., 14:06
A szerencsejáték, amely sokak számára csupán ártalmatlan időtöltésnek tűnik, egyesek életében fokozatosan mindent felemésztő szenvedéllyé válhat. A kóros játékszenvedély nem csupán anyagi és családi válságba sodorhatja az érintettet, de hosszú távon lelki összeomláshoz is vezethet. A függőséggel együtt járó szégyen, adósságspirál, kontrollvesztés és reménytelenség olyan pszichés állapotot idézhet elő, amely súlyos depresszióhoz és öngyilkossági gondolatokhoz is vezethet.
Ezt a súlyos összefüggést tárta fel részletesen egy romániai oknyomozó riport is, amely szerint a szerencsejáték-függőséghez kapcsolódik a legmagasabb öngyilkossági ráta a különböző szenvedélybetegségek között.
Számos nemzetközi felmérés és tudományos vizsgálat rávilágított már a szerencsejáték-függőség és az öngyilkosság közötti szoros kapcsolatra. Egyes kutatások szerint a játékfüggők háromszor nagyobb eséllyel lesznek öngyilkosok, mint az átlagpopuláció tagjai. A személyiségzavarok és depresszió gyakoribb előfordulása is hozzájárul a kockázathoz ebben a csoportban.
A WHO adatai alapján a nyugati világ öngyilkosságainak hozzávetőlegesen 5 százalékát szerencsejáték-függő emberek követik el. Ez azt jelenti, hogy minden huszadik befejezett öngyilkosság hátterében ez a fajta függőség áll. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság megállapította, hogy az összes függőség közül a szerencsejáték-függőséghez társul a legmagasabb öngyilkossági ráta.
Egy 2010-es brit tanulmány szerint a szerencsejáték-függők öngyilkossági kockázata akár tizenötszöröse is lehet a teljes népességhez viszonyítva. A svéd Karolinska Intézet 2018-as vizsgálata pedig kimutatta, hogy a diagnosztizált játékfüggők körében a befejezett öngyilkosság aránya kétszer magasabb, mint más pszichiátriai betegségekkel élőknél. Vagyis még a mentális zavarokkal küzdő populáción belül is kiugróan veszélyeztetettek a szerencsejátékfüggők.
Romániában is egyre nagyobb figyelem irányul a szerencsejáték-függőség társadalmi és egészségügyi következményeire. Erdélyi és romániai viszonylatban is több riasztó statisztika látott napvilágot az utóbbi időben.
Ez a rendkívül magas arány jól mutatja, milyen mély lelki válságba kerülhetnek a függők. Az elmúlt években számos megrázó eset került nyilvánosságra: Brassóban például egy mentősként dolgozó férfi úgy vetett véget az életének, hogy vonat elé ugrott, miután uzsorásoktól felvett kölcsöneit a játéktermekben elvesztette és nem tudta visszafizetni.
Egy másik esetben Bákó megyében egy férfi a feleségével is végzett, mert az nem engedte eladni a lakásukat a felhalmozott játéktartozásai miatt. Ezek a tragédiák rámutatnak, hogy a szenvedélybetegség nemcsak az egyént, de a családját is pusztulásba sodorhatja.
Fotó: László Ildikó
Hivatalos becslések alapján Romániában körülbelül 100 ezer ember tekinthető szerencsejáték-függőnek. A 18 éven felüli népesség arányában ez nagyjából 0,6 százalékot jelent, ami egy 2016-os országos felmérés szerint az európai átlag alsó határának felel meg. Ugyanakkor szakértők figyelmeztetnek, hogy a valós érintetti kör ennél jóval nagyobb lehet – egyes vélemények szerint akár a tízszeresét is elérheti a hivatalosan nyilvántartott számnak.
Romániában szinte minden sarkon találni játéktermet vagy fogadóirodát.
Ez a magas gépsűrűség európai viszonylatban is kiugró, és jól mutatja, mennyire könnyen hozzáférhető a szerencsejáték.
Egy 2012-es erdélyi felmérés szerint Romániában mintegy 1,5 millió ember játszik rendszeresen valamilyen szerencsejátékot, és körülbelül 10 százalékuknál már ki is alakult a függőség tünetegyüttese.
Riasztó az is, hogy a játéktermek és online fogadási lehetőségek a fiatal korosztályt is egyre nagyobb számban vonzzák be, különösen amióta okostelefonon bárki bármikor fogadhat.
Erdélyben, különösen a magyarlakta régiókban, mint Székelyföld, az öngyilkosság kérdése már régóta súlyos probléma, amelyre a szerencsejáték-függőség további terhet róhat. Az országos statisztikákban a magyar kisebbség aránya sajnos túlzottan magas.
Összevetésképpen: a magyarok az ország népességének csak 6 százalékát alkotják, így arányuk az öngyilkossági adatokban több mint kétszeres. Hargita, Kovászna és Maros megyék – ahol jelentős magyar többség él – vezetik a negatív statisztikákat. E három megyében 2–3-szor gyakoribb az öngyilkosság, mint Románia más térségeiben; a legmagasabb ráta Hargita megyében tapasztalható.
Fotó: Rostás Szabolcs
A jelenség mögött komplex okok állnak, de tény, hogy ebben a régióban különösen sok ember kerül végzetes lelki válságba. Szakemberek szerint Székelyföldön jellemző, hogy főleg a férfiak szégyennek tartják segítséget kérni mentális problémák esetén. Ez azt eredményezi, hogy a depresszióval, szenvedélybetegséggel küzdők egy része nem fordul időben orvoshoz vagy pszichológushoz. A kezeletlen mentális zavarok – így a játékfüggőség okozta depresszió is – tragédiákba torkollhatnak.
Például létrejött a Hallgatlak lelki segélyszolgálat, amely telefonon és interneten keresztül, anonim módon nyújt támogatást a krízisbe került személyeknek Erdély-szerte.
Emellett magyar nyelvű prevenciós előadások, iskolai foglalkozások is indultak a szenvedélybetegségek megelőzésére. A téma tabu jellege lassan oldódik, mind többen ismerik fel, hogy az öngyilkosságok megelőzéséhez a függőségek kezelése és a mentálhigiénés segítség kulcsfontosságú.
Már 12 éve működik az Országos Szerencsejáték Hivatalban (ONJN) egy „Joc Responsabil” nevű program a függőség megelőzésére, amelyet a szerencsejáték-cégek kötelező befizetései finanszíroznak.
Gyakorlatilag az összeg túlnyomó része érintetlen maradt. 2022-ben oknyomozó riportok tárták fel, hogy az ONJN számláján felhalmozódott több millió euró prevenciós pénz, miközben ebből főként csak a hivatalnokok fizetését állták, érdemi program nem indult belőle.
A közfelháborodás és a társadalmi nyomás hatására az utóbbi időben némi szigorítás kezdődött a szabályozásban. 2023–2024 folyamán a kormány kitiltotta a nyerőgéptermeket az 15 ezer fő alatti településekről, megtiltotta alkohol árusítását a játéktermekben, és korlátozta a szerencsejátékok reklámozását.
Továbbá törvénybe iktatták, hogy a játékfüggők önként kérhessék kitiltásukat a kaszinókból és fogadóirodákból (önkizárás). 2024 közepéig mintegy 14 000 fő élt is az önkizárás lehetőségével Romániában. Ugyanakkor a nyilvántartási rendszer kiépítése és a betartatás akadozik – sok helyen még mindig gond nélkül beengedik a játéktermekbe az elvileg kitiltott személyeket is.
Miközben Romániában „mindössze” harmincegy engedélyezett szerencsejáték-szolgáltató működik, több mint ezerhatszáz illegális oldal célozza a játékosokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!