
A szerencsejátékok terén is digitalizáció zajlik
Fotó: Pixabay.com
Miközben Romániában „mindössze” harmincegy engedélyezett szerencsejáték-szolgáltató működik, több mint ezerhatszáz illegális oldal célozza a játékosokat. A digitális térben terjedő „feketefogadások” már a sport világát is megrázták, a hatóságok pedig képtelenek lépést tartani a bűnszervezetekkel. A jelenség mögött hatalmas pénzek, bundázott meccsek és a társadalom mélyére hatoló függőség áll.
2025. november 08., 19:002025. november 08., 19:00
A szerencsejáték mindig is vonzotta azokat, akik hisznek a szerencséjükben, de a digitális korszakban a tét sokkal nagyobb lett. Romániában a lakosság mintegy 0,6 százaléka számít szerencsejáték-függőnek, méghozzá elsősorban a húszas éveik elején járó, nőtlen férfiak. Ezek a fiatal játékosok jellemzően alacsony jövedelemmel bírnak, gyakran bizonytalan anyagi helyzetűek, mégis a nyerőgépek, online pókertermek bűvkörébe kerülnek.
Romániában ma több mint ezerhatszáz illegális fogadási és kaszinóoldal érhető el, miközben csupán harmincegy cég működik a törvény keretei között. A különbség nemcsak a számokban mérhető: mögötte szervezett bűnözői hálózatok, pénzmosás és egyre kifinomultabb csalások húzódnak meg. Az illegális szerencsejáték mára nemcsak gazdasági, hanem társadalmi fenyegetéssé is vált – olvasható a Hotnews.ro cikkében.
Az utóbbi években a román hatóságok igyekeztek szigorítani a szabályokat.
A hivatal 2025-ben 44 büntetőfeljelentést is tett, köztük olyan jól ismert, engedély nélküli platformok ellen, mint az NV Casino, a Verde Casino vagy a Vulkan Casino. Ennek ellenére a legtöbb tiltott oldal ma is gond nélkül elérhető Romániából. A rendszer lassú, hiszen minden döntést külön kell végrehajtani az internetszolgáltatókon keresztül, miközben a szervezett hálózatok új címekkel térnek vissza néhány nap alatt.
A legnagyobb pénzek nem a sportfogadásokban, hanem az online kaszinókban és a nyerőgépes játékokban forognak, ahol nincs életkori korlátozás, tétlimit, és a játékosok adatai sincsenek biztonságban.
Az állam próbálja felvenni a harcot a terjeszkedő hálózatokkal, például a parlament tavaly elfogadta a „păcănele” (nyerőgép-) törvényként elhíresült jogszabályt, amely megtiltja a félkarú rablók üzemeltetését a 15 ezer főnél kisebb településeken. A cél az volt, hogy kiszorítsák a szerencsejátékot a szegényebb vidékekről, ahol a függőség különösen gyorsan terjed.
Az online világban azonban még nehezebb a küzdelem. Az illegális oldalak kriptovalutában fogadnak el befizetéseket, ami lehetetlenné teszi a pénz útjának követését.
Az ONJN legutóbb a Polymarket platformot tiltotta be, miután több romániai felhasználó is kriptovalutával fogadott különféle választási eredményekre.
A becsült hasznuk 800 ezer euró volt – csak az utóbbi néhány hónapban. Hasonló ügyek miatt az FBI az Egyesült Államokban NBA-játékosokat is letartóztatott, Törökországban egy átfogó vizsgálat során 571 játékvezetőt ellenőriztek, közülük 371-nek volt aktív fogadási számlája, és mintegy 150-en rendszeresen is fogadtak – egyesek akár saját bajnokságuk meccseire is.
Az interneten még könnyebb kiskapukat találni
Fotó: Rostás Szabolcs
Jelenleg román államnak három irányban kellene egyszerre lépnie:
Tény, hogy az illegális piac bevételei már többszörösen meghaladják a legális szektor éves forgalmát.
Philippe Auclair francia újságíró a finnországi Play the Game konferencián úgy fogalmazott: „Az illegális fogadások forgalma évente 1,7 billió dollár – ez a szám már egyes országok GDP-jével vetekszik.”
Romániában ez a folyamat most gyorsul fel igazán. A „păcănele” már nem csupán a kocsmák hátsó termében csábít, hanem a mobiltelefonok kijelzőjén, egy kattintásnyira. A hatóságok versenyt futnak az idővel, miközben a társadalom egy része lassan belesüpped a függőségbe és a könnyű pénz illúziójába. Az illegális szerencsejáték már nem csupán gazdasági bűncselekmény, hanem társadalmi betegség, amelyet a képernyő fényében sokan észre sem vesznek.
15 százalékos parlamenti képviselettel nem lehet hozzájárulni Románia modernizációjához, különösen, ha olyan partnereid vannak, akikre nem lehet támaszkodni – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő.
Nem túl derűlátó Tánczos Barna, a bukaresti kormány RMDSZ-es miniszterelnök-helyettese atekintetben, hogy valaha magyar miniszterelnöke lehet Romániának.
Az elnöki hivatal – mint arról beszámoltunk – pénteken diadalmasan közölte, hogy a korábbi koalíció pártjai megállapodtak a közalkalmazotti bértörvényről.
Az iskolai tanítás teljes időtartama alatt – beleértve a szüneteket és az iskolán kívül szervezett tevékenységeket is – betiltaná a diákok számára az mobiltelefonok használatát egy törvénytervezet.
A Brassó megyei hegyimentő-szolgálat tájékoztatása szerint egy személy megmentésére irányuló akció van még folyamatban szombaton a Bucsecs-hegységben, ahol egy magashegyi futóverseny több résztvevőjének is elsősegélynyújtásra volt szüksége.
A mentőcsapatok szombaton három személy megmentésére tesznek erőfeszítéseket, akik a Bucsecs-hegységben zajló Transylvania 100 magashegyi futóversenyen való részvételük során egy jéggel borított szakaszon megcsúsztak és beestek egy szakadékba.
Kemény hangvételű bejegyzésben osztotta ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője Dan Dungaciut, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) első alelnökét.
Idén szeptember 1-jétől lép hatályba a Románia és az Amerikai Egyesült Államok közötti szociális biztonságról szóló egyezmény, így kölcsönösen elismerik a két országban ledolgozott szolgálati éveket a nyugdíj kiszámításakor.
A Miniszterelnöki Ellenőrző Testületet és a Számvevőszéket is be kívánja vetni Iana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes az Állami Vagyonkezelő Hatóság (AAAS) tevékenységének ellenőrzésére – ezt maga Gheorghiu jelentette be csütörtökön este.
Feloldotta a román kormány az 1990. január 1. és 1992. december 31. közötti időszakban a bukaresti külügyminisztérium által készített diplomáciai iratok titkosítását, így a rendszerváltás időszakának fontos dokumentumai válnak kutathatóvá.
szóljon hozzá!