A szerencsejátékok terén is digitalizáció zajlik
Fotó: Pixabay.com
Miközben Romániában „mindössze” harmincegy engedélyezett szerencsejáték-szolgáltató működik, több mint ezerhatszáz illegális oldal célozza a játékosokat. A digitális térben terjedő „feketefogadások” már a sport világát is megrázták, a hatóságok pedig képtelenek lépést tartani a bűnszervezetekkel. A jelenség mögött hatalmas pénzek, bundázott meccsek és a társadalom mélyére hatoló függőség áll.
2025. november 08., 19:002025. november 08., 19:00
A szerencsejáték mindig is vonzotta azokat, akik hisznek a szerencséjükben, de a digitális korszakban a tét sokkal nagyobb lett. Romániában a lakosság mintegy 0,6 százaléka számít szerencsejáték-függőnek, méghozzá elsősorban a húszas éveik elején járó, nőtlen férfiak. Ezek a fiatal játékosok jellemzően alacsony jövedelemmel bírnak, gyakran bizonytalan anyagi helyzetűek, mégis a nyerőgépek, online pókertermek bűvkörébe kerülnek.
Romániában ma több mint ezerhatszáz illegális fogadási és kaszinóoldal érhető el, miközben csupán harmincegy cég működik a törvény keretei között. A különbség nemcsak a számokban mérhető: mögötte szervezett bűnözői hálózatok, pénzmosás és egyre kifinomultabb csalások húzódnak meg. Az illegális szerencsejáték mára nemcsak gazdasági, hanem társadalmi fenyegetéssé is vált – olvasható a Hotnews.ro cikkében.
Az utóbbi években a román hatóságok igyekeztek szigorítani a szabályokat.
A hivatal 2025-ben 44 büntetőfeljelentést is tett, köztük olyan jól ismert, engedély nélküli platformok ellen, mint az NV Casino, a Verde Casino vagy a Vulkan Casino. Ennek ellenére a legtöbb tiltott oldal ma is gond nélkül elérhető Romániából. A rendszer lassú, hiszen minden döntést külön kell végrehajtani az internetszolgáltatókon keresztül, miközben a szervezett hálózatok új címekkel térnek vissza néhány nap alatt.
A legnagyobb pénzek nem a sportfogadásokban, hanem az online kaszinókban és a nyerőgépes játékokban forognak, ahol nincs életkori korlátozás, tétlimit, és a játékosok adatai sincsenek biztonságban.
Az állam próbálja felvenni a harcot a terjeszkedő hálózatokkal, például a parlament tavaly elfogadta a „păcănele” (nyerőgép-) törvényként elhíresült jogszabályt, amely megtiltja a félkarú rablók üzemeltetését a 15 ezer főnél kisebb településeken. A cél az volt, hogy kiszorítsák a szerencsejátékot a szegényebb vidékekről, ahol a függőség különösen gyorsan terjed.
Az online világban azonban még nehezebb a küzdelem. Az illegális oldalak kriptovalutában fogadnak el befizetéseket, ami lehetetlenné teszi a pénz útjának követését.
Az ONJN legutóbb a Polymarket platformot tiltotta be, miután több romániai felhasználó is kriptovalutával fogadott különféle választási eredményekre.
A becsült hasznuk 800 ezer euró volt – csak az utóbbi néhány hónapban. Hasonló ügyek miatt az FBI az Egyesült Államokban NBA-játékosokat is letartóztatott, Törökországban egy átfogó vizsgálat során 571 játékvezetőt ellenőriztek, közülük 371-nek volt aktív fogadási számlája, és mintegy 150-en rendszeresen is fogadtak – egyesek akár saját bajnokságuk meccseire is.
Az interneten még könnyebb kiskapukat találni
Fotó: Rostás Szabolcs
Jelenleg román államnak három irányban kellene egyszerre lépnie:
Tény, hogy az illegális piac bevételei már többszörösen meghaladják a legális szektor éves forgalmát.
Philippe Auclair francia újságíró a finnországi Play the Game konferencián úgy fogalmazott: „Az illegális fogadások forgalma évente 1,7 billió dollár – ez a szám már egyes országok GDP-jével vetekszik.”
Romániában ez a folyamat most gyorsul fel igazán. A „păcănele” már nem csupán a kocsmák hátsó termében csábít, hanem a mobiltelefonok kijelzőjén, egy kattintásnyira. A hatóságok versenyt futnak az idővel, miközben a társadalom egy része lassan belesüpped a függőségbe és a könnyű pénz illúziójába. Az illegális szerencsejáték már nem csupán gazdasági bűncselekmény, hanem társadalmi betegség, amelyet a képernyő fényében sokan észre sem vesznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Cáfolta hétfőn az Oktatási Minisztérium azokat a nyilvánosságban megjelent információkat, amelyek szerint a 2025–2026-os tanévben az előző tanévhez képest mintegy 30 ezerrel csökken a tanári állások száma.
Hétfőn közvitára bocsátották azt a miniszteri rendeletet, amely Romániában első alkalommal hoz létre világos és kiszámítható, közfinanszírozású mechanizmust a közegészségügyi rendszerben nyújtott fogászati kezelések finanszírozására.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, Adrian Câciu szerint a kormánynak haladéktalanul fel kellene kérnie az alkotmánybíróságot arra, hogy a lehető leggyorsabban döntsön a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló jogszabály ügyében.
Augustin Zegrean szerint indokolt volt a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadvány tárgyalásának elhalasztása.
Románia nagy részén az év végéig hideg marad az időjárás, ám 2026 első napjaiban melegedés kezdődik: a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 11 Celsius-fokot, ezt követően pedig újabb lehűlés várható.
Közös közleményt adott ki hétfőn az alkotmánybíróság legutóbbi üléseit bojkottáló négy alkotmánybíró a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezettel kapcsolatos beadvány tárgyalásának sorozatos elhalasztásáról.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter hétfőn közölte, hogy az alkotmánybíróság nem kérte fel a minisztériumot a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezet hatástanulmányának elkészítésére.
Csupán négy párt jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Bírálta az alkotmánybíróságot Radu Miruță miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter, miután a talárosok hétfőn sem jutottak döntésre a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait csökkentő törvény ügyében.
Erős szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!