„Most már tisztánlátom: magánérdekek húzódnak aháttérben, a városháza ezért nemakarta átadni a minisztériumnak a területet.Amikor decemberben a tanácsosok mindössze az elvibeleegyezésüket adták, már akkor jeleztem,hogy itt valószínűleg háttérérdekeklehetnek. Sajnos nekem lett igazam” – jelentette ki keserűszájízzel Morariu, majd felmutatta azt a 163-as számú,2005-ben keltezett önkormányzati határozatot,amelynek értelmében a helyi tanács a kórházlétesítésére kiszemelt helyenmagánbefektetőket bízna meg három tömbházépítésével. A terv szerint a lakásokata beruházók jelzálogrendszerben értékesítenék.Amint az egészségügyi hatóságigazgatója elmondta, gyanúját megerősítettékkülönböző tévéműsorok, amelyekbenelőbb Octavian Moraru önkormányzati képviselő,majd Marius Paºcan, a polgármesteri hivatal szóvivőjebeszélt a telekkel kapcsolatos „egyéb tervekről”.
A helyi tanács decemberben azértnem utalta át az igényelt telket a minisztériumgondnokságába, mert a szaktárca nem mutatta be akórházépítéshez szükségeselőtanulmányt. Silviu Morariu beismerte, hogy a Maros megyeiönkormányzat lépése sem könynyítia kórházépítési helyzetet. Aminterről korábban már beszámoltunk, a megyeihatóság a helyi tanács tudta nélküla maga nevére telekeltette az építkezéshezszükséges földterületet, és februárvégi ülésén kiutalta azt az egészségügyitárcának. Ellenlépésként DorinFlorea marosvásárhelyi polgármester rendőrségifeljelentést tett a telekkönyvi hivatal vezetőségeellen, és pert helyezett kilátásba a megyeitanács ellen.
Sz. E.
Elköltöznek a rezidensorvosok
„Ha már tömbházakatakarnak építeni, legalább a rezidens orvosoknakis juttassanak belőlük, hogy ne kényszerüljenek másvárosokba” – fejtette ki Silviu Morariu. Az egészségügyihatóság adatai szerint tavaly a 230 rezidens orvosközül eddig mintegy hatvanan kérték másegyetemi központokba való áthelyezésüket.Kérésüket legtöbben a megoldatlanlakásgondokkal indokolják. Morariu szerint a helyihatóságoknak nemcsak érdeke, hanem kötelességeis lenne tenni azért, hogy Marosvásárhelyenmaradjanak a frissen végzett, jól képzettszakemberek.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.