Körösfőn ma is büszkén őrizik és éltetik a kalotaszegi hagyományokat
Fotó: Itthon Kalotaszegen Egyesület Facebook-oldala
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztus 14. és 16. között a harmadik Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László, a Kolozs megyei község polgármestere a jubileum jelentőségéről, a település gazdag kulturális örökségéről, valamint azokról a fejlesztésekről is beszélt a Krónikának, amelyek szerinte a hagyományok megőrzésével együtt biztosíthatják Körösfő jövőjét.
2026. július 31., 08:042026. július 31., 08:04
A kalotaszegi falvak gyöngyszemének is nevezett Körösfő idén ünnepli első írásos említésének 750. évfordulóját. A Kolozsvártól mintegy 43 kilométerre nyugatra, Bánffyhunyadtól 7 kilométerre keletre, a Sebes-Körös forrásvidékén fekvő település neve először egy 1276-os oklevélben bukkant fel, az évforduló alkalmából pedig több programmal is felidézik gazdag múltját. Bódis László, a Kolozs megyei község polgármestere a Krónika megkeresésére elmondta, a jubileum kiemelkedő esemény településük számára.
„Ez az évforduló nemcsak a múltunk felidézésére ad alkalmat, hanem arra is emlékeztet bennünket, hogy nagyapáink, őseink kemény, kitartó munkával, összefogással és Istenbe vetett hittel építették fel azt a közösséget, amelyben ma élünk. Ez a megemlékezés a tiszteletadásról, a közösség erejéről és nem utolsó sorban az összetartozásról szól.
Hiszünk abban, hogy közös munkával, ahogy eddig is, egy olyan települést, közösséget építhetünk tovább, ahol a mai gyermekek is büszkén mondhatják majd: »jó Körösfőn élni, és érdemes itt jövőt tervezni«” – hangsúlyozta az RMDSZ-es elöljáró.
Bódis László polgármester szerint a jubileumi megemlékezés a tiszteletadásról, a közösség erejéről és nem utolsó sorban az összetartozásról szól
Fotó: Itthon Kalotaszegen Egyesület Facebook-oldala
Mint kifejtette, Körösfő első írásos említésének 750. évfordulóját augusztus 14–16. között ünneplik a harmadik alkalommal rendezendő Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében, a helyi Malomnál. Az évforduló egyik legkülönlegesebb programjaként egy fotókiállítást említett, amelyet régi körösfői fényképekből állítanak össze. A fotók összegyűjtésében a diákokat is bevonták, hogy a legfiatalabb generációk is aktív részesei legyenek ennek a közös emlékezésnek. Emellett felhívással fordultak minden körösfői családhoz, mert azt szerették volna, hogy minél többen hozzájáruljanak saját emlékeikkel ehhez a közös ünnephez.
A Kalotaszegi Hagyomány Napok mindenekelőtt a helyiek ünnepe, ugyanakkor hozzájárul ahhoz, hogy a tájegység értékei szélesebb körben ismertek és élők maradjanak – mondta a Krónika érdeklődésére Péter Ferenc szervező.
„Hiszem, hogy a régi fényképek nemcsak emlékeket őriznek, hanem történeteket, emberi sorsokat és egy egész közösség életét is. Ezek a képek segítenek felidézni elődeink mindennapjait, és hidat képeznek a múlt, a jelen és a jövő nemzedékei között. Erre a hétvégére gazdag és sokszínű programot állítottunk össze, hogy minden korosztály megtalálja a számára legérdekesebb eseményt. Lesznek előadások, kiállítások, bemutatók, beszélgetések, néptánc, családi programok, futóverseny, focibajnokság, gyerekfoglalkozások és koncertek is.
Ugyanilyen szeretettel várjuk a turistákat is, hogy megismerjék Körösfő páratlan kulturális örökségét és hagyományait” – részletezte az 1400 lakosú – ebből több mint 1100-an magyar nemzetiségűek – község polgármestere.
A Kalotaszegi Hagyomány Napok minden korosztályt megszólít
Fotó: Facebook/Itthon Kalotaszegen Egyesület
Arra a kérdésünkre, hogy a gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkező Körösfőn melyek azok az értékek – legyen szó népművészetről, épített örökségről vagy hagyományokról –, amelyekre ma a legbüszkébbek, azt felelte,
Mint fogalmazott, büszkék népviseletükre, népdalaikra, kézműves hagyományaikra, különösen a híres varrottasokra és fafaragásra, valamint azokra a mesterekre, akik ma is életben tartják ezeket az értékeket.
Néhány évtizeddel ezelőtt még több száz körösfői család élt meg kézművességből: az asszonyok varrtak, a férfiak famegmunkálással foglalkoztak, mások kereskedésből tartották el családjukat. Riport az évszázados hagyomány végnapjairól.
„Kiemelkedő épített örökségünk az 1764-ben épült református templomunk, amely nemcsak településünk egyik jelképe, hanem közösségünk történelmének is fontos tanúja. Ugyanakkor büszkék vagyunk arra is, hogy hagyományaink nem csupán a múlt emlékei, hanem ma is élő részei mindennapjainknak. Ünnepeinken, rendezvényeinken és közösségi életünkben a fiatalabb generációk is egyre nagyobb szerepet vállalnak, ami bizakodásra ad okot. Úgy gondolom, hogy éppen ez teszi Körösfőt igazán különlegessé:
Ez a kettősség adja településünk erejét és biztosítja, hogy értékeinket a jövő nemzedékei számára is megőrizhessük” – hangsúlyozta Bódis László.
A rendezvény a nemzeti összetartozás érzését is erősíti
Fotó: Itthon Kalotaszegen Egyesület Facebook-oldala
Az elöljáró arról is beszélt portálunknak, hogy szerinte a fejlődés és a hagyományok megőrzése nem egymással szemben álló, hanem egymást erősítő értékek. „Az elmúlt tíz évben, polgármesterként mindig arra törekedtem, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek nemcsak Körösfőt, hanem a község mindegyik települését szolgálják.
Mindezek mellett folyamatosan azon dolgozunk, hogy községünk fejlődjön és élhetőbbé váljon, miközben megőrizzük mindazt az értéket, amelyet elődeinktől örököltünk” – magyarázta.
Körösfői látkép a Riszeg-tetőről. Kalotaszeg egyik legszebb református temploma 1764-ben épült
Fotó: Rostás Szabolcs
Hozzátette, a következő időszakban is azon dolgoznak, hogy tovább javítsák a helyiek életminőségét, új fejlesztéseket valósítsanak meg, ugyanakkor megőrizzék községük egyedülálló arculatát és kulturális örökségét. Céljuk, hogy Körösfő és a község mindegyik települése olyan hely legyen,
Bódis László ugyanakkor azt üzeni mindenkinek, hogy egyszer az életben mindenképpen látogasson el Körösfőre. Úgy véli, a jubileumi év kiváló alkalom arra, hogy az érdeklődők megismerjék a település gazdag történelmét, élő hagyományait és egyedülálló kulturális örökségét.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!