A gernyeszegi kastély egy része múzeumként működik, illetve rendezvényeknek ad majd otthont. Belépő ellenében naponta 10 és 18 óra között látogatható.
Fotó: Orbán Orsolya
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély. Teleki Kálmán, a grófi család Erdélyben élő leszármazottja arra kérte Gernyeszeg, illetve a környék lakosait: segítsenek élettel megtölteni az épületet.
2026. augusztus 01., 21:252026. augusztus 01., 21:25
2026. augusztus 02., 18:472026. augusztus 02., 18:47
A Marosvásárhelytől 17 kilométerre, Gernyeszegen található kastély az egyik legimpozánsabb és legjobb állapotban megmaradt erdélyi nemesi rezidencia. Barokk stílusban, U alakban épült a gödöllői Grassalkovich-kastély mintájára.
Teleki Kálmán megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a Teleki család minden tőle telhetőt megtesz, hogy a kastélyt élettel töltse meg, és bekapcsolja az országos és európai turisztikai körforgásba. Felszólította a falu, Maros megye és az ország lakosait, fogjanak össze annak érdekében, hogy a kastély még sok évig „élhessen”.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Felidézte, hogy miután az 1949-es államosításkor arra kényszerítették a családot, hogy elhagyja az épületet, édesanyja soha nem tért vissza. A kastélyt 2011-ben szolgáltatták vissza, a család azóta tervezte a felújítását, de már az első években kiderült, hogy a magas költségek miatt csak uniós alapokból valósítható meg.
„Talán sokan tudják, mennyit harcoltam azért, hogy ide jussunk” – mondta Teleki Kálmán. Közlése szerint a fő szempont az volt, hogy minél több eredeti elemet megőrizzenek, így az eredeti nyílászárók, parketták, mozaikok láthatók. Arra a 60 évre is emlékeztetnek, amikor a kastélyban preventórium működött, egyik szobában az ebből az időből származó berendezés, falfestés van.
– fogalmazott Teleki Kálmán.
Hozzátette: a Teleki család egyedül nem képes gondozni az épületet, segítségre van szüksége. Jómaga a továbbiakban már nem lesz a kastély „frontembere”, a jövőben a család tagjaiból álló egyesület működteti Bota Melinda projektfelelős vezetésével.
A jelenlévőket a tucatnyi erdélyi kastély, kúria és egyéb műemlék felújítását lehetővé tevő Hívogató Románia programot kezdeményező Hegedüs Csilla, az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatóhelyettese is köszöntötte, aki a felújítást „a pragmatikus transzilvanizmus” példájának nevezte.
Felidézte, hogy az erdélyi nemességet a kommunizmus idején kisemmizték, és bár a rendszerváltás után sok épületet „tönkremenve, lelakva és reménytelenül” visszakaptak, az országnak nem volt stratégiája a megmentésükre. Elsőként az önkormányzati tulajdonban lévő épületek felújítására sikerült uniós alapokat lehívni, majd 2021-ben „történelmet írtak” a Hívogató Románia programmal, melynek keretében magánkézben lévő épületeket is sikerült felújítani.
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy a kastély impozáns épülete, gyönyörű parkja és gazdag történelme egész Erdély kulturális örökségének meghatározó része. A Teleki család neve évszázadok óta összefonódik Erdély tudományos, kulturális és közéleti fejlődésével – idézte fel. Örömtelinek nevezte, hogy ezt a küldetést napjainkban is folytatják, és „történelmünk egy fontos darabját” adták vissza a közösségnek. A felújítás az állam, Európai Unió, magántulajdonos, kivitelező és a helyi közösség együttműködésének eredménye, amit folytatni kell – mondta.
Kolcsár Gyula gernyeszegi polgármester is megköszönte a beruházást a családnak, és azt kívánta, hogy a kastély a régió „kulturális iránytűje” legyen.
A díszterem falfestését is restaurálták, valamint barokk falfestményeket is találtak, melyek szintén megtekinthetők. A kastély egy része múzeumként működik, illetve rendezvényeknek ad majd otthont. Belépő ellenében naponta 10 és 18 óra között látogatható.
A kastély 1772 és 1803 között épült, visszafogott, egyszerűbb barokk stílusban. 1949-es államosítása után egészségügyi intézmény (preventórium) működött benne, ennek köszönhetően jobb állapotban fennmaradt, mint az erdélyi kastélyok zöme. Az épületben született gróf Bethlen István, aki 1921 és 1931 között volt Magyarország miniszterelnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ahhoz, hogy egy-egy egyéni szerepet reálisan és elfogulatlanul láthassunk, a teljes erdélyi értelmiségi társadalom hálózatát, a teljes kontextust meg kell vizsgálnunk” – mondta el a Krónikának adott interjúban Bandi István történész.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!