
A gernyeszegi kastély egy része múzeumként működik, illetve rendezvényeknek ad majd otthont. Belépő ellenében naponta 10 és 18 óra között látogatható.
Fotó: Orbán Orsolya
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély. Teleki Kálmán, a grófi család Erdélyben élő leszármazottja arra kérte Gernyeszeg, illetve a környék lakosait: segítsenek élettel megtölteni az épületet.
2026. augusztus 01., 21:252026. augusztus 01., 21:25
2026. augusztus 02., 18:472026. augusztus 02., 18:47
A Marosvásárhelytől 17 kilométerre, Gernyeszegen található kastély az egyik legimpozánsabb és legjobb állapotban megmaradt erdélyi nemesi rezidencia. Barokk stílusban, U alakban épült a gödöllői Grassalkovich-kastély mintájára.
Teleki Kálmán megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a Teleki család minden tőle telhetőt megtesz, hogy a kastélyt élettel töltse meg, és bekapcsolja az országos és európai turisztikai körforgásba. Felszólította a falu, Maros megye és az ország lakosait, fogjanak össze annak érdekében, hogy a kastély még sok évig „élhessen”.

Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Felidézte, hogy miután az 1949-es államosításkor arra kényszerítették a családot, hogy elhagyja az épületet, édesanyja soha nem tért vissza. A kastélyt 2011-ben szolgáltatták vissza, a család azóta tervezte a felújítását, de már az első években kiderült, hogy a magas költségek miatt csak uniós alapokból valósítható meg.
„Talán sokan tudják, mennyit harcoltam azért, hogy ide jussunk” – mondta Teleki Kálmán. Közlése szerint a fő szempont az volt, hogy minél több eredeti elemet megőrizzenek, így az eredeti nyílászárók, parketták, mozaikok láthatók. Arra a 60 évre is emlékeztetnek, amikor a kastélyban preventórium működött, egyik szobában az ebből az időből származó berendezés, falfestés van.
– fogalmazott Teleki Kálmán.
Hozzátette: a Teleki család egyedül nem képes gondozni az épületet, segítségre van szüksége. Jómaga a továbbiakban már nem lesz a kastély „frontembere”, a jövőben a család tagjaiból álló egyesület működteti Bota Melinda projektfelelős vezetésével.
A jelenlévőket a tucatnyi erdélyi kastély, kúria és egyéb műemlék felújítását lehetővé tevő Hívogató Románia programot kezdeményező Hegedüs Csilla, az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatóhelyettese is köszöntötte, aki a felújítást „a pragmatikus transzilvanizmus” példájának nevezte.
Felidézte, hogy az erdélyi nemességet a kommunizmus idején kisemmizték, és bár a rendszerváltás után sok épületet „tönkremenve, lelakva és reménytelenül” visszakaptak, az országnak nem volt stratégiája a megmentésükre. Elsőként az önkormányzati tulajdonban lévő épületek felújítására sikerült uniós alapokat lehívni, majd 2021-ben „történelmet írtak” a Hívogató Románia programmal, melynek keretében magánkézben lévő épületeket is sikerült felújítani.
Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy a kastély impozáns épülete, gyönyörű parkja és gazdag történelme egész Erdély kulturális örökségének meghatározó része. A Teleki család neve évszázadok óta összefonódik Erdély tudományos, kulturális és közéleti fejlődésével – idézte fel. Örömtelinek nevezte, hogy ezt a küldetést napjainkban is folytatják, és „történelmünk egy fontos darabját” adták vissza a közösségnek. A felújítás az állam, Európai Unió, magántulajdonos, kivitelező és a helyi közösség együttműködésének eredménye, amit folytatni kell – mondta.
Kolcsár Gyula gernyeszegi polgármester is megköszönte a beruházást a családnak, és azt kívánta, hogy a kastély a régió „kulturális iránytűje” legyen.
A díszterem falfestését is restaurálták, valamint barokk falfestményeket is találtak, melyek szintén megtekinthetők. A kastély egy része múzeumként működik, illetve rendezvényeknek ad majd otthont. Belépő ellenében naponta 10 és 18 óra között látogatható.
A kastély 1772 és 1803 között épült, visszafogott, egyszerűbb barokk stílusban. 1949-es államosítása után egészségügyi intézmény (preventórium) működött benne, ennek köszönhetően jobb állapotban fennmaradt, mint az erdélyi kastélyok zöme. Az épületben született gróf Bethlen István, aki 1921 és 1931 között volt Magyarország miniszterelnöke.
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
szóljon hozzá!