
Antiszemitizmus. Az Elie Wiesel Intézet szerint a romániai társadalom jelentős része előítéletekkel viseltetik a zsidók iránt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az antiszemita és a holokauszttagadó üzenetek és magatartásformák jelentős mértékben elterjedtek a romániai közbeszédben – állapítja az Elie Wiesel Országos Romániai Holokausztkutató Intézet szakértői által készített, az antiszemitizmusról szóló éves monitoring-jelentés, amely a 2025 májusától 2026 áprilisáig terjedő időszakot taglalja.
2026. július 27., 19:282026. július 27., 19:28
2026. július 27., 19:322026. július 27., 19:32
A szóban forgó megnyilvánulásokkal a háborús bűnökért elítélt személyek vagy a legionárius mozgalom néhány jelentős vezetőjének kultuszát népszerűsítik – áll az Elie Wiesel Intézet által hétfőn közzétett jelentésben.
A jelenség elsősorban az online térben, a közösségi médiában és a videomegosztó platformokon volt megfigyelhető, ahol olyan bejegyzések terjedtek, amelyek klasszikus antiszemita narratívákat, valamint különböző helyi vagy globális kontextusokhoz igazított összeesküvés-elméleteket tartalmaztak, és amelyeket több tízezer vagy százezer követővel rendelkező fiókok terjesztettek.
Ugyanakkor a hatóságok reakciója láthatóbbá vált, mind az online tartalmakkal kapcsolatos beavatkozások, mind a nyomozások és a bírósági vizsgálatok lezárása tekintetében,
Az „intézet által 2025 végén végzett közvélemény-kutatás szerint a romániai polgárok 40 százalékának – 18 százalékkal több, mint négy évvel ezelőtt – az a meggyőződése, hogy a zsidók „azon társadalom destabilizálására törekednek, amelyben élnek”.
Növekedett azoknak a száma is, akik szerint „számbeli korlátozást kellene bevezetni a zsidók bizonyos szakmákba/foglalkozásokba való felvételére” (35 százalék), illetve azoké, akik a zsidókat okolják a „kommunizmus bevezetéséért Romániában” (29 százalék).
A romániai polgárok 11 százaléka tartja ma a zsidó kisebbséget „problémának” vagy „fenyegetésnek”, ami kétszerese a 2021-es aránynak.
Emellett
például abban, hogy több millió lakást készítenek elő a Romániába érkező zsidók számára.
Bár ezeket az állításokat a sajtó és az állami intézmények többször is cáfolták, az üzenetek továbbra is terjednek a nyilvánosságban.
Az utóbbi időben heves viták tárgyát képezte a Vexler-törvény, amelyet Sivliu Vexler képviselő, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége (FCER) elnöke kezdeményezett, és amely az antiszemitizmus és az idegengyűlölet elleni fellépés szigorítását irányozza elő.
Ami a fasizmushoz vagy a romániai holokauszthoz kapcsolódó személyiségek közgondolkodásban való megjelenését illeti, az online térben a legnagyobb vitákat kiváltó témák a bukaresti templomról eltávolított, Radu Gyrt, Valeriu Gafencut és Mircea Vulcănescut ábrázoló festmények ügye, a Nemzet Megváltásának Katedrálisában előadott, tévesen Radu Gyrhez kapcsolt zenemű körüli viták, valamint a Bánsági Filharmónia döntése, hogy Radu Gyr karácsonyi énekeit kivonja a karácsonyi koncert repertoárjából.
Az antiszemita és legionárius tartalmú üzenetek terjesztése a nyilvános térben a radikális jobboldali tüntetéseken, egyes antikommunista megemlékezéseken, de művészeti és kulturális alkotásokban, graffitik készítésében, sőt a legionárius témájú könyvek internetes értékesítésében is tetten érhető volt.
Emellett az intézet szerint az utóbbi időben egyre több olyan művész bukkan fel és kap teret, aki a neonáci ideológiához kapcsolódó zenei stílust képvisel, és tervbe vették egy ilyen nemzetközi fesztivál megszervezését is Romániában.
Ezzel a buzăui neonáci black metal fesztiválra utaltak, amelyet még a megrendezése előtt lemondtak.
Az Elie Wiesel Országos Romániai Holokausztkutató Intézet (Institutul Național pentru Studierea Holocaustului din România „Elie Wiesel”) egy Bukarestben működő állami intézmény, amely a romániai holokauszt történetének kutatásával, az antiszemitizmus elleni küzdelemmel és az oktatással foglalkozik.
Bekérették hétfőn a bukaresti külügyminisztériumba Vlagyimir Lipajev bukaresti orosz nagykövetet, válaszul arra, hogy Románia légterét július 24. és 26. között ismételten megsértették. A Külügyminisztérium szerint Oroszország okolható a drónincidensekért.
Négy kiskorú és egy felnőtt vesztette életét a hétvégén tavakban vagy folyókban Romániában.
Hétfőn is katonai drón sértette meg Románia légterét – tudatta a védelmi minisztérium.
Rendkívüli ülésszakra ül össze hétfőn a román parlament, amelynek egyik legfőbb feladata az európai uniós helyreállítási tervben (PNRR) meghatározott mérföldkövek teljesítéséhez szükséges tervezetek elfogadása.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a szavazatok 34 százalékával nyerne, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS vasárnap közzétett felméréséből.
Újabb drónt lőtt le vasárnap reggel 10:13-kor egy román F-16-os vadászgép Románia területi vizei fölött, a Sulina-Chilia térségben – jelentette be a Facebook-oldalán Nicușor Dan.
Miközben a román légierő jogosan büszkélkedik azzal, hogy sikerült lelőni két, az ország légterébe behatoló harci drónt, az is tény, hogy ár-érték arányban határozottan nem „megérős” egy ilyen bevetés.
Szombat reggel újabb drónt lőttek le a Tulcea megyei Szentgyörgy településtől tíz kilométerre – jelentette be Nicușor Dan a Facebookon. Az incidens kevesebb mint 24 órával azután történt, hogy Buzău megyében is megsemmisítettek egy drónt.
Jövő héten folytatódnak a parlamenti pártok közötti egyeztetések a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről, és ha a korábbi kormánykoalíciót alkotó négy pártnak sikerül kompromisszumra jutnia, újabb rendkívüli parlamenti ülésszakot hívhatnak össze.
szóljon hozzá!