Fodor Gábor a Tusványosról, a Fidesz választási vereségének okairól, Orbán Viktor és alakulata jövőjéről nyilatkozott a Krónikának
Fotó: Pinti Attila
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt. A Fidesz és a Tusványos alapítója, egykori miniszter a lapunknak adott interjú első részében kifejti, hol hibáztak idén a tusnádfürdői tábor szervezői Magyar Péter kormányfővel együtt, továbbá elmondja a véleményét Orbán Viktorról, valamint a volt miniszterelnök és a Fidesz politikai túlélésének esélyeiről.
2026. július 29., 18:292026. július 29., 18:29
2026. július 29., 18:402026. július 29., 18:40
– Milyen megfontolásból vesz részt egy liberális politikus az Orbán Viktor vezette Fidesz táborában, a Tusványoson, ahol a volt kormányfő 2014-ben meghirdette a magyar illiberalizmus mozgalmát? Már csak azért is releváns a kérdés, mivel az elmúlt években Magyarországon számos politikust, előadóművészt, közéleti személyiséget ért bírálat amiatt, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban való részvételükkel úgymond legitimálták a Fidesz kormányát.
– Két fő oka van, amiért eljövök. Az első, hogy meghívtak, ami egyszerűen hangzik, mégis fontos dolognak tartom, mert bármilyen furcsa is, manapság nem annyira szokás, hogy az embert meghívják valahova és elmegy. Én pedig szívesen elmegyek olyan helyekre is, ahol vita várható, mert olyan közegbe hívnak, ahol liberális politikusként a jobboldaliak egy részével vitatkozom, például itt is. Örülök neki, megtiszteltetésnek veszem, hogy ide meghívnak, szívesen vitatkozom, elmondom az álláspontomat. Úgy látom, ennek van is közönsége, mert ahány vitán részt vettem, mindegyiken nagyon sokan voltak, és volt értelme, mert a végén úgy álltunk fel, hogy nagy tapsot kaptunk, csomó ember jött oda hozzám.
1991-ben és 1992-ben, amikor a Fidesz még liberális párt volt, mindkét évben jelen voltam a Bálványoson indult táborban és az alapításban, majd miután kinőtte azt a helyszínt, onnan költözött át ide Tusnádfürdőre, ezért is lett a neve Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Ilyen értelemben van közöm a tábor indulásához. Az már a szomorú magyarországi politikai krónika része, hogy onnantól kezdve már nem hívtak ide, ha jól emlékszem, négy évvel ezelőtt kaptam először meghívást, és szívesen jöttem is. Annak pedig kifejezetten örülök, hogy más szellemi közegben vagyok ugyan, mégis van fogékonyság arra a liberális eszmére, gondolatra is, amit elmondok. Talán azért is, mert az elmúlt években a konzervatív és a liberális gondolkodás világszerte közelített egymáshoz, mert ez a komoly hagyományokkal rendelkező két eszmerendszer jó néhány kérdésben – lásd woke, cancel culture és egyéb ügyekben – hasonlókat gondol a szabadság megítélésében és védelmében.
– Apropó, meghívás: az idei Tusványos kapcsán központi szerepet kapott, hogy a szervezők meghívót küldtek a Tisza-kormány több miniszterének, de nem jöttek el, Magyar Péter miniszterelnököt viszont nem hívták meg, amit a kormányfő élesen kifogásolt. Melyik fél hibázott Ön szerint ebben a tekintetben, kialakulhat majd párbeszéd az új kormány képviselőivel a tusnádfürdői szabadegyetemen?
– Engem meglepett, amikor Magyar Péter azt sérelmezte, hogy őt nem hívták meg. Ugye ő Fidesz-tagként többször itt volt, lehetett látni a képeket, amelyeken az első sorban tapsol Orbán Viktornak. Tehát ez érdekes dolog. Másrészt ha ő ezt nyilvánvalóvá tette, vagy a stábjából valakik fölvették a kapcsolatot az itteniekkel, és ők úgy döntöttek, hogy nem hívják meg, az hiba volt, mert érdemes lett volna meghívni, ha ő szeretett volna eljönni. Igaz, kevés olyan alkalom volt az elmúlt évtizedekben, amikor miniszterelnökök voltak jelen a táborban; olyan előfordult, hogy Orbán Viktor találkozott itt az aktuális román miniszterelnökkel, de magyar kormányfők rajta kívül kevesen voltak, legalábbis nem tudnék ilyet felidézni, tehát ez nem annyira szokás.
Részt vettem egy olyan vitán, amire a meghívót úgy kaptam meg, hogy Tarr Zoltán miniszter is itt lesz vitapartnerként, de mivel nem jött el, egy szék üresen maradt. Szívesen vettem volna, ha eljön Tarr Zoltán, vele érdekesebb lett volna a vita. Két alkalommal voltam miniszter, és mindig elmentem, amikor az ellenpolitikai tábor meghívott, mert az még izgalmasabb, különlegesebb, mintha a sajátjaim közé megyek.
A liberális politikus szerint a kegyelmi ügy elindított egy politikai lavinát, amit nem tudott jól kezelni a Fidesz, ráadásul ez „dobta a felszínre” Magyar Pétert is
Fotó: Szüszer-Nagy Dániel
– Szőlő utcai gyermekbántalmazások, kegyelmi ügy, korrupció gyanúja, oroszbarátság, ukránellenesség – egyebek mellett ezeket a tényezőket említik a Fidesz-KDNP bukásához vezető okok között. Ön mivel magyarázza, hogy 16 év kormányzás után áprilisban elveszítette az országgyűlési választásokat a pártszövetség?
– Elég pontosan felsorolta a Fidesz vereségéhez vezető okok egy részét, én most ezeket bővíteném. A választások után az Index portálon közölt cikkemben hét okot soroltam fel, ezek részben megegyeznek azzal, amit említett. Melyek ezek szerintem? Elhibázott volt az európai politika, mert úgy nézett ki, mintha a magyar kormány Brüsszellel szembemenne, miközben a magyar lakosság Európa-párti. A másik az oroszbarátság: az oroszokkal kell kereskedni, de nem szabad túl közel menni hozzájuk, márpedig a magyar kormány túl közel ment. Hiba volt, amikor azt mondták, hogy Moszkva egyenlő Brüsszellel, mert óriási különbség van a kettő között. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt négy évben Magyarországon gazdasági válság volt, stagnált a magyar gazdaság, közben rekordméretű inflációnk volt, az Európai Unióban a legnagyobb.
Ehhez kapcsolódott, ahogy ön is mondta, a kegyelmi ügy, ami elindított egy politikai lavinát, amit nem tudott jól kezelni a Fidesz, amelyet érzékeny pontján, a gyermekvédelem területén támadott meg, ami a politikája középpontjában szerepelt. Hát hogy lehetett kegyelmet adni egy ilyen ügyben érintett embereknek? Tehát a kegyelmi ügy nagy probléma volt, Magyar Pétert ez dobta a felszínre, plusz két ismert női politikusától, Novák Katalintól és Varga Judittól kellett búcsúznia a Fidesznek. Az ötödik fontos elemet úgy fogalmaztam meg, hogy a kontroll elvesztése, elsőként a gazdagodás, a korrupció tekintetében. Borzasztóan irritálta a magyar lakosságot, hogy miközben az ember bemegy a boltba, és minden drágább, mint a múlt héten volt, aközben azt látja, hogy jachtozásról, 40 milliós táskákról és egyebekről jönnek fotók, amelyek az újgazdag, a Fidesz gazdasági holdudvarához köthető figuráknál jelennek meg. Ez elfogadhatatlan volt, óriási indulatokat generált az emberekben.
Mindez körülbelül úgy írható le, mint az út a Professzorok Batthyány Körétől Jaberig (kuvaiti-magyar származású rapper, médiaszemélyiség – szerk. megj.), ami szellemi kiüresedést jelent, és nagy baj, mert az értelmiség elvesztése mindig probléma egy párt számára. Emellett már a kampány elején sok minden el lett szúrva, például mint mondtam, az Európa-politika, de teljes tévedés, kampányhiba volt a háborús pszichózis is. Végül a vereség hetedik oka a választójogi törvény: 2013-ban maga a Fidesz módosította úgy a választójogi törvényt, hogy még aránytalanabb legyen, így 53 százalékot kapott a Tisza a választáson, és lett 72 százaléka a parlamentben, ami kiütéses győzelmet jelentett. Vagyis a Fidesz saját magának ásta meg a gödröt.
„Hiányzik a Fideszből és Orbán Viktorból a kellő önkritika, a problémákkal való őszinte szembenézés”
Fotó: Szüszer-Nagy Dániel
– Vannak, akik szerint a választási kudarc nyomán ellenzékbe került Fidesz nem képes megújulni Orbán Viktor irányításával, mások viszont úgy vélik, nélküle széthullna az alakulat. Közben a párt számos markáns politikusa háttérbe vonult, vagy teljesen feladta a pártpolitizálást, ugyanakkor a Ferencz Orsolya egykori országgyűlési képviselő, volt űrkutatási kormánybiztos által beharangozott polgári, konzervatív mozgalom alapján egyesek arra következtetnek, hogy az alakulat bomlani fog. Ön miként látja, képes a Fidesz talpra állni a súlyos vereség után?
– Nem tartozom azok közé, akik azt mondják, hogy kész, a Fidesznek vége, reménytelen; az én politikai tapasztalatom azt mutatja, hogy ilyet nem lehet kimondani. A Fidesz talpra állhat, de nem lesz könnyű, egyelőre nem azon az úton megy, ami látványosan azt mutatná, hogy ez gyorsan be fog következni. Hiányzik ugyanis a kellő önkritika, a problémákkal való őszinte szembenézés. Orbán Viktor is megfogalmaz kritikát önmagukkal kapcsolatban, de ez kevés. Például az Európa-politika kapcsán azért csak el kéne mondani, hogy nem volt jó. Hogy lehet azt gondolni, hogy a diplomáciában szerencsés helyzet az, ha ott vagyunk éveken keresztül egyedül, és nincs egy darab szövetségesünk se? Erről azért csak el kellene mondani, hogy gyerekek, ezt nem csináltuk jól, tanultunk belőle, másként fogjuk csinálni. De ezek a mondatok nem hangoznak el, emiatt nem lesz könnyű az út. Hiszen a magánéleti, baráti kapcsolatainkból is tudjuk, hogy az ember ad egy esélyt a másiknak, ha azt érzi, hogy van benne őszinte megbánás, szembenézés, hogy elrontotta, de próbáljuk meg együtt valahogy rendbe hozni. A választó is szívesebben ad még egy esélyt egy politikai pártnak, ha azt érzi, hogy tanult abból, ami történt, mintha nem történne meg a konzekvenciák levonása.
Nem szabad azt gondolni, hogy minden tökéletes, amit tesz, az utóbbi időben sok hibát követett el. De szerintem még talpra tud állni, és a Fidesz is, csak most még nem találták meg az oda vezető utat. Nem biztos, hogy ez be is fog következni, mert ha nem találják meg a helyes utat, akkor ez reménytelen lesz. Tehát ma még minden nagy kérdőjel a Fidesz körül.
– És miként látja Orbán Viktor politikai jövőjét?
– Semmiképpen nem írnám le, nem értek egyet azokkal, akik ezt tették. A Fidesz se írható le, de sok mindenen múlik, megjegyzem, vannak olyan tényezők, amelyek nem rajtuk múlnak. Például, ha a Tisza Párt jól csinálja a dolgait, akkor hiába próbál talpra állni a Fidesz, nem fog labdába rúgni. Ha viszont a Tisza elkövet nagy hibákat, akkor a Fidesz a maga gyengeségével is könnyen erőre kaphat; tehát ez az ellenfélen is múlik.
Folytatjuk. A következő rész tartalmából:
Fodor Gábor (Gyöngyös, 1962. szeptember 27. –) jogász, liberális politikus. 1990-től 1993-ig az Ellenzéki Kerekasztal tagja, 1988-ban a Fidesz alapítója, majd szóvivője, rövid ideig alelnöke. 1993-ban a párt konzervatív fordulata miatt kilépett a Fideszből és lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról. 1994-től 2009-ig a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), 2014-től 2018-ig a Magyar Liberális Párt (MLP) képviselője. A Bibó István Szakkollégium tagja, 1994–1996 között oktatási miniszter, 2007 és 2008 között környezetvédelmi és vízügyi miniszter, 2008 júniusától 2009 júliusáig az SZDSZ, 2013 és 2019 között az MLP elnöke. 2019-től az általa alapított Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója, ebbéli minőségében rendszeresen hívják politikai elemzőnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Romániában a politikai válság endemikus, nem személyekhez, hanem struktúrához kapcsolódik, ami onnan ered, hogy a jogszabályok túlzott hatalommal ruházzák fel a miniszterelnököt – állapította meg a Krónikának Cristian Pîrvulescu politológus.
Interjú Krivánszky Miklóssal, a Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége elnökével a Beneš-dekrétumokról, a felvidéki politika felelősségéről, az EU szerepéről, a kényszermunkára hurcoltak kárpótlási esélyeiről.
Ha a következő magyar kormány az elődjéhez hasonlóan új összetartozási kapcsokat tud szőni az erdélyi, külhoni magyarokkal, akkor mellé állunk – jelentette ki a Krónikának Bölöni László.
Nehezen képzelhető el, hogy az Ilie Bolojan vezette kisebbségi kormány hosszú életű lesz – állapította meg a Krónikának Ioan Stanomir politológus. A Bukaresti Egyetem alkotmányjogásza szerint a PSD a koalíció létrejöttétől kétszínű magatartást tanúsított.
A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!