
Területi kérdés. Putyin szerint Ukrajna elveszíti nyugati régióit
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Ukrajna előbb-utóbb elveszíti majd azokat a nyugati területeit, amelyek korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
2026. július 27., 11:002026. július 27., 11:00
A kijelentéseket Putyin vasárnap tette egy, az orosz haditengerészet tagjaival tartott találkozó során.
A beszédből származó részleteket a TASZSZ orosz hírügynökség és több orosz Telegram-csatorna is közzétette.
Beszédében Putyin ismételten hangoztatta azt az állítását, miszerint Ukrajna nyugati régiói „Sztálin ajándéka” voltak.
talán nem holnap, nem holnapután, talán egy-két év múlva, tíz vagy 15 év múlva, de történelmi szempontból minden visszakerül a helyére” – jelentette ki Putyin az Ukraijnszka Pravda szerint.
Az orosz elnök nem fejtette ki, milyen körülmények között veszítheti el Ukrajna ezeket a területeket.
Putyin ezután arról beszált: Oroszország az egyetlen olyan állam, amely garantálta volna Ukrajna területi integritását, annak ellenére, hogy Moszkva 2014-ben jogtalanul annektálta a Krím-félszigetet, 2022 után pedig további négy ukrán régióra tart igényt.
Ők azonban úgy ítélték meg, hogy szükséges, lehetséges és előnyös számukra, ha Oroszországot ellenségnek nyilvánítják, az oroszokat pedig nem tekintik Ukrajna őshonos népének, ami teljes abszurditás és ostobaság” – mondta az orosz elnök.
Putyin megpróbálta meggyőzni katonai hallgatóságát arról, hogy Ukrajna összes vezetője „összecsapott és veszekedett egymással, mint a pókok egy üvegben, megosztva egymás között azt a pénzt, amelyet az ukrán néptől loptak el, vagy amelyet nyugati támogatóiktól lopnak el, megosztva és egymást tönkretéve, külföldre menekülve, elbújva, majd visszatérve – miféle egység ez?”
Közben
Peszkov nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy a Kyiv Independent pénteken arról számolt be, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok egy új békejavaslat-csomagot készít elő, amely magában foglalja a részleges légi tűzszünetet is, és amelyet Moszkvának szándékoznak bemutatni.
„Nem tudjuk, mennyire hitelesek ezek a jelentések, és honnan származnak. Ezek újságcikkek, és semmi több” – mondta Peszkov, miután további médiaértesülések is arról számoltak be, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna együttműködnek egy légi tűzszüneti javaslat kidolgozásában.
„Ezért ebben a szakaszban még korai lenne ezekről nyilatkozni” – tette hozzá.
Peszkov szerint
„Hallottunk olyan nyilatkozatokat, hogy lehetségesek lehetnek bizonyos új megoldások. Még többet kell megtudnunk róluk” – mondta. „És idővel valószínűleg előterjesztenek majd bizonyos megoldásokat vagy javaslatokat. A további fejlemények attól fognak függeni, hogy mennyire felelnek meg érdekeinknek” – hangsúlyozta.
Szintén vasárnap
„Minden szükséges javaslatot megtettünk Oroszország politikai vezetése felé, hogy méltó békével záruljon le a háború” – mondta Zelenszkij. „Minden partner tudja, mit kell tenni.”
Az elnök kijelentette, hogy Ukrajna továbbra is mélyreható csapásokat fog végrehajtani Oroszország területén, elsősorban egy frissített célpontlista alapján, annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon Moszkvára, és visszacsalogassa a tárgyalóasztalhoz.
Korábban amerikai és ukrán tisztviselők a Kyiv Independentnek azt nyilatkozták, hogy az ukrán nagy hatótávolságú csapások egyre növekvő sikere és a háború változó dinamikája kedvező feltételeket teremthet egy hónapok óta tartó patthelyzetet követő új diplomáciai erőfeszítéshez.
Egy amerikai tisztviselő szerint
Zelenszkij arról is beszámolt, hogy nemrég telefonon beszélt Steve Witkoffal és Jared Kushnerrel, az amerikai követekkel, akik az Egyesült Államokat képviselik a Kijevvel és Moszkvával folytatott háromoldalú tárgyalásokon.
Zelenszkij és Donald Trump amerikai elnök szintén arra készülnek, hogy hamarosan újra találkozzanak, valószínűleg Lindsey Graham szenátor kedden tartandó temetéséhez kapcsolódóan.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég, csütörtökönn Manilában találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és a találkozó után kijelentette, hogy a békemegállapodás eléréséhez „új ötletekre” lesz szükség.
Rubio azzal érvelt, hogy a korábbi javaslatok – például az Ukrajna által jelenleg ellenőrzött területek Oroszországnak való átadása – elfogadhatatlanok voltak Ukrajna számára, és valószínűleg most még kevésbé lennének azok.
Oroszország a tavasz és a nyár folyamán pusztító tömeges rakétás és dróncsapások hullámát indította Kijev és más ukrán városok ellen, nagy sebességű ballisztikus rakétákra támaszkodva, hogy túlterhelje Ukrajna légvédelmét.
Ukrajna viszont az orosz olajipari létesítményeket és logisztikai központokat vette célba, ami országszerte súlyos üzemanyag-válságot váltott ki, és olyan kiemelt célpontokat ért el, mint a moszkvai olajfinomító és az e-kereskedelmi óriás, a Wildberries.
Újabb ukrán csapások
Ukrajnai drónok hétfőre virradóra csapást mértek a szomszédos Belgorodra és Oroszország déli városaira – számoltak be megfigyelő csatornák és a hatóságok.
Belgorodban 12 ember megsérült, egy lakóépület és 15 parkoló autó lángra kapott – írta a Belgorodi terület műveleti parancsnoksága egy Telegram-bejegyzésében.
„Ezen felül egy ház részben megsemmisült, és több többlakásos épület is megrongálódott” – tette hozzá a parancsnokság.
A Belgorodi terület az ukrán–orosz határ mentén fekszik, Belgorod városa pedig mindössze körülbelül 27 kilométerre található Ukrajna északkeleti részétől.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
szóljon hozzá!