Fotó: Boda L. Gergely
A magyar orvosképzésnek a jelenlegi keretek között kell maradnia Marosvásárhelyen – véli Dávid László, a Sapientia rektora. A felsőoktatási intézet vezetője szerint az anyanyelvű oktatást ellehetetlenítő további intézkedések esetén az Erdélyi Magyar Tudományegyetem otthont nyújthat a MOGYE magyar tagozatának.
2018. április 25., 10:492018. április 25., 10:49
2018. április 25., 10:572018. április 25., 10:57
Amennyiben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) olyan további intézkedések születnek, amelyek veszélybe sodorják az anyanyelvű oktatást, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek nem szabad elzárkóznia attól, hogy otthont nyújtson a magyar tagozatnak – jelentette ki a Krónika érdeklődésére Dávid László.
Az intézményvezetőt azt követően kérdeztük meg, hogy Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a MOGYE és a Petru Maior Tudományegyetem összeolvadását kommentálva kijelentette: a magyar kormány mindenképpen megoldást fog találni a magyar tagozat számára hátrányos helyzetre, és mindent megtesz az erdélyi nemzettársakkal, hogy új struktúrát alakítsanak ki, amelyben folytatódhat a magyar nyelvű orvosképzés.
Dávid László rektor
Arra a felvetésre, hogy nem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében kellene-e elindítani a magyar nyelvű orvosképzést, elmondta: a konkrét megoldást az erdélyi magyar pártokkal és az érintett oktatókkal és szakemberekkel együtt kell meghozni.
Nem szabad a fejünket a homokba dugnunk, gondolkodni kell azon, hogy radikálisan más utat kezdjünk az erdélyi magyar orvosképzést illetően – jelentette ki pénteken Marosvásárhelyen Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Dávid László rektor lapunknak rámutatott: jelentős anyagi és intézményi feltételeket kellene biztosítani ahhoz, hogy a magyar állami támogatással működő Sapientia befogadja a magyar orvosképzést, ráadásul a procedúra is rendkívül időigényes lenne.
Ugyanakkor nemcsak újabb épületre lenne szükség, hanem jól felszerelt, képzett személyzettel rendelkező kórházra is. Kérdésünkre, hogy a tagozat átköltöztetéséről korábban voltak-e már tárgyalások, a Sapientia rektora úgy fogalmazott: hazudna, ha azt mondaná, hogy csak hallomásból ismeri az ötletet. „De nem mondanék igazat akkor sem, ha azt állítanám, hogy konkrét tervekről folytattam beszélgetéseket” – állapította meg Dávid László.
Úgy ítéli meg, a harcot mindaddig érdemes folytatni, amíg két feltétel adott: megfelelő módon fejlődhet az anyanyelvű oktatás, illetve nem szenved a diákság. „Ha fel is vállalná a Sapientia az orvos- és gyógyszerészképzést, óriási hiányérzettel maradnék. Lelkes és neves magyar professzoraink hetven évvel ezelőtt létrehoztak és felépítettek egy intézményt, amely hírnevessé vált, rangot adott a városnak és a térségnek, és akkor mi azt feladjuk, onnan kivonulunk? Ez sokkal nagyobb gondot, lelki terhet jelentene számomra, mint az épületek felhúzása, az oktatás beindítása, az akkreditáció megszerzése” – fejtette ki lapunknak Dávid László.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Sokak szerint ezt össze lehetne kötni a magyar kormány ama szándékával, hogy Erdélyben egészségügyi intézményt hozzon létre. Amint arról több alkalommal is beszámoltunk, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) püspöke már 2010-ben kezdeményezte, hogy magyar állami támogatással hozzanak létre erdélyi magyar kórházat. Egy ilyen intézmény számára a református egyház meg is vásárolt egy Nagyvárad határában levő 3,5 hektáros telket, és el is készíttette az intézmény megvalósíthatósági tanulmányát.
Fotó: Pap Éva
A politikus akkor úgy nyilatkozott, hogy a kormány tervei szerint intenzív és sürgősségi osztállyal rendelkező magyar kórház épülhet Erdélyben a romániai magyarok ellátására. Ugyanabban az évben kiderült, nem a nagyváradi kórházépítés az egyetlen elképzelés az erdélyi egészségügyi ellátás magyar állami támogatással történő fejlesztésére. A Székely Szeretetszolgálat Alapítvány neves magyarországi orvosokat, kórház-üzemeltetésben és egészségügyi menedzsmentben jártas szakembereket kért fel arra, mérjék fel a székelyföldi helyzetet, és tegyenek javaslatot a fejlesztésre. A tanulmány fő megállapításai szerint a régióban az alapellátás és a középszintű kórházi ellátás megfelelő, ám egyes részterületeken óriási a lemaradás, vagy nincs is ellátás.
mert a város a régió központjában található, és a létesítmény kiegészíthetné a már meglévő és működő megyei kórház kapacitását. Ez az intézmény az elképzelések szerint a MOGYE magyar tagozatának végzősei számára is munkahelyet biztosíthatna. Konkrét előrelépés egyelőre sem a nagyváradi, sem a csíkszeredai terv esetében nem történt. 2015-ben egyébként magyar tagozat beindítását fontolgatta a Nagyváradi Tudományegyetem orvosi és gyógyszerészeti kara, az elképzelést azonban, úgy tűnik, elvetették.
Tovább szűkül a magyar tagozat mozgástere a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), amennyiben az intézmény egyesül a kizárólag csak román tagozattal rendelkező Petru Maior Tudományegyetemmel – véli Szilágyi Tibor, a MOGYE volt rektorhelyettese. A magyar oktatók tiltakozása ellenére a két felsőoktatási intézmény szen
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!