Fotó: Boda L. Gergely
Tovább szűkül a magyar tagozat mozgástere a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE), amennyiben az intézmény egyesül a kizárólag csak román tagozattal rendelkező Petru Maior Tudományegyetemmel – véli Szilágyi Tibor, a MOGYE volt rektorhelyettese. A magyar oktatók tiltakozása ellenére a két felsőoktatási intézmény szenátusa szerdán döntött a fúzió folyamatának elindításáról.
2018. április 20., 12:232018. április 20., 12:23
2018. április 20., 12:312018. április 20., 12:31
– A magyar tagozat a MOGYE szenátusi üléséről való távolmaradással kívánta nyomatékosítani, hogy ellenzi az egyetemegyesítést. A döntéshozó testületben azonban a magyar tagozat képviselői az egyharmados arányt sem érik el, így nélkülük is határozatképes maradt a testület. Felmerült-e – akár csak reménysugárként –, hogy a szenátus az utolsó pillanatban mégsem szavazza meg a két egyetem egyesülési folyamatának elindítását?
– Az volt az utolsó reményünk, hogy legalább két román kolléga nem jelenik meg a szerdai ülésen, így az egyetem szenátusa döntésképtelenné válik. Ha ez így történik, akkor időt nyertünk volna, s esetleg több román kollégának lett volna ideje a számadatokkal alátámasztott ellenérveken is elgondolkodni, hogy ne csak a szépen hangzó szándéknyilatkozatok alapján döntsenek. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy Leonard Azamfirei rektor lobbija annyira meggyőző volt – főként azok számára, akik az egyetemen zajló folyamatok hátterét nem ismerik –, hogy a véleményünkkel valószínűleg így is alulmaradtunk volna.
– Mivel győzte meg a rektor a szenátus többségét? Milyen célt szolgálhat a fúzió a MOGYE szemszögéből?
– Ezt nehéz lenne megfogalmazni, mert a rektor felsorolt pár nagyon szépen hangzó érvet, de nem sikerült meggyőznie sem engem, sem a többi magyar kollégát. Érdemes megnézni a Petru Maior Tudományegyetem honlapját, amelyen megtalálható a két intézmény közti, 2014 áprilisában aláírt konzorciumi szerződés. Ez tele van egy sor szép „szólammal”. Ezek szinte ugyanazok, mint a mostani érvek, de létezik egy másik menüpont a honlapon, amely a megvalósításokról szól. Ez üres.
Egy biztos: a rektorunknak nagyon jó retorikája van, képes levenni a lábáról a társaság nagy részét. A hangzatos körmondatokba csomagolt mondandót sokan készpénznek veszik, kevesen látnak át a szitán. Pedig teljesen nyilvánvaló, hogy az egyesülés kizárólag a Petru Maior Tudományegyetem céljait szolgálja, nem az orvosiét. Arra mindenki emlékszik, hogy mekkora sokkot jelentett és aggodalmat váltott ki az orvosi egyetem B kategóriás egyetemek közé sorolása. Kérdem én, most miért nem okoz fejtörést az, hogy egy C kategóriás felsőoktatási intézménnyel készülünk egyesülni? Utánanéztem, volt-e számottevő közös kutatási tevékenysége az elmúlt időszakban a két egyetemnek. Nos, nem volt. 1975-től errefele mindössze kilenc közös cikk jelent meg a világszinten jegyzett szaklapokban. Ez negyvenhárom év alatt édeskevés, miközben a rektor az átjárhatóságról, és az egyesülésben rejlő közös kutatási és oktatási tervekről beszél. Az is elhangzott, hogy a gyógyszerészeti szak iránt csökkent az érdeklődés, ezért milyen jó lenne, ha az Azomureş vegyipari kombinát számára vegyészeket képeznénk. Ez még viccnek is rossz.
– Felmerül a kérdés: mindezt miért nem látják az ön MOGYE-s román kollégái is?
– Úgy tudom, nagyon sokan látják, és ellenzik az egyetemegyesítést. Egyesek már korábban kivonultak a szenátusból, másokat be sem választottak. A döntéshozók közül is jó páran a folyosói beszélgetések során fogják a fejüket, aztán amint belépnek a szenátusba, mintha elfelejtették volna, hogyan jellemezték az egyesülés ötletét.
– Az egybeolvasztás tovább csökkenti a magyarság számarányát, és ez a legfájóbb pontja a történetnek. Van-e erre „orvosság”?
– Elképzelheti, ha most, amikor majdnem egyharmadot teszünk ki, nem tudtunk megakadályozni egy ilyen döntést, mi történik majd a jövőben, amikor még inkább csökken az arányunk, és ezzel együtt a befolyásunk.
– A két fél által aláírt szerződésben új magyar kurzusok indításának a lehetősége is szerepel, s a multikulturalizmus jegyében a román nyelvű oktatás mellett megmarad a magyar és az angol nyelvű képzés is. Egyáltalán lehet hinni a rektor és csapata ígéreteiben?
A sport szakon vagy más rövid képzésen volt olyan évfolyam, amelyen a diákok mintegy fele magyar nemzetiségű volt, a vezetőség mégis mereven elzárkózott a magyar oktatás bevezetésétől. Ezek alapján miért éppen a műszaki, közigazgatási vagy jogi karon indítanának magyar nyelvű képzést, ahol még magyar oktatók sincsenek?
Az RMDSZ szerint a közigazgatási bíróságon kell megtámadni a MOGYE és a Petru Maior Tudományegyetem közti fúzióról szóló döntést. Az egyesülés ellen tiltakoznak a magyar diákszervezetek is, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester utcai tiltakozást sürget.
– Az utóbbi időben egyre többen és többet hangoztatják, hogy – jobb híján – a magyar orvos- és gyógyszerészképzésnek is a Sapientia ernyője alatt lenne a helye. Alternatívát vagy egy újabb bástya feladását látná ebben?
– Nem arról van szó, hogy nekem vagy nekünk mi tetszene, hanem arról, hogy az erdélyi magyarságnak mi lenne a legjobb. Két részre bontanám a kérdést. Egyrészt jutna-e erre pénz? Van egyáltalán szándék erre? A másik vetület, ami a bástya feladását illeti, eddig én is amondó voltam, hogy
Csakhogy az utóbbi időben azt érzem, hogy a MOGYE keretében egyre inkább szűkül a mozgásterünk. Eddig az oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó előírásait szabotálta el a vezetőség, egy éve viszont tovább feszítette a húrt. A demokratikus máz és az esélyegyenlőség jelszava alatt egységes vizsgarendszert készül ránk kényszeríteni, olyant, amilyen még a Ceauşescu-korszak legsötétebb éveiben sem volt. A vezetőség pár éve kötelezővé tette, hogy az elméleti vizsgák kizárólag tesztekből álljanak. Most pedig azt szeretnék elérni, hogy a magyar, a román és az angol nyelvű vizsgakérdések egymás szó szerinti fordításai legyenek, holott a bibliográfia, az előadók személye is különbözik, az akadémiai szabadság megsértéséről nem is beszélve.
Másrészt a kötelezően közös bibliográfia kizárná a sok esetben jóval színvonalasabb magyarországi könyvek használatát. Mit fog mondani a diák: könnyebb bemagolni egy negyvenoldalas, Marosvásárhelyen kiadott kötetet, mint megtanulni egy háromszáz oldalas magyarországit. Ezekkel az intézkedésekkel a magyar tagozat lényege szűnne meg.
Fotó: MOGYE
– És mindez helyi kezdeményezés, nem minisztériumi? A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE) nem fenyegeti?
– Marosvásárhelyen, a MOGYE-n eszelték ki; Kolozsváron nem is hallottak róla.
– Ennek fényében akár a BBTE-re való betagolódás is egy lehetőség lenne a vásárhelyi orvosi magyar tagozata számára?
– Ezt nemigen hinném. Annak idején azért kellett a magyar Bolyai Egyetem orvosi fakultása számára egy másik erdélyi várost találni, mert Kolozsváron úgymond nem fért el a Nagyszebenből visszatérő román tagozat mellett.
– A szerdán meghozott döntés fényében hogyan folytatnák a harcot?
– Erről a teljes magyar tagozatnak kell döntenie.
A magyar szakmai és civil szervezetek tiltakozása közepette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a Petru Maior Tudományegyetem szenátusa elfogadta szerdán azt a határozatot, mely elindítja a két felsőoktatási intézmény egyesítésének folyamatát. A tényleges fúzióra 2019 őszén kerül sor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.
Magyarországnak nemcsak politikai, hanem szerződéses alapja is van arra, hogy megszólaljon az erdélyi magyarságot ért jogsérelmek ügyében, így a premontrei apát kilakoltatásának ügyében is – hívta fel Orbán Anita külügyminiszter figyelmét Izsák Balázs.
A bukaresti ügyvivő kormány pénteki ülésén hivatalosította Hargita megye címerét – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája, jelezve, a döntés az RMDSZ javaslatára született.
Az Arad megyei Borossebesen működő előtisztító derítőállomásból áradó bűzre panaszkodnak a helyi lakosok, a környezetőrség ellenőrzése pedig súlyos szabálytalanságokat tárt fel. Az üzemeltetőt 100 ezer lejre bírságolták.
Újabb riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a kánikula miatt. Vasárnap 16 megyében a legmagasabb fokú hőségriasztás lesz érvényben.
Heves reakciót váltott ki Moszkvában, hogy Emil Boc, Kolozsvár polgármestere nem engedélyezte az orosz zászló kitűzését egy, a városban zajló sporteseményen.
Egy 12 éves gyermek csütörtökön életét vesztette, miután ráesett egy kereszt egy Kolozs megyei temetőben.
Levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, amelyben európai fellépést sürget az ember és barnamedve közötti, egyre súlyosbodó konfliktusok kezelésére.
A jubileumi, 35. Tusványoson idén is a magyar és a határon túli közélet számos ismert szereplője vesz részt. A közéleti programok középpontjában a béke és a gazdasági kihívások állnak, a Tisza-frakció meghívott képviselői távol maradnak a rendezvénytől.
Megindokolta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, hogy miért nem hívták meg Magyar Péter miniszterelnököt a szervezők a Tusványos idei rendezvényeire. A kormányfő a napokban kifogásolta, hogy nem kapott meghívást.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás