
Fotó: Haáz Vince
Nem szabad a fejünket a homokba dugnunk, gondolkodni kell azon, hogy radikálisan más utat kezdjünk az erdélyi magyar orvosképzést illetően – jelentette ki pénteken Marosvásárhelyen Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.
2018. április 21., 09:162018. április 21., 09:16
A politikus résztvett az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvos- és gyógyszerésztudományi szakosztálya tudományos ülésszakának díszvacsoráján, ahol köszöntőbeszédet mondott.
Ezt megelőzően újságíróknak elmondta: a magyar kormány mindenképpen megoldást fog találni a kialakult új helyzetre, nem fogja magára hagyni a magyar orvosképzést Erdélyben, és mindent megtesz az erdélyi nemzettársakkal, hogy új struktúrát alakítsanak ki, amelyben folytatódhat a magyar nyelvű orvosképzés. Az államtitkár arra utalt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) a magyar tagozat akarata ellenére összeolvadt a Petru Maior műszaki egyetemmel, s ezzel a magyar oktatók befolyása 20 százalék alá csökkent.
Az MTI kérdésére, hogy nem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében kellene-e elindítani a magyar nyelvű orvosképzést, elmondta: a konkrét megoldást az erdélyi magyar pártokkal és az érintett oktatókkal és szakemberekkel együtt kell meghozni, de leszögezte: nem hagyhatják, hogy a másfél milliós erdélyi magyarság magyar orvosok nélkül maradjon. Az államtitkár elmondta: évtizedek óta a magyar orvosképzés ellehetetlenítése folyik Marosvásárhelyen, aminek sajnos már látszik a vége, ha folytatják a jelenlegi küzdelmet a MOGYE jelenlegi keretei között.
Potápi Árpád János megköszönte a határon túli magyaroknak, hogy nagy számban szavaztak a magyarországi országgyűlési választáson. Hozzátette: az erdélyi magyarok eddig is számíthattak a magyar kormány támogatására, amit most ők viszonoztak, és „a továbbiakban is együtt szeretnénk dolgozni” – mondta az államtitkár.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
szóljon hozzá!