A „Mesélő Zsobok” QR-kódos helytörténeti séta tíz helyszínen eleveníti fel a Szilágy megyei település történeteit, értékeit és emlékeit
Fotó: Gál-Iankó László
Tíz zsoboki helyszín története vált elérhetővé QR-kódok segítségével a „Mesélő Zsobok” helytörténeti séta révén. A Gál-Iankó Kata magyartanár és diákjai ötlete alapján életre hívott Szilágy megyei kezdeményezés közösségi összefogással valósult meg, és a helyiek emlékeit, a diákok munkáját, valamint a szakemberek tudását is egybefogja.
2026. augusztus 29., 09:012026. augusztus 29., 09:01
Egyetlen telefon és néhány mozdulat is elegendő ahhoz, hogy a Zsobokon járók bepillanthassanak a falu múltjába: a „Mesélő Zsobok” QR-kódos helytörténeti séta tíz fontos helyszínen eleveníti fel a Szilágy megyei település történeteit, értékeit és emlékeit. A kezdeményezés a helytörténetet a modern technológiával kapcsolja össze, miközben létrejöttében a helyi diákok, idősek, szakemberek és önkéntesek is szerepet vállaltak. Gál-Iankó Kata projektkoordinátor szerint
Ugyanúgy ott él az épületekben, az udvarokban és cifraszobákban, a templom falai között, az iskola padjaiban vagy éppen a temetőben – minden olyan helyen, amelyhez emberi sorsok, emlékek és történetek kapcsolódnak.
Az osztálytermi oktatás keretein több tekintetben túlmutat, a „nyitott iskola” modellje alapján működik az a tevékenység, amely a társadalomba való beilleszkedésre ösztönzi az 5-8. osztályosokat a kalotaszegi Zsobokon.
A „Mesélő Zsobok” ezekből az értékekből mutat meg egy-egy szeletet. A tíz kiválasztott helyszínen elhelyezett QR-kódokat telefonnal beolvasva magyar nyelvű digitális tartalmak nyílnak meg, amelyek az adott állomáshoz kapcsolódó történeteket, információkat és érdekességeket mutatják be. A séta többek között
A QR-kódokat telefonnal beolvasva magyar nyelvű digitális tartalmak nyílnak meg
Fotó: Gál-Iankó László
„Számomra azért fontos a QR-kódos projekt, mert Zsobok történeteit és helyi értékeit úgy őrzi meg, hogy az idelátogatók számára is könnyen és korszerűen hozzáférhetővé teszi.
Számomra ez nemcsak egy digitális fejlesztés, hanem a közösség, a helyi identitás és Zsobok örökségének hosszú távú megőrzése” – mondta a Krónikának Gál-Iankó Kata magyartanár, a Hidak Egyesület elnöke.
Mint kifejtette, a projekt egyik különlegessége, hogy a fiatalok nem pusztán résztvevői voltak a munkának. A Dr. Molnár János Általános Iskola diákjai a Gyökereket és Szárnyakat elnevezésű Erasmus+ projekt keretében, egy ötletroham során fogalmazták meg, hogy Zsobok helyi értékeit és történeteit digitális tartalmak segítségével lehetne közelebb vinni az emberekhez. Az elképzelés megvalósításába bevonták a Hidak Egyesület helyi szervezetét is, így az iskolát, a diákokat, a civil szervezetet és a helyi közösséget összekapcsoló együttműködés kezdődött.
A Szilágy megyei Zsobokon szeptembertől számos tevékenységen vehetnek részt a gyerekek a délutáni oktatási program keretében. Az általános iskola igazgatója, a délutáni foglalkozásokat tartó pedagógusok tapasztalataikról, terveikről beszéltek lapunknak.
A tanulók eközben nemcsak a helytörténeti munkából vehették ki a részüket, hanem olyan gyakorlati tapasztalatokat is szerezhettek, amelyek túlmutatnak az iskolai tananyagon. Betekintést nyertek egy pályázat elkészítésének folyamatába, megismerkedhettek a szükséges dokumentáció összeállításával, majd a beszerzés gyakorlati lépéseivel is.
A projekt digitális hátterének kialakítása során megvásárolták a zsobok.ro domain nevet, a QR-kódokon keresztül elérhető tartalmak pedig WordPress-felületre kerültek.
A kezdeményezésben ezért a QR-kódok elsősorban eszközök. A mentor, projektkoordinátor szerint nem egyszerűen tíz táblát akartak elhelyezni a faluban, hanem tíz kaput nyitni Zsobok történetei felé. A cél az, hogy a helyi értékek ne csak fennmaradjanak, hanem továbbadhatók és könnyen felfedezhetők legyenek azok számára is, akik először járnak a kalotaszegi településen. A fémlemezek létrehozását az RMDSZ Communitas Alapítványa támogatta.
A kezdeményezést a Magyarok Kenyere búzaösszeöntő ünnepségének keretében avatták fel
Fotó: Gál-Iankó László
A „Mesélő Zsobok” kezdeményezést a Magyarok Kenyere búzaösszeöntő ünnepségének keretében avatták fel. A kezdeményezést így egy olyan rendezvényen mutathatták be, amely maga is
Az eseményen több mint húsz település küldöttsége vett részt. A vendégek megismerkedhettek a projekttel, és a helyszínen ki is próbálhatták a QR-kódos séta működését. A kezdeményezést érdeklődéssel fogadták, a szervezők pedig több elismerő visszajelzést is kaptak. Abban bíznak, hogy az ötlet híre így más közösségekhez is eljut, és példát mutathat arra, miként kapcsolhatók össze a fiatalok elképzelései, a helyi örökség és a modern technológia.
A rendszerváltás után Zsobok az elnéptelenedés útjára lépett. Ám az akkori lelkészházaspárnak köszönhetően iskola és gyermekotthon létesült, amely gazdasági vállalkozásokkal közösen felvirágoztatta a települést. Mindez nemrég veszélybe került.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Egyre nagyobb gondot jelent az aszály szilágysági Varsolcon is. Bár a községben egyelőre nincs vízkorlátozás, a zöldségtermesztésből, faiskolákból és szőlőművelésből élő helyi gazdák attól tartanak, hogy bevételeik a termelés költségeit sem fedezik.
Bár Romániában a módszer még gyerekcipőben jár, európai szinten a szerves hulladékból nyert energia már széles körben elterjedt. Temesváron is elkezdték a piacokon összegyűlő romló élelmiszerhulladékot villamos árammá alakítani.
A romániai városoknak 2027. augusztus 25-éig ki kell jelölniük az alacsony vagy zéró kibocsátású övezeteket.
Spontán sztrájkba léptek csütörtök reggel a Romarm tagvállalatának, a brassói Carfil gyárnak az alkalmazottai a fizetésük elmaradása miatt.
Lakossági tiltakozássorozat nyomán ismét a hatóságok figyelmének középpontjába kerültek a Kolozs megyei Erdőfelek községhez tartozó Bányabükk térségében tapasztalható forgalmi és közlekedésbiztonsági problémák.
Míg a profitorientált, világi vállalatok esetében általában szűkebb a tevékenységi kör és sokkal több a gazdasági szakember, addig az egyházak esetében szerteágazóbb a gazdasági tevékenységi kör és kevesebb a szakember.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!