
Fotó: Veres Nándor
A Dacian Cioloş miniszterelnök vezette kormány azonnali lemondását követelik a középiskolásokat képviselő magyar és román diákszervezetek, valamint oktatási szakszervezetek, amelyek amiatt elégedetlenek, hogy a kabinet még mindig nem kezdte meg az ingázó diákok utazási költségeinek megtérítését, holott a tanév már csaknem egy hónapja megkezdődött.
2016. október 04., 19:002016. október 04., 19:00
2016. október 04., 20:172016. október 04., 20:17
Az egyesületek vezetői úgy vélik: a kormány ezzel gyakorlatilag több tízezer tanuló oktatáshoz való hozzáférését lehetetleníti el, vagyis közvetetten hozzájárul az iskolai lemorzsolódáshoz az előző kabinetek „magatartását követve”. Mint közleményükben rámutattak: a támogatás elmaradása több mint 130 ezer ingázó fiatalt érint. A diákszervezetek ugyanakkor hangsúlyozták: a kabinet az alkotmánynak a közoktatás ingyenességét előíró cikkelyét is megsérti.
Az érintettek azt is kifogásolják, hogy a Ponta-kormányhoz hasonlóan a Cioloş-kabinet is felső határt szabott meg a más településen tanuló fiataloknak megtérítendő összeg vonatkozásában, a szervezetek szerint pedig emiatt csak tavaly 35 ezer diák maradt ki az iskolából, mert a családjuknak egyszerűen nem volt pénze állni az ingázást. „Végtelenül sajnálatos, hogy 2016-ban létezhet még olyan állam az Európai Unióban, ahol gyerekek ezrei anyagi okokból az iskola elhagyására kényszerülnek. Ez a kormány érdektelenségének következménye” – hangsúlyozzák közleményükben.
Az egyesületek vezetői ugyanakkor emlékeztettek: már a tanév kezdete előtt arra kérték a kormányt, hogy fogadjon el sürgősségi rendeletet, amelyben az ingázás költségeinek 100 százalékos megtérítését írják elő. A kezdeményezést többek között a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (Makosz), az Országos Diáktanács, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret oktatási szakszervezet vezetői írták alá.
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő kedden lapunknak arról számolt be: az oktatási minisztérium már dolgozik a diákszervezetek által is javasolt tervezeten, amely szerint teljes mértékben megtérítenék az utazási költségeket. A szakember rámutatott: a jelenleg érvényben lévő előírások felső határt szabnak meg, eszerint a bérlet árának csak 30-40 százalékát fizetik vissza a tanulóknak, családoknak. Kiss Imre viszont nem ért egyet azzal, hogy a részleges költségtérítés az oka a tömeges iskolai lemorzsolódásnak, szerinte a fiatalok jellemzően nem azért maradnak ki az iskolából, mert „nem tudják előteremteni a buszjegy árát”. Mint kifejtette: elszigetelten ugyan lehetnek ilyen esetek, de ez nem tendencia.
Az oktatási tárca két éve döntött arról, hogy kilométerenként mekkora támogatást nyújt az ingázó diákoknak, ezzel kívánták kiküszöbölni a visszaéléseket, a személyszállító cégek ugyanis térségenként eltérő díjszabásokkal dolgoznak. Előfordult, hogy a diákbérlet drágább volt, mint a teljes árú utazás, a fuvarozók ugyanis arra számítottak, hogy a tanulók automatikusan ezt a bérletet vásárolják meg, az állam pedig úgyis kifizeti.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!