Vissza a természethez! – ebben segít a természetpedagógia
Fotó: Grund School
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni. Hogy a romániai oktatásban még kevéssé elterjedt természetközeli oktatás hogyan építhető be a hagyományos iskolarendszerbe, arról szól a II. ROOTS Természetpedagógiai Konferencia Nagyváradon, amelynek apropóján a szervezők részéről Szabó Zsófia természetpedagógussal és Lőrincz Boglárkával, a Grund School munkatársával beszélgettünk.
2026. szeptember 26., 18:592026. szeptember 26., 18:59
2026. szeptember 26., 19:002026. szeptember 26., 19:00
A természetpedagógia szerint az ember a természet része, nemcsak egy külső szemlélő. Ebben a gyakorlatban a gyermek a természettel szoros kapcsolatban áll, a természetben a természettől tanul, kötődik hozzá, benne, vele együtt játszik, saját ritmusában fejlődik – sorolta Szabó Zsófia természetpedagógus, amikor erről az alternatív oktatási módszerről kérdeztük, majd kiemelte: itt a pedagógus inkább „egy facilitátor”, aki kereteket biztosít, lehetőséget teremt, hogy mindez biztonságban megvalósuljon.
„Nagyon sok gyermek és fiatal elveszítette a kapcsolódási lehetőséget a természettel. A falak közé zárt iskola, a túlzott eszközhasználat még jobban megfosztja őket annak lehetőségétől, hogy több időt tölthessenek a szabadban” – mondja Szabó Zsófia.
Szabó Zsófia (középen) szerint a természetpedagógia valójában egy holisztikus szemlélet
Fotó: Grund School
A „nature-deficit disorder” kifejezést Richard Louv amerikai író 2005-ben alkotta meg, amelyet a természethez való kapcsolódás hiányának leírására használt.
Fontos ugyanakkor, hogy ez nem orvosi diagnózis, hanem annak leírására szolgáló fogalom, hogy a természettől való eltávolodásnak milyen lehetséges következményei lehetnek. Arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy a természetben eltöltött idő hiánya kihathat a mentális egészségre, az iskolai teljesítményre, összefüggésbe hozható a viselkedési és tanulási zavarokkal vagy a hiperaktivitással is.
amelyből a modern embernek talán egyre többre lenne szüksége: az N-vitamin, vagyis a természet (Vitamin N, mint nature).
Elrajtolt a tanév, és ezzel együtt az az időszak is, amikor a gyerekek nagyobb valószínűséggel „szednek össze” valamilyen betegséget az óvodában vagy az iskolában. Simon-Szatmári Katalin nagyváradi gyermekorvossal beszélgettünk.
A https://kronika.ro/cimke/nagyvarad szakember szerint a természetpedagógia valójában egy holisztikus szemlélet, amely teret ad az olyan ösztönös tevékenységeknek, mint a játék, a menedéképítés, a gyűjtögetés, a barangolás, a gondoskodás, a felfedezés vagy éppen a nyomkövetés. A gyermek pedig a saját ritmusában fejlődhet a természet ciklikus változásával együtt, s eközben egy szereteten és elfogadáson alapuló kötődés alakulhat ki az őt körülvevő természettel, mely később kíváncsivá teszi akár annak komolyabb megismerésére.
Mindezek a felnőtt életben a környezettudatos döntések, felelősségvállalás és életvitel irányába terelik – húzta alá Szabó Zsófia.
De mi történik egy természetpedagógiai foglalkozáson, például most, az őszi időszakban? – kérdeztük a konferencia szervezőitől.
– sorolta Lőrincz Boglárka.
Lőrincz Boglárka: a kezdeti bizonytalanság hamar kíváncsisággá, majd teljes elmerüléssé alakul
Fotó: Grund School
Kíváncsiak voltunk ugyanakkor arra is, hogy a városi környezethez, különböző méretű képernyőkhöz szokott gyerekekkel milyen tapasztalataik vannak.
„Számukra az erdő eleinte szokatlan lehet. Ezzel együtt a kezdeti bizonytalanság hamar kíváncsisággá, majd teljes elmerüléssé alakul, miközben a természet látványa pihenteti az agyat” – osztotta meg velünk tapasztalatait a Grund School munkatársa, akinek szintén szívügye a természetpedagógia.
Segítenek a gyerek önállóságának erősítésében a vakációs nyári táborok: főleg az ottalvós verziók, amikor a gyerek röpke időre elszakad az időnként túlféltő családi közegtől.
Mennyire van jelen ez a mentalitás a romániai iskolákban? – fogalmazódik meg a lényeges kérdés bizonyára az olvasóban is.
Viszont vannak elemei, amelyek egy kis kreativitással, leleményességgel és elkötelezettséggel megvalósíthatók.
Szerinte jó példa erre
Ahogy a romániai iskolai tanév részeként megtartott Zöld hét és az Iskola másként is további lehetőséget biztosít arra, hogy a szemléletbe belekóstolhassanak a pedagógusok és diákok.
„Zöldebbre” nevelnek, közösségi kertet működtetnek, megtanítanak okosan barangolni a virtuális térben diákokat és tanárokat a Grund School foglalkozásai.
És itt meg is érkeztünk a II. ROOTS Természetpedagógiai Konferenciához, amelyet október 3-án, szombaton tartanak meg Nagyváradon a Grund Community Egyesület (Grund School) szervezésében, az Országos Magyar Továbbképző Központtal partnerségben.
Mint Szabó Zsófia aláhúzta: a konferencia kiemelt célja, hogy a természetpedagógiát megismertessék a már gyakorló és leendő pedagógusokkal, szülőkkel és nem utolsósorban az oktatási intézmények vezetőivel.
Már másodszor szerveznek természetpedagógiai konferenciát Nagyváradon
Fotó: Grund School
A konferencia idei fókuszában a párbeszéd és a közös gondolkodás áll: a szervezők célja, hogy teret adjanak annak a szakmai egyeztetésnek, hogyan válhat a természetközeli oktatás a mindennapi iskolai élet szerves részévé. Az elméleti és gyakorlati megközelítéseket inspiráló beszélgetések, valamint egy elismert előadói kör színes szempontjai gazdagítják – közölték a szervezők.
Az előadások mellett a résztvevők egy egész napot tölthetnek el a Péter Bácsi Kertben, bejárhatják az oktatási ösvényt, és felfedezhetik azt a helyszínt, amely az alapítók szerint tökéletesen alkalmas az „Iskola másként” és a „Zöld hét” program számára egyaránt.
Ahogy Lőrincz Boglárka kedvcsinálóként kiemelte: az érdeklődő pedagógusok, szülők számos izgalmas lehetőséget élőben is kipróbálhatnak a nap folyamán.
A II. ROOTS Természetpedagógiai Konferenciáról további részletek a Grund School Facebook-eseményében.
A természetpedagógiának nagy hagyománya van a skandináv és nyugat-európai országokban, illetve az Amerikai Egyesült Államokban. Szabó Zsófia nagyváradi természetpedagógus olyan kutatók és gyakorló pedagógusok tevékenységét emelte ki, mint Jon Cree (brit természetpedagógus és erdei iskolai szakember, a természetalapú tanulás és a szabadtéri oktatás egyik ismert képviselője), Marina Robb (brit természetpedagógus, író és tréner, a természetkapcsolat, a szabadtéri tanulás és a gyermekek jóllétének szakértője), Jane Williams-Siegfredsen (angliai születésű pedagógus, Dániában élő szakember, a dán erdeiiskola-megközelítés egyik ismert közvetítője) vagy David Sobel (amerikai oktató és szerző, a természetpedagógia egyik meghatározó alakja, a gyermekek természethez való kötődésével és környezeti neveléssel foglalkozik).
Több irányvonala és megközelítése ismert, Magyarországon Orgoványi Anikó pedagógushoz, a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom alapítójához kötődik a természetpedagógia fogalmának meghonosítása; a Zöld Szív szerint már 1989-ben megalkotta a kifejezést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!