Zsigmond Barna Pál szerint a teljes jogú csatlakozás a magyar-magyar kapcsolatok szempontjából is fontos Archív felvétel
Fotó: Pinti Attila
Magyarország támogatja Románia és Bulgária teljes jogú schengeni csatlakozását, hogy ez a szárazföldi határátkelésben is megvalósuljon, ez kiemelt magyar, nemzetpolitikai és európai érdek is – mondta Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Marosvásárhelyen.
2024. augusztus 30., 21:042024. augusztus 30., 21:04
2024. augusztus 30., 21:212024. augusztus 30., 21:21
Az államtitkár a Vásárhelyi Forgatag keretében tartott Határok nélkül – vagy mégsem? című kerekasztal-beszélgetésen Vincze Lóránttal, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjével elemezte Románia teljes jogú schengeni csatlakozásának esélyeit. A Frunda Csenge marosvásárhelyi önkormányzati képviselő által moderált beszélgetésen rámutatott: a két ország minden szakmai feltételt teljesített, és szerinte kettős mérce, ahogy az egyes tagállamok húzzák-halasztják a teljes jogú csatlakozásuk kérdését.
„Magyarország ezt feltétel nélkül támogatja, elnökségünk során mindent meg fogunk tenni, hogy ez megvalósuljon” – idézte a Marosvásárhelyen született politikust az MTI. A korábban Magyarország csíkszeredai főkonzuljaként tevékenykedett Zsigmond Barna Pál elmondta: egyre több tagállam látja be, európai érdek a két ország mielőbbi teljes jogú csatlakozása.
Vincze Lóránt aláhúzta: Romániának, állampolgárainak és a vállalkozásoknak is árt gazdaságilag, hogy nem teljes jogú tagja a schengeni térségnek. „A schengeni csatlakozás fontos dinamikát adna a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak, megnőne ennek a volumene” – mondta Magyarországra utalva az EP-képviselő. Az ugyancsak marosvásárhelyi származású RMDSZ-es politikus úgy vélte, a teljes jogú csatlakozás hatására a román vállalatok jobban tekinthetnének a külföldi piac felé, ugyanakkor ez a kevésbé fejlett kelet-magyarországi térségnek is fejlődési lehetőséget biztosítana.
A fideszes politikus aláhúzta: a teljes jogú csatlakozás a magyar-magyar kapcsolatok szempontjából is fontos, így jó lenne, ha a magyar uniós elnökség alatt következne be. Vincze arra is rámutatott, hogy Ausztria a schengeni övezet reformját szeretné a migrációs nyomás miatt, de nem Románia csatlakozását kellene felhasználnia erre. „Románia önmagában nem része az illegális bevándorlási útvonalaknak” – húzta alá, hozzátéve, nem jellemző, hogy az országon százával vonulnának be az EU-ba az illegális bevándorlók. Szerinte ez politikusi érv, holott a valóság talaján kell maradni, és jogi, biztonsági, határrendészeti feltételeket figyelni.
Zsigmond szerint a migráció az első számú politikai kérdéssé vált sok ország számára, de szerinte Románia mindent megtesz a határai védelme érdekében. Rámutatott: ebben a kérdésben közös európai felelősség van, és a nagy kibocsátó országokat kellene támogatni. Úgy vélte, a migrációs paktum nem megoldás erre, azt közösen kellene megtalálni a tagállamoknak, Romániával és Bulgáriával együtt.
Vincze szerint a kérdésben Bulgária „a gyenge láncszem”, és Romániának is fokoznia kell a diplomácia erőfeszítéseket. Zsigmond úgy vélekedett, a schengeni rendszer épp amiatt „recseg-ropog”, mert az Európai Unió nem képes megvédeni a külső határokat. „Ha nem teszünk meg mindent, hogy megvédjük ezt a vívmányt, előbb-utóbb oda jutunk, ahonnan elindultunk” – mondta az államtitkár. Hangsúlyozta: a magyar uniós elnökség prioritásai között az európai versenyképesség helyreállítása, az azt szolgáló bővítés mellett az illegális migráció külső dimenzióinak a hangsúlyozása is szerepel.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
szóljon hozzá!