
Zsigmond Barna Pál szerint a teljes jogú csatlakozás a magyar-magyar kapcsolatok szempontjából is fontos Archív felvétel
Fotó: Pinti Attila
Magyarország támogatja Románia és Bulgária teljes jogú schengeni csatlakozását, hogy ez a szárazföldi határátkelésben is megvalósuljon, ez kiemelt magyar, nemzetpolitikai és európai érdek is – mondta Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára pénteken Marosvásárhelyen.
2024. augusztus 30., 21:042024. augusztus 30., 21:04
2024. augusztus 30., 21:212024. augusztus 30., 21:21
Az államtitkár a Vásárhelyi Forgatag keretében tartott Határok nélkül – vagy mégsem? című kerekasztal-beszélgetésen Vincze Lóránttal, az RMDSZ európai parlamenti képviselőjével elemezte Románia teljes jogú schengeni csatlakozásának esélyeit. A Frunda Csenge marosvásárhelyi önkormányzati képviselő által moderált beszélgetésen rámutatott: a két ország minden szakmai feltételt teljesített, és szerinte kettős mérce, ahogy az egyes tagállamok húzzák-halasztják a teljes jogú csatlakozásuk kérdését.
„Magyarország ezt feltétel nélkül támogatja, elnökségünk során mindent meg fogunk tenni, hogy ez megvalósuljon” – idézte a Marosvásárhelyen született politikust az MTI. A korábban Magyarország csíkszeredai főkonzuljaként tevékenykedett Zsigmond Barna Pál elmondta: egyre több tagállam látja be, európai érdek a két ország mielőbbi teljes jogú csatlakozása.
Vincze Lóránt aláhúzta: Romániának, állampolgárainak és a vállalkozásoknak is árt gazdaságilag, hogy nem teljes jogú tagja a schengeni térségnek. „A schengeni csatlakozás fontos dinamikát adna a két ország közötti gazdasági kapcsolatoknak, megnőne ennek a volumene” – mondta Magyarországra utalva az EP-képviselő. Az ugyancsak marosvásárhelyi származású RMDSZ-es politikus úgy vélte, a teljes jogú csatlakozás hatására a román vállalatok jobban tekinthetnének a külföldi piac felé, ugyanakkor ez a kevésbé fejlett kelet-magyarországi térségnek is fejlődési lehetőséget biztosítana.
A fideszes politikus aláhúzta: a teljes jogú csatlakozás a magyar-magyar kapcsolatok szempontjából is fontos, így jó lenne, ha a magyar uniós elnökség alatt következne be. Vincze arra is rámutatott, hogy Ausztria a schengeni övezet reformját szeretné a migrációs nyomás miatt, de nem Románia csatlakozását kellene felhasználnia erre. „Románia önmagában nem része az illegális bevándorlási útvonalaknak” – húzta alá, hozzátéve, nem jellemző, hogy az országon százával vonulnának be az EU-ba az illegális bevándorlók. Szerinte ez politikusi érv, holott a valóság talaján kell maradni, és jogi, biztonsági, határrendészeti feltételeket figyelni.
Zsigmond szerint a migráció az első számú politikai kérdéssé vált sok ország számára, de szerinte Románia mindent megtesz a határai védelme érdekében. Rámutatott: ebben a kérdésben közös európai felelősség van, és a nagy kibocsátó országokat kellene támogatni. Úgy vélte, a migrációs paktum nem megoldás erre, azt közösen kellene megtalálni a tagállamoknak, Romániával és Bulgáriával együtt.
Vincze szerint a kérdésben Bulgária „a gyenge láncszem”, és Romániának is fokoznia kell a diplomácia erőfeszítéseket. Zsigmond úgy vélekedett, a schengeni rendszer épp amiatt „recseg-ropog”, mert az Európai Unió nem képes megvédeni a külső határokat. „Ha nem teszünk meg mindent, hogy megvédjük ezt a vívmányt, előbb-utóbb oda jutunk, ahonnan elindultunk” – mondta az államtitkár. Hangsúlyozta: a magyar uniós elnökség prioritásai között az európai versenyképesség helyreállítása, az azt szolgáló bővítés mellett az illegális migráció külső dimenzióinak a hangsúlyozása is szerepel.
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
szóljon hozzá!