Medve sétál Zabola egyik utcáján, a helyiek állandó félelemben élnek
Fotó: Zabola Polgármesteri Hivatala/Képernyőfelvétel
Ismét medve pusztított egy zabolai portán, néhány nappal korábban pedig egy anyamedve az iskola udvarára is bejutott. A háromszéki községben ma már mindennapos a nagyvadak jelenléte, miközben a helyi vezetők szerint a jelenlegi törvényi szabályozás túl lassú és túlságosan bürokratikus ahhoz, hogy hatékonyan megvédje az embereket és a gazdaságokat. A medvetámadásokról a község polgármesterét és Kovászna megye prefektusát kérdezte a Krónika.
2026. május 26., 08:032026. május 26., 08:03
Az elmúlt napokban ismét medve járt egy zabolai portán: nyolc tyúkot pusztított el, majd mire a hatóságok kiértek volna, eltűnt az erdő irányába. A háromszéki községben ez már hosszú hónapok óta nem rendkívüli eset, hanem mindennapos valóság. A helyiek szerint jelenleg legalább hét medve jár rendszeresen a településre, miközben a hatóságok és az önkormányzatok sokszor csak futnak az események után.
Fejér Levente, Zabola polgármestere a Krónikának megerősítette, hogy a medvék jelenléte gyakorlatilag állandósult a községben. „Naponta van medvetámadásunk. Az éjjel is volt, azelőtt is volt, most vagy négy napja rendszeresen ismét járkál” – fogalmazott az elöljáró.
A medvekárok elsősorban az állattartó gazdaságokat érintik: juhokat, teheneket, csikókat, nyulakat és baromfit pusztítanak el a nagyvadak. Ember elleni támadás Zabolán még nem történt, de a félelem egyre erősebb a lakosság körében.
A polgármester szerint azon a környéken legalább három medve mozog rendszeresen, egyikük pedig három boccsal. „Ebben a pillanatban nincs ott, a másikban már megtörténik a probléma” – mondta.
A Hargita megyei csendőrséghez május 22. és 25. között összesen 26 bejelentés érkezett olyan medvékről, amelyek lakott területek közelében bukkantak fel.
A falu környéki legelőkön a juhokat őrző pásztorok csak sok kutyával tudják csak távol tartani a nagyvadakat a nyájaktól, de a pásztorkodás még így is veszélyes foglalkozás, mert a medvék viselkedése kiszámíthatatlan.
A veszélyes medvék eltávolításáról jelenleg egy úgynevezett helyi intervenciós bizottság dönt. Ennek működését a 81-es sürgősségi kormányrendelet és annak későbbi módosításai szabályozzák.
A bizottság tagjai általában
a polgármester vagy alpolgármester,
a csendőrség képviselője,
az állatorvos,
a vadásztársaság képviselője,
valamint más önkormányzati illetékesek.
A jelenlegi rendszer szerint a bizottságnak a helyszínen kell döntenie arról, hogy elkergetik a medvét, altatással elszállítják, vagy végső esetben kilövik. A gyakorlatban azonban a rendszer lassan reagál. Fejér Levente szerint mire minden érintett megérkezik a helyszínre, a medve rendszerint eltűnik.
– magyarázta. Ez különösen problémás azokban az esetekben, amikor a vad csak rövid időre jelenik meg egy udvarban vagy utcán.
Korond környékén számos tábla figyelmeztet a nagyvadak veszélyére
Fotó: Korond Község Polgármesteri Hivatala
Ráduly István, Kovászna megye prefektusa arról beszélt lapunknak, hogy a medvetámadásoknak leginkább kitett székelyföldi megyében a helyi önkormányzatok keretében működő intervenciós bizottságok igyekeznek helytállni, de a jelenlegi törvényi szabályozás sokszor megnehezíti a gyors fellépést.
A prefektus szerint a rendszer lehetővé teszi az agresszív medvék kilövését, de az adminisztratív feltételek miatt gyakran lassú a döntéshozatal.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön megtámadta az alkotmánybíróságon azt a törvényt, amely szerint idén országos szinten 859 barnamedve megelőző célú kilövését engedélyezik a populáció szabályozása érdekében.
Mint mondta, a gyakorlatban többnyire ugyanaz a forgatókönyv ismétlődik:
első alkalommal jegyzőkönyvezik a medve jelenlétét,
második alkalommal már a károkozást is,
és csak ismétlődő jelenlét esetén kerülhet sor a kilövésre.
A jelenlegi szabályozás alapvetően belterületre korlátozza a gyors beavatkozást. Ez azt jelenti, hogy a bizottság elsősorban akkor járhat el azonnal, ha a medve településen, udvarban vagy lakott övezetben tartózkodik.
Zabola polgármestere viszont úgy véli: azok a medvék, amelyek rendszeresen településre járnak, már megtanulták, hogy ott könnyen jutnak élelemhez, ezért az áthelyezés hosszú távon nem jelent megoldást. „Elvinni a medvét – de hova? Csak más területére viszik át a problémát. Ezek a medvék visszajönnek a település közelébe” – fogalmazott az elöljáró.
A polgármester azt is elmondta, hogy a veszélyes medve kilövéshez egyhangú bizottsági döntés szükséges, ami megszületik, mert egyre nagyobb riadalmat keltenek a faluban kóborló medvék.
Fejér Levente szerint ez a megközelítés egyre több önkormányzati vezető körében erősödik, különösen azután, hogy Erdély több megyéjében is történtek súlyos ember elleni támadások.
Ma már Erdély-szerte szinte bárhol felbukkanhatnak lakott övezetben is a medvék
Fotó: Olvasónk
Az államfő asztalán jelenleg egy olyan törvénymódosítás van, amely jelentősen egyszerűsítené az intervenciós eljárást. Ráduly István szerint a legfontosabb változás az lenne, hogy:
nem kellene minden bizottsági tagnak jelen lennie,
elegendő lenne két-három illetékes jelenléte,
és gyorsabban meghozhatóvá válna a döntés a veszélyes medvék kilövéséről.
A cél az, hogy ne adminisztratív procedúrák lassítsák a beavatkozást olyan helyzetekben, ahol emberélet kerülhet veszélybe.
A helyi vezetők tapasztalata szerint a jelenlegi rendszer legnagyobb problémája az időveszteség és a túlszabályozottság. A polgármesterek szerint a törvényt több ponton is módosítani kell: tegye lehetővé a gyorsabb döntéshozatalt; ki kell terjeszteni az intézkedési jogkört a települések közvetlen környezetére is; egyszerűsíteni kell a bizottság összehívását,
valamint nagyobb operatív szabadságot kellene biztosítani a helyi hatóságoknak.
Sokan azt is szorgalmazzák, hogy a visszatérő, emberhez szokott medvéket automatikusan veszélyesnek minősítsék, és ne kelljen minden alkalommal újabb dokumentációs eljárást lefolytatni.
Bár az állam jelenleg kifizeti a medvekárok utáni kártérítéseket, a helyiek szerint ez nem oldja meg a problémát.
– mondta Fejér Levente.
Miközben Romániában egyre több a medvetámadás, és a falvakba rendszeresen bejáró nagyvadak emberéleteket is követelnek, a szakemberek szerint a helyzet nem oldható meg gyors politikai döntésekkel.
Noha a községben minden egyes medvetámadást követően jegyzőkönyvezik a károkat, és a pórul járt gazdák előbb-utóbb megkapják a kártérítést, az embereket ez nem vigasztalja.
A polgármester szerint sokan attól tartanak, hogy a Beszterce-Naszód megyei Bükkösön történt medvetámadáshoz hasonló eset – amelynek során legutóbb egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett – bárhol, így Zabolán is előfordulhat.
A hatóságok szerint ezért a következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy a törvényhozás mennyire meri a közbiztonság szempontját előtérbe helyezni a medveállomány kezelésében.
Ráduly István úgy látja, hogy a kormány és a parlament elkötelezett az ügy rendezése mellett.
Elsődleges cél kell legyen az emberi élet, a polgárok védelme és a javak biztonsága. Ehhez képest minden más szempont másodlagos” – hangsúlyozta a prefektus.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!