Az államé lett az erdő. Hiába az ozsdolaiak kiállása, ellenük ítélt a Kovászna Megyei Törvényszék
Fotó: Bíró Blanka
Elutasította az ozsdolai Láros Közbirtokosság óvását a román államot képviselő pénzügyminisztérium által indított perben a Kovászna Megyei Törvényszék. A bírói testület így csütörtöki jogerős ítéletében gyakorlatilag visszaállamosított több mint 2500 hektár székelyföldi közösségi erdőt – számolt be pénteken online kiadásában a Háromszék napilap.
2026. február 20., 14:332026. február 20., 14:33
A Székelyföld keleti peremén fekvő Ozsdola közbirtokossága – amely a 2000-es évek elején a Ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesületébe szerveződött – a kézdiszéki település lakóinak közös tulajdonát képező erdő- és legelőtulajdonnal gazdálkodik. A román államot képviselő pénzügyminisztérium és Ozsdola közbirtokossága között 2019 óta zajlik a pereskedés.
Az ügyben felsőfokon eljáró Kovászna Megyei Törvényszék csütörtökön négy halasztás után hirdetett jogerős ítéletet. Ebben meg nem alapozottnak ítélte és elutasította a Láros Közbirtokosság, a Kovászna megyei és ozsdolai földvisszaszolgáltatási bizottság, az ozsdolai római katolikus és ortodox egyházközség, a Kun Kocsárd-iskola, valamint több közbirtokossági tag által a kézdivásárhelyi bíróság 2024. szeptember 17-i alapfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezést, és megerősítette az alapfokú ítéletet.
Mintegy százan tiltakoztak kedden az ozsdolai közbirtokossági erdők visszaállamosítási kísérlete ellen a kézdivásárhelyi bíróság épülete előtt, ahol elkezdődött a birtoklevelek érvénytelenítését követelő pénzügyminisztérium keresetének tárgyalása.
A Háromszék szerint következő lépésként semmisnek fogják nyilvánítani a Kovászna megyei földosztó bizottság által 2002-ben az ozsdolai Láros Közbirtokosság nevére kiállított, 2571,3 hektár erdős területre szóló birtoklevelet, a megyei és az ozsdolai földosztó bizottságok több vonatkozó határozatát, valamint a megyei és helyi földosztó bizottság által az ozsdolai Láros Közbirtokosság tulajdonba helyezésével kapcsolatos összes határozatot. Továbbá elrendelik az összes telekkönyvi kiigazítást,
A cikk felidézi, hogy az ozsdolai Láros Erdő- és Legelő Közbirtokosságnak a 2000-es évek elején szolgáltattak vissza 2571,3 hektár erdőt és legelőt a közösség egykori vagyonából. A román pénzügyminisztérium 2018-ban indított pert az Ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete, valamint a helyi és megyei visszaszolgáltatási bizottság ellen ennek jogszerűtlennek vélt visszaszolgáltatása miatt.
A szaktárca arra hivatkozva kérte a birtoklevél érvénytelenítését, hogy az erdőt nem a kommunisták államosították 1948-ban, hanem már a két világháború közötti időszakban megtörtént a kisajátítása, és a közbirtokosság megkapta az ellenértékét.
Az ozsdolaiak a két világháború között pert is indítottak az ügyben, amit megnyertek. A telekkönyvben az államosításkor a közbirtokosság szerepelt tulajdonosként.
A pénzügyminisztérium által indított per első tárgyalását ugyan 2019. április 2-án tartották, de csak 2024. június 25-én zárult le az alapfokú folyamat a Kézdivásárhelyi Bíróságon, majd fellebbezést követően csütörtökön a Kovászna Megyei Törvényszéken.
A Háromszék emlékeztet, hogy a székelyföldi megyében vannak még hasonló perek: a Kézdivásárhelyi Bíróságon „újabb visszaállamosítási kísérlet” kapcsán zajlik per, melyet a román állam kezdeményezett a pénzügyminisztériumon keresztül a papolci Imreh Albert Közbirtokosság, illetve a Kovászna megyei és a zágoni földosztó bizottság ellen. A per tárgya 747 hektár erdő és 646 hektár legelő tulajdonjoga, melyet 2005-ben szolgáltattak vissza a papolci közbirtokosságnak.
A pénzügyi tárca álláspontja szerint a Papolc és Kommandó települések környékén visszaszolgáltatott erdőket és legelőket a két világháború között már kisajátította a román állam.
Az alapfokú per – akárcsak az ozsdolaiak esetében – több évig elhúzódhat, és addig részben szünetel az erdő- és legelőgazdálkodás. A következő tárgyalás szeptember 9-én lesz.
Székelyföldi közbirtokossági erdő visszaállamosításáról döntött alapfokon a Kézdivásárhelyi Bíróság – írta szerdán online kiadásában a Háromszék napilap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új, ingyenes felkészítő tesztgyűjtemény jelent meg a magyar nyolcadikosok számára – közölte az RMDSZ.
Egy 68 éves aradi férfit rongálás és uzsora gyanújával vizsgálnak, miután a rendőrök házkutatást tartottak a lakásán, és jelentős készpénzösszegeket foglaltak le.
Egyre több fiatal próbál szerencsét a tőzsdén és a kriptovilágban, gyakran mindössze néhány tíz lejjel és egyetlen mobilalkalmazás segítségével.
A Kolozs megyei prefektúra tájékoztatása szerint Récekeresztúr község bölényfarmján összesen 214 oszlófélben levő bölény-, bivaly-, szarvas- és őztetemre bukkantak.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kezdeményezésére egyeztető megbeszélést tartottak az RMDSZ, az EMNT, az SZNT, az MPE és az EMSZ tisztségviselői csütörtökön Kolozsváron.
Csütörtöki ülésén a kormány jóváhagyta a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét – tájékoztatott az RMDSZ sajtóirodája.
Mi köze a Pentagon éjszakai pizzarendeléseinek egy közelgő katonai konfliktushoz? Mit árul el egy hadsereg állapotáról a sebesültek kórházba jutási ideje? És valóban „derült égből” jött a Covid, az ukrajnai háború vagy a terrortámadások?
Az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb kihívása, hogy a nagy mennyiségben megtermelt gabona jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot. Egy kolozsvári vállalatcsoport azonban arra tett kísérletet, hogy ezt a logikát megfordítsa.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás