Székelyföldi közbirtokossági erdő visszaállamosításáról döntött a Kézdivásárhelyi Bíróság / Képünk illusztráció
Fotó: Csató Andrea
Székelyföldi közbirtokossági erdő visszaállamosításáról döntött alapfokon a Kézdivásárhelyi Bíróság: az ozsdolai közbirtokosság több mint 2500 hektár erdejének állami tulajdonba való visszahelyezéséről kedden született meg az alapfokú ítélet – írta szerdán online kiadásában a Háromszék napilap.
2024. szeptember 18., 15:032024. szeptember 18., 15:03
A Kovászna megyei újság beszámolója szerint a Kézdivásárhelyi Bíróság hetedszeri halasztás után hozta meg az alapfokú ítéletet. A bírósági döntés nem jogerős, közlésétől számítva harminc napon belül megfellebbezhető.
A Székelyföld keleti peremén fekvő Ozsdola közbirtokossága – amely a 2000-es évek elején a Ozsdolai Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesületébe szerveződött – a kézdiszéki település egykori lakóinak közös tulajdonát képező erdő- és legelőtulajdonnal gazdálkodik.
A román államot képviselő bukaresti pénzügyminisztérium és Ozsdola közbirtokossága között 2019 óta zajlik a pereskedés – emlékeztet az MTI.
Mintegy százan tiltakoztak kedden az ozsdolai közbirtokossági erdők visszaállamosítási kísérlete ellen a kézdivásárhelyi bíróság épülete előtt, ahol elkezdődött a birtoklevelek érvénytelenítését követelő pénzügyminisztérium keresetének tárgyalása.
Semmisnek nyilvánította a megyei földosztó bizottság által 2002-ben az ozsdolai közbirtokosság nevére kiállított, 2571,3 hektár erdős területre szóló 1957-es számú birtoklevelet, valamint semmisnek nyilvánította a helyi és megyei földosztó bizottságoknak az ozsdolai közbirtokosság tulajdonba helyezésével kapcsolatos összes határozatát.
A bíróság ugyanakkor megalapozatlanként elutasította a felperes részéről a perbe hívást, és részben elfogadta az állami erdészetnek, illetve ozsdolai magánszemélyeknek és intézményeknek a perbe lépését.
Szemet vetett a bukaresti pénzügyminisztérium az ozsdolai közbirtokosság 2900 hektár erdejére, amelyet 16 éve visszaszolgáltattak a háromszékieknek. Az ügy sokak szerint rendkívül veszélyes precedenst teremthet a visszaállamosításra.
A per során a felperes azt állította: az ozsdolai közbirtokossági erdők és legelők nem az 1948-as kommunista államosítás során kerültek a román állam tulajdonába, hanem már korábban kisajátították őket. A védelem ezzel szemben azt hangoztatta, hogy a két világháború közötti kisajátítást elindították, de nem fejezték be. A kisajátítás időpontja azért fontos, mert a kommunista diktatúra bukása után elfogadott restitúciós törvények csak a kommunista állam által végzett kisajátításokra nyújtottak jogorvoslatot.
Pál István közbirtokossági elnök a Háromszéknek úgy nyilatkozott, hogy
A lap emlékeztet: a székelyföldi megyében vannak még hasonló perek, a papolci Imreh Albert Közbirtokosság perének második tárgyalását szeptember 25-én tartják a Kézdivásárhelyi Bíróságon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!